Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-24 / 223. szám
6 wwww n S 2010. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK INTERJÚ fejlesztési irányok Emelkedik-e a gáz ára? - Dönteni kell a közlekedésről - Tiszta és pontos vonatokra van szükség - Pótlólagos forrás a Malévnak - Brüsszelben az Új Széchenyi-tervróT ERIIK A KISZAMITHATOSAG Az energiaszolgáltatókkal szeptember végére, október elejére megállapodás közeli helyzet elérésére számít Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Lapunknak adott nyilatkozatában kiáll a MÁV és a Malév rendbetétele mellett. Bejelenti, hogy már készül a koncepció a közösségi közlekedésről és a paksi atomerőmű kibővítése ügyében. Kocsi Margit - Szerdahelyi Csaba- Májusban azt mondta, hogy a legfontosabb feladat a romeltakarítás. Hol tartanak most?- Kettős feladatot kell elvégeznünk párhuzamosan: a romeltakarítást és a gazdaság újjáépítését A romeltakarítás nem öncélú, része annak a gazdasági újjáépítésnek, amely a kormány legmeghatározóbb feladata. Konkrétan a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra három kiemelt feladat hárul most. Az egyik a fejlesztéspolitikai irányok és az ezeket menedzselő intézményrendszer kialakítása és a megvalósítás elkezdése. A másik az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos irányok és intézkedések meghatározása, ez a közbeszerzésre és a pályáztatási rendszerre is kiterjed. S a harmadik: a vállalat- irányítás, vagyongazdálkodás területén több olyan kiemelten fontos tennivalónk van, amit részben negatív elemként örökül kaptunk, részben pedig országfejlesztési feladatként kell teljesítenünk. Idetartozik a nagy közlekedési társaságok, például a Malév és a MÁV rendbetétele, átszervezése. Pénzügyi, foglalkoztatási és stratégiai szempontból meghatározó, hogy az említett cégek problémáira megoldást találjunk. Mindezek mellett az egész ország - így a minisztériumunk - előtt álló feladat a jövő januártól induló magyar európai uniós elnökségre való felkészülés. Magyarország politikai kitettsége akkor rendkívül nagy lesz, s ennek kiemelten fontos megfelelni. 2011 egyébként történelmi jelentőségű év lesz Kö- zép-Európa szempontjából, hiszen a féléves magyar elnökséget a lengyel követi. Az Európai Unióban még nem volt példa arra, hogy két új közép-európai tagállam adja egymásnak a stafétabotot az elnökségben.- Említette a MÁV-ot. Nem látszatintézkedés az, hogy az előző kormány által bezárt szárnyvonalakat újranyitják, hiszen a probléma mégiscsak maga a MÁV?- A két dolog nem zárja ki egymást, és szó sincs látszatintézkedésről. Valóban gyakran felmerül a kérdés, hogy ha egyszer hatékonyságot ígérünk az állami gazdálkodásban, akkor az miként egyeztethető össze a gazdaságtalannak mondott, bezárt szárnyvonalak újra megnyitásával. A kormánynak a gazdaságban is politikai döntéseket kell hoznia: a vállalati hatékonyságot a jogos társadalmi igényekkel kell kombinálnia és így érvényesítenie. A MÁV nem önmagában szempont, hanem a közösségi közlekedés kulcsintézménye. Amikor a MÁV-ról szólunk, akkor a közösségi közlekedés új koncepciójáról, s ezen belül a cég új helyének megtalálásáról is beszélünk. Az új koncepció kidolgozásában természetesen figyelembe vesz- szük a vasútbarátok, a civüszer- vezetek, az önkormányzatok véleményét, mert nem vezetne eredményre, ha a minisztériumból üzengetnénk nekik, s a meghallgatásuk nélkül készülne a terv. Ez az egyik része a dolognak. A másik: teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a közösségi közlekedésről, a vonatoknak tisztáknak, pontosaknak kell, kellene lenniük.- Többet kell majd fizetnünk a vonatjegyért?- A mostani nem hatékony és nehezen áüátható tarifarendszer egyértelműen átalakításra szorul. Ehhez egész biztosan hozzá kell nyúlni, a jelenlegi finanszírozási struktúra nem tartható. Az új szisztémának nyilván lesz gazdaságossági számítási alapja, egyben társadalompolitikai végiggondolása - a vidékfejlesztési tervekkel összehangolva.- A kormány még az idén stratégiai döntést hoz a közösségi közlekedésről?- Igen.- Még a közlekedésnél maradva: elképzelhető, hogy eladják újra a nemzeti légitársaságot?- Előzetesen nem zárnék ki semmit. A kormány stratégiai szándéka az, hogy növelje az állam szerepét a gazdaságban, s ebbe beleértjük az állami tulajdon megtartását, erősítését is. Ez a közlekedésre, a Malévra is érvényes. Ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy a Malév helyzete rendkívül kritikus, amelynek megoldása valószínűleg komoly kihívás elé állítja a feleket. A stratégiai tervezés mellett itt is azonnali kármentést követelő feladataink vannak. A légitársaság örökölt jogi és pénzügyi helyzete miatt, a vállalat folyamatos finanszírozásának érdekében a héten újabb forrást nyújt a kormány felhatalmazása alapján az MNV Zrt. A pótlólagos forrásbevonást a cég adósságai, azok kamatterhei, az elmúlt időszak drasztikus kerozin-áremelkedése és a Ferihegyi repülőtér leminősítése miatt visszaesett forgalom is elkerülhetetlenné teszi.- Még többeket érintő kérdés a gáz ára: emelkedik vagy sem?- Jóslásokba nem akarok bocsátkozni, a szándékainkról tudok beszélni. Ezek megvalósulásának csak egy része múlik rajtunk, más részei viszont annak a szabályrendszernek a függvényei, amelyek nem Magyarországon születnek, de azokat kötelező átvenni, különböző uniós és nemzetközi befektetési szerződésekből fakadnak. A szándékaink teljesen egyértelműek: nem véletlen, hogy a kormány egyik első döntéseként moratóriumot vezetett be az energiaárakra. Ezzel olyan környezetet akartunk teremteni, ahol békében, nyugalomban lehet tárgyalni a szolgáltatókkal az energiaár-szabályozás rendszeréről. Vagyis nem csupán a konkrét árról, hanem a szabályozási környezet egészéről. Mindenkinek - a lakosságnak, a szolgáltatóknak és a magyar államnak - érdeke, hogy a szabályozási rendszer stabü, kiszámítható és tervezhető legyen. Az energiaszektor ugyanis erősen szabályozásfüggő. A vállalkozásoknak szerintem nincs rosz- szabb, mint ha az előírások gyakran változnak. Számukra üzleti érték a biztonság, ebben a januártól induló Új Széchenyi-terv is támaszuk lesz. Elképesztőnek tartom azt is, hogy egy ilyen gazdasági helyzetű országban, a lakosság ilyen vagyoni helyzete mellett az energia- s általában a közüzemi számláknak a családi költségvetésben ennyire magas az aránya - itt mindenképpen lépni kell. Végig azt mondtuk, s kitartunk álláspontunk mellett, hogy szeptember végére, október elejére megállapodás közeli helyzetbe kívánunk kerülni a szolgáltatókkal. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a korábbi kormányzati gyakorlattal ellentétben nem engedjük növekedni az árakat. Ám a jelenlegi árszabályozás számos külső feltételtől, például a dollár/forint árfolyamtól, valamint a kőolaj világpiaci árának mozgásától is függ. Ä magyar kormánynak ezekre nincs jelentős befolyása. Az a célunk, hogy a rajtunk kívül álló feltételek súlyát minél jobban visszaszorítsuk a szabályozó rendszerben, s azokat az elemeket erősítsük, amelyek az itt dolgozó vállalatok és a magyar kormány kezében vannak.- Az elmúlt hetekben figyelmet keltettek a kormány energetikai tárgyalásai. Mire jutottak?- Az energiaellátás biztonsága stratégiai kérdés Magyarország számára. Alkalmazkodnunk kell az Európai Unió 2020-ig szóló energiastratégiájához. Ennek az energiahatékonyságra, megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó szabályait elfogadtuk és teljesíteni fogjuk. Köztudott az is, hogy jelentős a magyar energiafüggőség az orosz szállításoktól, tehát folyamatos egyeztetésre van szükség az orosz partnerekkel is. Ugyancsak a folyamat része a bakui látogatás, amelynek során a miniszterelnök úr aláírta az Azerbajdzsán-Grúzia-Romá- nia Interkonnektor (AGRI) nyilatkozatát. Tehát mind az infrastruktúráról, mind a beszerzési forrásokról, mind az árakról folyamatosan tárgyalunk, és az alapvető cél az, hogy minél diverzifikáltabb legyen a beszerzés forrása és szállítása is. Ezért benne vagyunk az uniós Nabucco és az orosz kezdeményezésre elindult Déli Áramlat programban, csatlakoztunk az ÄGRI projekthez, és nagyon intenzíven egyeztetünk a visegrádi négyek - Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia - csoportján belül egy észak-déli energiafolyosó kiépítéséről a horvát partnerek bevonásával.- Különböző hírek keringenek a Mól részvénycsomagjáról, amely az orosz Szurgutnyeftyegaz kezében van. Mi lesz a sorsa?- Az orosz fél kérésére napirenden van a Szurgutnyeftyegaz részvényhányadának kérdése, ugyanakkor nem tárgyalunk a megvételéről az orosz céggel. Az utóbbiról valóban felröppentek hírek, ám ezeket cáfoltuk. Az orosz kormánnyal viszont egyeztetünk a Szurgutnyeftyegaz Mólban meglévő tulajdonjogáról.- Mire lehet számítani a paksi atomerőmű kibővítésével kapcsolatban?- A paksi atomerőmű bővítésére van egy hatályos országgyűlési határozat. Kormányzati szinten folyik az alternatívák előkészítése, reményeink szerint hamarosan a kormány elé tudjuk vinni a terveket, amelyek alapján jó döntéseket lehet hozni. Máris komoly az érdeklődés a fejlesztés iránt. Gyakorlatilag minden olyan ország jelezte érdeklődését, amelynek komoly tapasztalata, technológiája és potenciális finanszírozási forrása is van arra, hogy egy ilyen megaprojektben részt tudjon vermi. A paksi atomerőmű jövője szóba került a közelmúltban lezajlott moszkvai tárgyalásaimon, és tágabb összefüggésben a kutatás-fejlesztés, az ösztöndíjasoknak a cseréje terén is.- Januárban indul az Új Széchenyi-terv. Mekkora forrásra számíthatnak a kis- és közép- vállalkozások ennek keretében?- Már javában zajlik a tervvel kapcsolatos országos konzultáció. Az uniós források átcsoportosításáról megkezdtük a konzultációkat Brüsszellel. Mindennek az eredményeit meg kell várni. Reményeink szerint több százmillión! forintot tudunk biztosítani az Új Széchenyi-terv céljaira. Azt is világossá tettük a nyáron, hogy a presztízsberuházásoktól meg akarunk szabadulni.- Öné a legbefolyásosabb tárca, amely - olykor úgy tűnhet- egy kicsit kormány a kormányban. Milyen célkitűzéseket követ a munkájában?- Fontosnak tartom, hogy először a kérdés első részére reagáljak: nincs kormány a kormányban. Az új minisztériumi struktúra, amit kialakítottunk, nem azt szolgálja, hogy a kormányon belül kis kormányok jöjjenek létre, hanem hogy sokkal hatékonyabb legyen a kormányzás. A problémákat nem kiiktatni, hanem megoldani kell. Az új struktúra ennek az elvnek az érvényesítésére épül, minden minisztériumon rendkívül erős a nyomás ennek érdekében. Együttműködésre vagyunk ítélve, nem megy másként. Névjegy FELLEGI TAMÁS (54) JOGÁSZ, politológus. Az ELTE Állomás Jogtudományi Karán 1981- ben végzett. Ott is maradt oktatónak. Egyidejűleg 1983 és 1985 között a Jogász - a mai Bibó István - Szakkollégium kurzusvezető tanára volt. Az Egyesült Államokban tanult és kutatott: politikatudományból a PhD-tanulmányait a Connecticut Egyetemen végezte, utána a Rochester Egyetemen volt posztdoktori kutató. Hazatérve egyetemi oktatói munkája mellett Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai tanácsadó testületét vezette 1993-994-ben. 1995-96-ban a Press & Inform Public Relations Kft. igazgatója és az EuroAtlantic Kft. ügyvezetője. 1996-2000-ben a Matáv Rt. ágazati igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese. 2000-től az EuroAtlantic Rt. vezérigazgatója, 2007-től a Kapsch Telematic Services ügyvezetője. 2009-től mostani miniszteri kinevezésig az Info- center.hu Médiabefektetési Zrt. vezérigazgatója. Nős, két gyermek édesapja. Fellegi Tamás: A kormány stratégiai szándéka, hogy növelje az állam szerepét a gazdaságban
