Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-03 / 205. szám
2010. SZEPTEMBER 3.. PEN KOZELET Megálljt kell parancsolni az ésszerűtlen és zabolátlan beruházásoknak Hévízen és térségében, a Balatonon vissza kell szorítani a robbanómotoros hajók használatát, a halászat helyett pedig a horgászatnak kell nagyobb teret engedni - hangoztatta tegnap Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára Hévízen. * Száz nap, vegyes fogadtatás orbán-kormány Jó volt a visszhangja a 29 pontos akciótervnek Most vasárnap lesz az Orbán-kormány száz napja hivatalban. Hamarosan újabb akciótervet jelentenek be, ennek fő eleme a szociális biztonság lesz Alsóörsi lövöldözés: kizárt a meleg vonal A jelenlegi adatok alapján az alsóörsi lövöldözést elkövető svájci-magyar kettős állampolgár és a sértett rendőr között semmilyen kapcsolat nem volt feltárható, a rendőrség kizárja a bulvárújsagok által felvetett „homoszexuális vonalat”. Szinte biztos, a gyilkosságot az a férfi követte el, aki később magával is végzett. Duplaannyi bért akarnak a tanároknak a ciklus végéig az inflációt tíz százalékkal meghaladó béremelést, új pótlékrendszert és munkateher-csök- kentést sürget a közoktatásban a Pedagógusok Szakszervezete. Szeretnék, ha a pedagógusok keresete megközelítené az unióban hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresetének 60 százalékát, s a jelenlegi 160-170 ezer forintos keresetek 300-330 ezerre növekednének. Rómában bukkantak fel a kiutasított romák FRANCIAORSZÁGBÓL kiutasított roma csoportok érkeztek az olasz fővárosba, és ott illegális alkalmi szállásokba költöztek be. Gianni Alemanno felszólította az Európai Uniót, dolgozzon ki közös európai stratégiát a romakérdésre. Róma jobboldali polgármestere februárban eldózeroltatta Európa legnagyobb, évtizedek óta fennálló romatelepét. Alemanno használt már dózert is Harc az IMF-fel és 29 pontos akcióterv - ezek voltak a most vasárnap 100 napja hivatalban levő Orbán-kabinet gazdaság- politikájának legfőbb mozzanatai. Munkatársunktól Érdemes-e a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megegyezni? Ennek a kérdésnek a megválaszolását tartották a legfontosabbnak a vezető világlapok és a hazai sajtó egy része az Orbán-kabinet immár több mint három hónapos tevékenységéből. A számos ellentmondó nyilatkozatból nehéz volt kiszűrni a kormány valódi szándékait. Végül a miniszter- elnök kijelentette: hitelszerződés igen, gazdaságpolitikai megállapodás nem. Hasonló dilemma volt az a kérdés, túlléphetünk-e az eredeti hiánycélon. Viszonylag hosszú ideig abban reménykedett a Fidesz és a KDNP vezérkara, hogy - a Bajnai-szekrényekből kieső csontvázakra hivatkozva - ennek nem lehet akadálya, de a brüsz- szeli intések hatására meggyőzte magát a kormány, hogy Magyar- országnak is jobb, ha nem engedünk a 3,8 százalékból. A kabinet számára az is kiderülhetett, hogy a nyilatkozataiknak sokkal nagyobb a súlya, mint azt gondolhatták. Amikor a nyár közepén többen államcsőd veszélyéről vizionáltak, akkor a forint a szakadék felé tartott, és minden kormányzati megjegyzésre nagyon érzékenyen reagál a piac. Nehéz eldönteni, hogy ezekben az árfolyammozgásokban mekkora szerepet játszanak a nemzetközi fejlemények, illetve a hazai gazdaság állapota. Nem meglepő, hogy a Fidesz kommunikátorai az első tényezőre helyezik a hangsúlyt, az ellenzék viszont a kormány nyakába varr- ná a 220 forintos alpesi devizát. A kabinet az első hetekben túl sok konkrétummal nem állt még elő, csak az derült ki, hogy mégsem lesz pótköltségvetés. Június elején azonban Orbán olyan 29 pontos konkrét akciótervvel rukkolt elő, amelyet többnyire elismerés övezett határon innen és túl - de persze főleg gazdasági körökben. A bankadót végül sikerült lenyomni a pénzintézetek torkán, ez jelentős mozgásteret biztosít az idén és jövőre a kormány számára. A cégek nyereségadójának csökkentése 500 milliós nyereség alatt, illetve a Széchenyi-kártya felhasználásának a kiterjesztése pedig valódi könnyebbséget jelent a társaságoknak, ugyanakkor a tíz kisadó megszüntetése inkább gesztus- értékűnek számít. Az uniós források egy részének átterelése a kkv-k felé még a tervezés stádiumában van, csakúgy, mint az egykulcsos szja, amely érdekes átalakuláson ment keresztül az elmúlt hetekben, s ma sem tudni, milyen is lesz pontosan. A végkielégítések brutális lefaragása, valamint a maximum kétmillió forintos kereseti limit bevezetése a költségvetési szférában túl sok állami pluszbevéttel nem jár, inkább népszerűségi pontokat hozott a konyhára. A hatalomváltás velejárója volt a rengeteg személy- csere az állami cégeknél és az intézményeknél. Az elmúlt hónapokban több szárnyvonalon visszaállították a vasúti közlekedést, s működésbe helyezték a falusi kispostákat. Ezek az intézkedések kiadással járnak, de a kormányfilozófia szerint közép- és hosszú távon egyértelműen hasznosak, főleg társadalmi szempontból, hiszen a vidéki lakosság otthon maradását szolgálják. X PERCES INTERJÚ Kiszelly: Élnek a hatalommal- Mi van az Orbán-kormány kampányígéreteivel? - kérdeztük Kiszelly Zoltán politológust.- Általános ígéretek voltak, nem összehasonlíthatók a kormányprogrammal. Amit az elmúlt négy évben kritizáltak, azt most a saját értékeiknek megfelelőre fordították. Sok fontos törvény mellett a szimbolikus ügyeket is elrendezték.- Száz nap három szóban, erről mi jut eszébe?- Centralizáció, bankadó és a gyenge ellenzék miatti kegyelmi állapota a kormánynak.- Tényleg veszélyben a demokrácia?- Nincs veszélyben. A le- válthatóság biztosított és a törvényeket is eltörölheti a következő kabinet, ha kétharmadot szerez. Az Orbán- kormány él és nem visszaél a hatalmával.- A legnagyobb kudarc?- A devizaárfolyamok negatív változása.- S önt hogyan érintette az elmúlt időszak?- Örülök, hogy kommunikáció helyett végre kormányzás folyik. Magánemberként pedig autóhitelem van, így nem mindegy, mennyit fizetek. Aggódva lesem a forint gyengülését.- Milyen osztályzatot adna a kormánynak?- A szociális intézkedések elmaradása miatt négyes alát vagy talán inkább 3/4-et, de később persze lehet még javítani. ■ V. M. A kabinet legfontosabb gazdasági intézkedései ■ bankadó bevezetése m egykulcsos szja terve ■ tíz kisadó megszüntetése ■ állami cégeknél fizetési korlát » magas végkielégítésekre extra adó m patikaalapítási moratórium m költségstop a közszférában m Nemzeti Földalap felállítása m Széchenyi-kártya program ■ marad az idei 3,8 százalékos hiánycél Vérontás után egyezkednek az ősellenségek Washington Lesz eredménye a kézfogásnak? - Izraeli-palesztin béketárgyalás - Semmi kényszer Kormos Kata és Török Zsolt az MSZP szóvivői Két év után először ismét közvetlen béketárgyalások kezdődtek az izraeliek és a palesztinok között Washingtonban. „Hisz- szük, hogy sikerrel járnak és egy éven belül megállapodnak a békéről” - jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek és Mahmúd Abbász palesztin elnöknek Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter, miként korábban Barack Obama elnök, kijelentette: a megállapodást az Egyesült Államok nem kényszerítheti rá az érintett felekre, azt nekik maguknak kell elérniük. „Izrael történelmi kompromisz- szumra törekszik, ami lehetővé teszi népeink számára, hogy békében éljenek” - szögezte le Netanjahu. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a béke olyan biztonsági megállapodásokat követel, amelyek kiállják az idő próbáját. Vagyis Izrael továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőbeli palesztin állam demilitarizált legyen. Sürgette, hogy a palesztinok a zsidó nép nemzetállamaKritikus pontok ■ a palesztin állam határai m izraeli telepépítések u a Hamász erőszakos akciói m Jeruzsálem és Gáza helyzete » a hontalan palesztin menekültek sorsa m megosztott palesztin politika Netanjahu kormányfő, Clinton külügyminiszter és Abbász palesztin elnök ként ismerjék el Izraelt Árnyékként vetül a békefolyamatokra az a terrorakció, melynek során agyonlőttek négy izraeli civilt a tárgyalások előestéjén Ciszjor- dániában. „Ha csak egy százalék esély is van a béke elérésére, Palesztina küzd érte” - fogalmazott Abbász. Szerinte a palesztinok a maguk részéről nem kérnek sem többet, sem kevesebbet, mint amit a már megkötött nemzetközi szerződések biztosítanak a számukra. A palesztin vezető hangsúlyozta: a tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen a zsidó telepek további bővítésének befagyasztása és a Gázai övezet izraeli blokádjának feloldása. ■ V. M. Kezdeményezőbb, a kormány- oldallal szemben pedig határozottabb, keményebb, kritikát megfogalmazó kommunikációt vár a párt újjászerveződő kommunikációs csapatától az MSZP elnöke. Mesterházy Attila tegnap mutatta be a szocialisták két új szóvivőjét: Kormos Katát és Török Zsoltot. Kormos a kereskedelmi televízióknál és rádióknál dolgozott, Török pedig a párt országgyűlési képviselője volt. Nyakó István, a nyolc év után távozó szóvivő a T. Házban és választókörzetében dolgozik tovább, kommunikációs szakemberként meghívottja marad az elnökség üléseinek. ■
