Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-26 / 38. szám

2010. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Tett két kört Szekszárdi felett Az óceánrepülő Magyar (Wilczek) Sándor mellett Szekszárd egy másik je­les pilótát is adott Ma­gyarországnak a múlt században. Szeri Árpád Az 1893-ban a megyeszékhe­lyen született Kálmán László ugyan nem szárnyalt Kanadától Magyarországig, mint tette azt földije navigátorként 1931-ben, ám az öreg kontinensen bravú­ros teljesítmények fűződnek a nevéhez. Erről lánya tájékoztatta la­punkat, szerkesztőségünknek címzett levelében. A Székesfe­hérváron élő, 88 éves Kálmán Piroska egy korabeü újság, az Aviatika 1933. április-júliusi számának fénymásolatát is el­juttatta hozzánk. Ebből kiderül, hogy Kálmán László az Első Nemzetközi Alpesi Repülés ne­vű, három napig tartó megmé­rettetésen keresztül-kasul bere­pülte Ausztriát, illetve Németor­szág délnyugati, bajor részét. Ugyan motorhiba sújtotta, de a csillagtúra záró napján a har­madik helyet mondhatta magá­énak. A lap értékelése szerint „Kálmán utolsónapi teljesítmé­nye általános eüsmerésre talált, mikor köztudomásúvá vált, hogy egész éjszakán át tartó motorszerelés után reggel 5 órától több mint 13 órát repült az asperni célig. Ezt tartották privatim a legszebb teljesít­ménynek.” A szekszárdi születésű pilóta érdekes módon nem a légierő­nél, hanem a gyalogságnál kezdte tényleges katonai pálya­futását, az első világháborúban, az olasz fronton. Csak a világ­égés után tett pilótavizsgát, s je­gyezte el magát véglegesen a re­pülés mellett. A legjobbak közé küzdötte magát: ezt igazolja az is, hogy mikor a római kormány 1932-ben egy új gépet ajándé­kozott Magyarországnak a meg­semmisült óceánrepülő gép he­lyett - a katasztrófa két pilóta halálát követelte -, a honi légi­erő parancsnoka Kálmán Lász­lót választotta ki az új gép hazai bemutatására. Erről a kőrútról is maradtak fenn beszámolók, ahogyan azt az egyik interne­Kálmán László nevéhez bravúros teljesítmények fűződnek Kálmán László a második világháborúban Berlinben volt légügyi attasé Pont egy évszázada hódította meg magyar repülős a levegőt Az idei év jubileumi esztendő a magyar motoros repülés tör­ténelmében. Adorján János 1910. január 10-én hajtott vég­re sikeres felszállást Libelle - Szitakötő - nevű, kéthengeres, 18,4 kW-os motorral felszerelt repülőgépével a Rákosmezőn. Ez a próbaút volt az első olyan alkalom, amikor ma­gyarpilóta magyar tervezésű és kivitelezésű repülőgéppel emelkedett a magasba. Korabeli felvétel 1910-ből a Libelle repülőgépről Kálmán László a szekszárdi iskolaévek után Székesfehérváron telepedett le. illlffi ■■ . ■ tes forrás mutatja. „Endresz György és Bittay Gyula tragi­kus halála után, a Magyaror­szágnak ajándékozott olasz „Giustizia per l’Ungheria” vidé­ki körútja során 1932. szeptem­ber 17-én, szombaton 10 órakor Debrecenbe érkezett. (...) A két­fedelű piros Fiat BR3 gépet Szombathelyről vitéz Kálmán László légügyifelügyelő repülte át. Az utat két óra hét perc alatt tette meg.” Egy másik, ugyancsak inter­netes forrás arról tudósít, hogy a „géptípus másodpéldányát a székesfehérvári illetőségű Kál­mán László vezérkari repülő százados is bemutatta Székesfe­hérváron több alkalommal. És ő volt 1942-től Sóstói Repülőtér parancsnoka.” Valóban, Kálmán László a szekszárdi iskolaévek után - majd a bécsújhelyi és budapes­ti katonai iskolák után - Szé­kesfehérváron telepedett le, s később, a negyvénes évek ele­jén egészen a III. Birodalom bu­kásáig ő töltötte be a légügyi at­tasé tisztét Berlinben. A második világháború után visszatért Székesfehérvárra, ám a repüléssel fel kellett hagy­nia. Az ötvenes években rend­szeres zaklatásokban volt ré­sze, még