Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-23 / 222. szám
14 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK VADÁSZAT A 9,20 kilogrammos, páros 12-es trófeájú szarvasbikát Benhard Pawlitschko vendégvadász Csernyéden lőtte. Képünkön Bordás Attila vadásztató Gyengébb őzbaktrófeák vadászat A főidényben tartunk, ígéretes bikák várhatóak A vadászati társaságokba nehéz bejutni Alanyi jogú vadász bárki lehet, aki a törvényi feltételeknek megfelel és vadászvizsgát tesz. A vadászati társaságokba bejutni nem könnyű, különösen azokba nem, amelyek igazán jó nagyvadas területnek számítanak, de az apróvadas területtel rendelkező társaságok többségénél is hosszú a várakozási idő. Az új tagok felvételéről a vadászatra jogosult társaságok közgyűlése dönt, így nem árt a személyes kapcsolat, főleg akkor, ha a leendő vadász nem földtulajdonos. A nagyobb földterülettel (200-300 hektárral) rendelkező tulajdonosoknak köny- nyebb a helyzete, az ő felvételük elé általában nem gördítenek akadályt. Az újonnan felvett tagnak egyszeri belépési díjat kell fizetnie, ami a vadászterület minőségétől függ. Ezenkívül éves tagdíjat, vadászkamarai tagdíjat, valamint biztosítást kell fizetni és meg kell vásárolni a felszerelést, ruhát, puskát, lőszert. Mindezek után következhet csak a vadászat. ■ É. K. F. Aszalt szilvával töltött szarvasgerinc Hozzávalók 6 személyre: 1,5 kg szarvasgerinc, 25 dkg aszalt szilva, 1 fej vöröshagyma, 4 vékony szelet szalonna, fél dl étolaj, 2 evőkanál étkezési keményítő, 1 teáskanál magyaros fűszerkeverék, áfonya/áfonyalekvár. Elkészítés: a húst kicsontozzuk, az aszalt szilvát kimagozzuk. A hagymát megtisztítjuk, négybe vágjuk. A húst hosszában éles késsel felszúrjuk, és az üreget megtöltjük a szilvával, sózzuk, borsozzuk. Az így elkészített húst tűzálló tálba tesszük, és beborítjuk a szalonnaszeletekkel. Mellétesszük a hagymát, olajat és kevés vizet öntünk alá. Lefedjük, és a sütőben 200 fokon (gázsütő 3. fokozat) kb. 50- 60 percig sütjük. Időnként meglocsoljuk a levével, vigyázzunk, hogy ne száradjon ki a hús. Ha a húst megpuhult, a léből kiszedjük. A visszamaradt húslét az étkezési keményítővel besűrítjük, és egy kis magyaros fűszerkeverékkel ízesítjük. Burgonyát hercegnő módra és áfonyát/áfonya- lekvárt kínálunk mellé. ■ Bár az őzbakszezon szeptember 30-án véget ér, de a vadászoknak nem kell letenniük a puskát, tart a gímszarvasok násza, bőgnek a bikák és a dá- mok barcogására sem kell sokat várni. F. Kováts Éva A szezon főidényében járunk, az őzbak vadászata még tart, a gímbikák bőgnek, kilövésük elkezdődött. Magyarországon a vadászati főszezon szeptember 1-jétől február 28-ig tart, ekkor lehet nagyvadakra vadászni, és jobbára apróvadakra is. Az április 15-től kezdődött őzbakszezon szeptember 30-ig tart, gímszarvas bikára, ami a legtöbb vadász álma, szeptember elsejétől lehet menni.- Idén az őzbakoknak nem volt túl nagy a felrakása, kisebb súlyú trófeák estek, mint általában lenni szokott - mondta Kosaras Zoltán, a Földművelési és Vidékfejlesztési Hivatal megyei vadászati és halászati felügyelőségének vezetője. A kedvezőtlen időjárás, az esős idő nem akadályozta meg a vadászokat abban, hogy elejtsék a tervezett mennyiségű őzbakot. A felügyelőségen eddig 1403 őzbak trófeáját bírálták el, de ez még nem az összes, még nem mutatták be valamennyit. Az idei vadászati szezonban eddig bírálatra bemutatott 1403 darab őzbaktrófeá- ból 5 arany, 18 ezüst és 43 bronzérmes volt. A vadásztársaságok örömére- melyeknek fő bevételi forrása a trófeás vadak kilövéséből adódik- nem jöttek be a negatív jóslatok, a gazdasági válság ellenére a vendégvadászok száma úgy tűnik, nem csökkent drasztikusan. A trófeás vadak kilövése iránt változatlanul van érdeklődés, Tolna hagyományosan jó vadász- területnek számít. A vadásztató társaságok szerint az elmúlt években a vendégvadászok megoszlása egyre inkább a hazai puskások irányába tolódik el, folyamatosan erősödik a magyar fizetővendégek köre. Külföldi vadászok többnyire a környező országokból érkeznek, a korábbi évtizedekben megszokottnál valamivel kevesebben, megoszlásukat tekintve változatlanul a németek vannak a legtöbben. Míg az őzbaktrófeák a vártnál valamivel gyengébbek az idei vadászati szezonban, a gímszarvasoknál más a helyzet. A gím- bikáknál jobb a felrakás, több 10 kilogramm feletti trófeát mutattak már be eddig is, mondta Kosaras Zoltán. Az idei szezon eddigi legnagyobb trófeájának 24 órás súlya 13,40 kilogramm volt, a szarvasbikát a Gyulaj Zrt. hőgyészi területén ejtették el. A szarvasbikák bőgése az időjárás függvényében körülbelül október elejéig tart, utána indul a dámbikák barcogása. Dámbi- kát október 1-jétől lehet lőni, a golyóérett egyedeket december 31-ig, a selejtet január 31-ig lehet vadászni. Tolna megyében Tamási és Gyulajon kívül Kocsola és Pincehely térségében van nagyobb számú dámpopuláció. Haszonbérleti szerződéssel vadásznak a legtöbben TOLNA MEGYÉBEN a vadászatra jogosultak 328 ezer hektáron folytatnak vadgazdálkodási tevékenységet, 2007-től 64 vadgazdálkodási egység működik. Megyénkben a vadgazdálkodási egységek átlagos nagysága 5 ezer hektár körüli. A 64 vadászterületből 9 területen a földtulajdonosi közösség (közte 5 erdőgazdaság) gyakorolja a vadászati jogot, 1 területen mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság, míg a többi 54 területen a vadásztársaság haszonbérleti szerződéssel vadászik, illetve vadásztat. Fontos feladat a génállomány megőrzése is A MEGYÉBEN 2300 a vadászok száma. Az összes vadászjegyet váltók közel 70 százaléka valamilyen területtel rendelkező társaság tagja, 15 százaléka bérkilövő társaság tagja, alanyi jogon vadászjegyet váltó személy 12 százalék. Tolna megyében mind az apróvadas, mind a nagyvadas jellegű vadászterületek is megtalálhatóak. A megye gímszarvas állománya még napjainkban is kiemelkedő minőségű az országos átlaghoz képest. Génállomány-megőrzési rendeltetésű terület a Gyulaj és a Gemenc Zrt. területén van. A vadászok a természet templomában szolgálnak diána-nap Egy birka is a vadak közé keveredett a hétvégi kölesdi vadászvigadalmon Megázott az a két gímszarvas bika, amelyik a kölesdi Diána-nap hagyományosan szép terítékére került az elmúlt szombaton, a kölesdi művelődési ház - borok háza udvarán. A vadászok viszont a jelek szerint nem riadnak meg az esőtől, de még csak a kedvüket sem szegi a rossz idő. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett kölesdi vadászvigalom is sikeresen lezajlott.- Az igazi vadászok számára a vadászat olyan, mint vallásos embernek a templomba járás. Mi, vadászok, a természet legnagyobb templomában szolgálunk. Abban a templomban, melynek oszlopai a fák, mennyezete az égbolt, szőnyege a tarka rét, zenéje a szél zúgása és a mennydörgés robaja. Freskói pedig csupa élő kép, a természet ezerszínű arca - fogalmazott megnyitó beszédében Kocsner Antal, a megyei vadászkamara és a vadászszövetség elnöke. Mint kifejtette, sokan kérdezik, honnan van a vadászoknak annyi türelmük annyi időt eltölteni a természetben, miközben nem történik semmi. Csakhogy a vadász a természetben soha nem unatkozik. Ha egy kicsit csendben van, magában békességre lel és részévé válik a környezetének. Előbb-utóbb megjelenik az erdőszélen egy róka, egy nyúl, egy egér, egy bogár. Ha pedig a reggeli cserkelésen rásüt a Nap a legkisebb harmatcseppre is, abban tökéletes szivárvány ragyog. A megnyitó szép szavai után Wigand István plébános celebrálta a hagyományos Hubertus misét A művelődési házban a nagydorogi Boros Andrea festményeiből, köztük számos, a vadászattal kapcsolatos képből rendeztek kiállítást, amelyet Lönhárd Ferenc, a Bárka Művészeti Szalon vezetője nyitott meg. De ezzel még nem ért véget a „vadászos” programok sora. A nap legszebb vadászkutyája a közönségszavazatok alapján a kölesdi Szabó Viktor Füles nevű ■ A vadász a természetben soha nem unatkozik. magyar vizslája lett. Volt divat- bemutató is: a Szabó Erzsébet által tervezett ünnepi vadászvisele- teket vadászhölgyek és a rendezvény egy erdélyi férfivendége mutatta be. A vadászvigalom természetesen nem lett volna teljes vadfőzőverseny nélkül. Tíz étket kóstolt a zsűri, amely az első helyet Baksai Sándor szarvaspörköltjének ítélte. Második lett Horváth János, a harmadik Konrád Zoltán, mindhárman kölesdiek. Igazság szerint a vadételek közé valahogy egy káposztás birka is bekeveredett. És mivel igen-igen finomra sikeredett, mintegy tiszteletbeli f vadételként megkapta a verseny I különdíját. ■ S. K. A terítéken két szarvasbika Érdekképviselet nem csalt a vadászoknak Az Országos Magyar Vadászkamara budapesti központtal és megyei területi szervezetekkel látja el feladatát. A szervezet fő céljai, feladatai a következők: a hivatásos és sportvadászok érdekeinek képviselete és védelme, közreműködés a vad védelmét, a vadgazdálkodás, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályok megalkotásában. Tagjai útján - azok képzésének magas szintű biztosításával - az intenzív és eredményes vadgazdálkodás, valamint a vadászat elősegítése és fejlesztése. A vadászati hagyományok ápolása révén a vadászati kultúra megtartása és fejlesztése, az etikus magatartás, a vadászetika, a vadvédelem fejlesztése és képviselete. A vadászat kedvező társadalmi megítélésének elősegítése, más érdek- védelmi és civil szervezetekkel való szoros kapcsolat kialakítása, a vadvédelem elősegítése és képviselete. A kitűzött célok elérését a megyei szervezetek hét főből álló vezetősége és a különböző bizottságok segítik elő. A Tolna megyei szervezetnek a kamara alapszabályának megfelelően Etikai Bizottsága, Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága és Felügyelő Bizottsága van. Ezek közül a vadgazdálkodással kapcsolatos szakmai munkát a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság tagjai végzik, akik a vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás területén jártas szakemberek. E bizottság ■ A vadászat, a vadgazdálkodás aktív természetvédelem. a megye vadgazdálkodása területén lát el olyan feladatokat - egyetemekkel együttműködve is -, amelyekkel segítheti a megye vadgazdálkodóit és az ő szakirányításukat végző vadászati hatóság munkáját. Jelentős feladatokat ellátó szakmai bizottság a Vadászkutya Szakbizottság, melynek tagjai a vadászat során használatos vadászkutyák képzésében és vizsgáztatásában látnak el fontos feladatokat. Mindez a tevékenység nem csak a vadászokat szolgálja, hiszen a vadászat, vadgazdálkodás aktív természetvédelem. Csakis a természet megismerésével és az ott folytatott megfigyeléssel tudjuk méltán híres vadállományunkat megőrizni, mondta Király István, a megyei vadászkamara titkára. A szervezet ezen túl érdek- képviseleti tevékenysége során együttműködik a rendőr- hatósággal, a természetvédelmi hatósággal, a Tolna Megyei Állami Közútkezelő Kht.-val. De a tevékenységek köre ezzel még nem ért véget, a kamara ugyanis oktatási és továbbképzési tevékenységet is végez. A továbbképzéseket főként a hivatásos vadászok végzik a vadásztársaságoknál a vadászni vágyó emberek körében. A megyében egyedül a vadászkamara szervezésében folyik kiemelt színvonalú, magasan kvalifikált előadók részvételével felkészítés a vadászvizsgákra. ▲ * v
