Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-26 / 38. szám

2010. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „Mintha a zuhany alatt énekelnék" zene Rost Andrea magyar, cigány és zsidó népdalokkal áll októberben színpadra Magyarország leghíresebb szopránja, Rost Andrea kísérletező kedve nem is­mer zenei határokat. Októ­ber 17-én a Dohány utcai zsinagógában a Kárpát-me­dence népdalait énekli. Mézes Gergely- Hogy került kapcsolatba a népzenével?- Két éve határoztam el, hogy a Kárpát-medence három, talán leginkább meghatározó zenei ha­gyományával , a magyar, a cigány és a zsidó népdalkinccsel szeret­nék foglalkozni. Azért ezekkel, mert szerintem rengeteg közös pont van köztük. Mindemellett szerettem volna olyan emberek­kel dolgozni, akiktől tanulhatok, akik segítenek megvalósítani vá­gyaimat. így találkoztam Jávori Ferenccel vagy becenevén Fe- gyával. És az ismeretség újabb ta­lálkozásokat hozott, például Szo- kolay Dongó Balázzsal, Bolya Má­tyással, Bognár Szilvivel, és most felsorolhatnám azt a 11 zenészt, akivel játszani fogunk.- Autentikus népzenét játsza­nak, vagy interpretációkat?- Csak annyira lesznek inter­pretációk, amennyire Kodály, Bartók lejegyezte. Szerintem leg­inkább úgy fog hangzani, mintha egy fonóban ülne az ember.- Énekesként önnek ez milyen tapasztalatot hozott?- Például nem is tudtam, hogy a zenélésben ekkora szabadság létezhet. Ez teljesen más, mint az opera, ami egy interpretáló mű­vészet. Az operában mindent pontosan leírnak, meghatároz­zák, hogy mi történjen. Ami egy picit behatárol. Viszont most megéreztem a kotta keretei kö­zött megélhető szabadságot Pél­dául augusztusban Mimiként azért tudtam többet adni, mint bármelyik szerepemben, mert a próbák valamit megnyitottak bennem.- A népdalénekléshez szüksé­ge van szerepre?- Igen, pont mint a klasszikus zenében a daléneklésnél. Persze egy operához képest sokkal rövi- debb idő alatt zajlik a szerepfor­málás. De ahhoz, hogy karaktere legyen a daloknak, meg kell jele­rei, aki segíthetett. Mint most is.- Az igaz, hogy kacérkodik a rendezés gondolatával?- Igen, ráadásul a férjem su­gallja. Merthogy amikor operák­ról beszélünk, képeket látok a szemem előtt, jeleneteket. Persze a rendezés nem csak képekből áll. Nem akarok kontár lenni, nem lehet csak úgy nekiállni. Le­het, hogy egyszer ide is el fogok érkezni, de ahhoz még sokat kell tapasztalnom. Azt tudom, hogy képes vagyok az embereknek el­mondani dolgokat, amitől ráérez- nek az interpretálásnak és a sze­repformálásnak a szépségére, céljára. Mert könnyű azt monda­ni, hogy éld át a szerepet, de ah­hoz meg kell találni a közös kapu­kat, meg kell fejteni a darabon be­lüli emberi kapcsolatokat.- Sokszor mondják, hogy ne­héz a magyar énekeseket rá­venni, hogy éneklés közben színészkedjenek is.- Ez nem országfüggő. Van­nak, akik nem fogadják el a szín­házi megközelítést, mások nem alkalmasak rá, mert leköti őket az éneklés. Játszani komoly mun­ka, és vannak, akinek máshova mennek az energiái. Vagy nincs meg a türelem, hogy annyit gon­dolkozzon a szövegen, hogy az megjelenjen a színpadon is.- Az idei nyár egyik nagy sike­re volt a Bohémélet, amelyben Mimit játszotta. 2003-ban is énekelte ezt a szerepet.- Akkor eljátszottam, most pe­dig jelen voltam mint Mimi. Han- gilag is változott a szerep, most már egy olyan tudás birtokában vagyok, hogy nem köt le annyira az éneklés, így jobban tudok ját­szani.- Úgy tudom, a gyerekei zené­vel is foglalkoznak, a lánya énekel, a fia pedig dobol.- Az élet néha mást hoz, mint amit tervezünk. Lányom tanult énekelni, de most már látszik, hogy nem ez lesz a hivatása. Berlinben él, és nagyon jól érzi magát. A fiam pedig itthon él ve­lem, és még keresi az útját Dobol, imádja a zenét, Berlinben zene­karban is játszott. Nem bánom, ha bankár lesz belőle, de azt sze­retném, ha a zenét egyik gyere­kem sem veszítené el az életéből. níteni a lányt, aki dühösen kioszt­ja a szerelmét, az anyát, a felesé­get. És azt hiszem, hang szem­pontjából is akkor szólal meg iga­zán jól a dal, amikor elképzelem magamnak a szerepet.- A hangképzés nem szokat­lannak önnek?- Az a szokatlan, hogy tulaj­donképpen nem kell hangot ké­pezni. Le kellett bontani a bel cantón nevelkedett hangképzése­met, mert most nem arról van szó, hogy egy színpadról be kell énekelnem az egész nézőteret. Á próbán azt tanácsolták, hogy gon­doljam azt, mintha a zuhany alatt énekelnék. És hozzá kellett szok­nom a mikrofonhoz is, hiszen nem tudom, hogyan kell használ­ni, operaénekesként nem volt rá szükségem.- Énekelt operettet, most nép­dalt. Mi hajtja a keresés során?- Az újdonság öröme. Akármi történik az emberrel, szerintem sosem szabad megállni, mindig fejlődni kell. Mert olyan nincs, hogy már mindent elértem, min­denhol énekeltem. Ami azt jelen­ti, hogy nincs megérkezés. És azt hiszem, egy művészi fejlődést nem szabad azzal mérni, hogy hol, mekkora helyeken énekelt az illető. Az egész ennél sokkal több­ről szól, munkáról, kihívásról, kí­váncsiságról, fejlődésről és per­sze a szervezésről. Meg kell tud­nom fogalmazni, mi az, amit sze­retnék, hogy miről szólnak az én vágyaim. Én ha az életben na­gyon akartam valamit, akkor idő­vel meg is valósíthattam azt, pél­dául találkoztam azzal az ember­Névjegy BUDAPESTEN született, 1962- ben. Zenei tanulmányait a bu­dapesti Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskolán végezte. Még fő­iskolás volt, amikor az Opera­ház ösztöndíjasaként elénekelte Júlia szerepét Gounod Rómeó és Júlia című operájában. 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhet­te a bécsi közönség. A MILÁNÓI SCALA 1994-ES Rigoletto-bemutatóján átütő nemzetközi sikert aratott, s az­óta a Scala állandó visszatérő vendége, de fellépett sok egyéb mellett a párizsi Bastille Ope­rában, a londoni Royal Opera House-ban, a Madridi Teatro Reálban vagy például a New York-i Metropolitan Operában. 1997- ben Liszt-díjat kapott, 1998- ban örökös tag lett a Halhatatlanok Társulatában. 1999- BEN érdemes művész lett, 2003-ban Príma Prímissima- díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott. Rost Andrea a szabadságot találta meg a népdalkincsben HÍRSÁV Michael Douglas ott volt a New York-i premieren Michael douglas is megje­lent a Tőzsdecápák - A pénz nem alszik New York-i premierjén. Az Oscar-díjas színész - aki a közelmúlt­ban jelentette be, hogy to­rokrákkal küzd - a filmben szereplő kollégái, Shia La- Beouf és Carrey Mulligan, valamint a rendező, Oliver Stone társaságában mutat­kozott a vörös szőnyegen. Megújulnak a kiállítások az egykori Ludovikában dinoszauruszok, mammu- tok és tanműhely is helyet kap a Kézbe vehető termé­szet - interaktív kiállítások és saját élmények a Föld történetéből és a Kárpát­medence kincseiből című projekt 2011-es megvalósu­lásával a Természettudomá­nyi Múzeumban. Haumann Péter a Nemzet Színésze lett Haumann Péter a kiválasztott HAUMANN PÉTER K0SSUth-dí- jas, Jászai Mari-díjas szín­művészt választották be a Nemzet Színészei közé a közelmúltban elhunyt Kállai Ferenc helyére. A cím a halálig szól, legfel­jebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Leforgatták az Üvegtigris 3-at VÉGET ÉRT AZ ÜVEGTIGRIS 3 forgatása. Az első rész han­gulatát megőrző, ám akció- dúsabb történetet a tinnyei tó mellett és Budapesten forgatták. A film december 16-ától látható a mozikban. Hazájában betiltották a nyertes filmjét premier Shirin Neshat Nők férfiak nélkül című filmje most kerül a mozikba Magyar kincsekből nyílt kiállítás Londonban A 2009-es velencei filmfesztivá­lon kétszeresen is díjazott Shirin Neshat mutatta be Nők férfiak nélkül című első nagyjátékfilm­jét a budapesti Művész moziban a múlt héten. A New Yorkban élő, fotóművészként nevet szer­zett rendező lapunknak elmond­ta: a filmet Iránban azonnal be­tiltották - mint a forgatókönyv alapjául szolgáló, Shahrnush Parsipur regényírónő könyvét is. „A feketepiacra bejutott a film, és DVD-ken a piacokon meg le­het vásárolni” - mondta Shirin Neshat, aki elárulta: az 1953-as iráni hatalmi puccsot követő időkben játszódó filmről az irá­niak nagyon pozitívan nyilatkoz­tak. „A betiltással együtt jár, hogy ha hazamennék, nem biz­tos, hogy kiengednének az or­szágból” - tette hozzá. A film magyar vonatkozása, hogy Tóth Orsi alakítja az egyik főszerepet. „Rögtön tudtam, hogy ő lesz a jó választás. Orsi nemzetközi szintű színésztehet­ség” - mondta róla a rendező. A film négy nőről szól, akik egy varázslatos kertben találnak rá lelki békéjükre. A rendezőnő el­mondta: minden munkája na­gyon személyes. „Amikor egy iráni nőről beszélek, akkor egy országról is beszélek. Minden al­kotásom egyszerre nagyon érzel­mes és politikus is” - vallott a fényképezés és a filmezés kap­csolatáról a rendezőnő. ■ Tóth Orsi (balra) és Shirin Neshat a film budapesti premierje Megnyílt London egyik legpati­násabb művészeti intézményé­ben az a kiállítás, amelyet a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteményé­ből állítottak össze. A példátlan rendezvénynek a londoni Királyi Művészeti Akadémia ad otthont. A közönség rend­kívüli gazdaságú, kétszáznál több alko­tásból időrendi és tematikus cso­portosításban összeállított anya­got láthat. A Budapestről hozott kincsek között van Raffaello Es­terházy Madonnája, Leonardo több rajztanulmánya, Giorgio Vasari Kánai menyegzője, vala­mint El Greco, Rembrandt, Ru­bens, Goya, Manet, Monet, Schiele, Gauguin, Picasso mű­vei, amelyek közül sokat eddig nem lehetett megtekinteni Nagy- Britanniában. Emellett a magyar művészetnek a Magyar Nemze­ti Galériában őrzött számos fő­művét, köztük Mun­kácsy, Rippl-Rónai vagy Csontváry al­kotásait is megis­merheti a londoni közönség a december 12-éig lá­togatható rendezvényen. A magyar tárlatok sora jövő júniusban folytatódik, akkor - a tervek szerint - A modern foto­gráfia magyar mesterei címmel nyílik tárlat a londoni Királyi Művészeti Akadémián. ■ ■ A kiállítások 2011-ben is folytatódnak.

Next

/
Thumbnails
Contents