autóvezetői jogosítvá­nyát is bevonták, így a jobb hí­ján vállalt taxizást sem folytat­hatta. Szekszárddal való kapcsolata mindenestre nem szűnt meg, s 1971-ben bekövetkezett halálá­ig bizonyára többször felidézte magában azokat a pillanatokat, amikor is Tolna megye székhe­lye fölött repült át. Ilyenkor ugyanis - tudjuk meg ismét lá­nyától - mindig tett két kört Szekszárd felett: a város, illetve szülei tiszteletére... JEGYZET MB' jJüso i jgglA Jj Hl VENTER H MARIANNA Ma a kevéshez is sok kell A kétszeres dédinek, aki megosztotta velem gondola­tait, sommás véleménye van a mai fiatalok gyermekvál­lalási elgondolásairól. Közte, és a most szülői korba lépő fiatalok között több mint hatvan év a korkülönbség, az életkörülményeik és felfo­gásuk között pedig még na­gyobb a távolság. azt mondja a néni, hogy fel- háborítóak a mai anyagias szempontok, tisztes sze­génységben is lehet gyere­ket nevelni. Lám, az ő idejé­ben 5-8 gyerek volt egy csa­ládban, szegények voltak, mégis felnőttek, tisztessé­ges ember lett belőlük. nagyon szép és tiszteletre méltó gondolatok ezek, csak éppen azóta nagyot változott a világ. Akkoriban egy gyerek felneveléséhez jószerivel elég volt, ha a na­pi betevő falatot és némi ru­haneműt előteremtettek a számára. Iskolát általában négy osztályt járt a gyerek - ez az írás nem a gazda­gokról szól -, aztán szolgál­ni küldték, cselédnek, kis­béresnek. A lányok 16-17 évesen férjhez mentek, a fi­úk fiatalon nősültek, s on­nantól kezdve már nem tá­maszkodtak a szülőkre. ma mások a viszonyok, na­gyobbak az igények. Drága az oktatás, amelyhez nem elég egy ábécéskönyv, és egy palatábla, és főleg nem négy évig tart, hiszen ne­héz álláshoz jutni, aki szak­képzetlen, annak pedig szinte lehetetlen. A gyere­kek sokszor 25-30 éves ko­rukig a szülői házban ma­radnak, mire a saját lábuk­ra állnak, és még akkor is szükségük van a szülők se­gítségére, amíg megterem­tik egzisztenciájukat. nem szabad elítélni tehát azokat a jövendő szülőket, akik alaposan átgondolják a gyermekvállalás kérdését, és megfontolják, hány gye­reket tudnak tisztességgel, felelősséggel felnevelni. Nem jelent gondot a nyelv TESTVE Támogatást nyertek a kapcsolatok ápolására Bor- és halünnepet rendeztek sárgödör Pénteken megkoszorúzták a Dunát dunaszentgyörgy Nem jelent gondot a nyelvi gát, az a fontos, ami a szívünkben van, mondta tegnap délután a németországi Nieste polgármestere Dunaszent- györgyön. Ők is, a gelenceiek és a tornyosiak is annak köszönhe­tően vehettek részt népes dele­gációval a szentgyörgyi szüre­ten, hogy a házigazdák uniós tá­mogatást nyertek a testvér-tele­pülési kapcsolatok ápolására, egy találkozó megszervezésére. Nem csak szállásról, ellátásról gondos- „ kodtak, az útiköltséget is fedezték f és gazdag műsorral igyekeztek § feledhetetlenné tenné a magyar- 1 országi vendégeskedést számuk- J ra, mondta el Hencze Sándor pol- I gármester. ■ V. T. A vendégek is beneveztek a főzőversenybe. Balra Hencze Sándor paks Új ötlettel rukkolt elő a Sár­gödör Téri Présháztulajdonosok Egyesülete és a Paksi Borászok Céhe: bor- és halünnepet rendez­tek hétvégén. Pénteken néhány tucatnyian a Duna-korzón gyűl­tek össze, s előbb Várszegi Vik­tor előadásában meghallgatták József Attila Dunánál című ver­sét, majd népzenével hangolód­tak a Sárgödör téri vigasságra. A két szervezet elnöke: Kovács Sándor és Leber Ferenc megko­szorúzta a folyót, majd zenés­táncos kísérettel felvonultak a térre, ahol poharazgatva, beszél­getve töltötték az estét. Tegnap újra megtelt a tér, többek között főzőversenyt, népzenei műsort rendeztek. ■ T. Vida Kern Ferencné vegyes hallét főzött, Fenyvesi Mihály segédkezett neki •> t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents