Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-21 / 220. szám

4 HÍRSAV Három kerékpáros programot szerveztek tamási A pénteki kerékpáros ügyességi versenyt az eső miatt elhalasztották. Ma ren­dezik meg a Kossuth téren. Megtartották viszont a vasár­napi időfutamversenyt. Ezen öten indultak, négy korcso­portban, tehát szinte min­denki győztesnek tekinthető: Balassa Máté, Breuer-Orbán Kristóf Péter, Jáni Szilveszter, Über Zoltán és Farkas Fe­renc. Még egy program lesz Tamásiban. Bringás felvonu­lást tartanak szerdán, az au­tómentes napon, (wg) Szekszárdi horgász lett az országos bajnok várpalota A Magyar Baj­nok címet ebben az évben szekszárdi horgász viselhe­ti: Both László. Ő nyerte meg ugyanis a Magyar Or­szágos Horgász-szövetség által Várpalotán, a Nagybi­valyos horgásztavon rende­zett Oszágos Veterán Hor- gászbajnokságot az 50-60 év közötti kategóriában, (gk) Both László akció közben Megkoszorúzták a honvéd hősök emléktábláját tolna Megkoszorúzták a honvéd hősök emléktábláját a gimnázium falán. Az épü­let egykor laktanya volt, in­nen indultak a katonák a Don-kanyarba. Minden év­ben, szeptember 17-én ke­gyeleti megemlékezést tar­tanak az emlékhelynél. Az idei koszorúzáson részt vett Appelshoffer Ágnes alpol­gármester, Novothné Bán Erzsébet gimnáziumigazga­tó és Kovács János, a szek­szárdi honvéd hagyomány- őrző szervezet elnöke, (wg) Továbbiak a TEOLhu hírportálon MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. SZEPTEMBER 21, KEDD i Nem tilos, de még nem is kötelező. Az iskoláknak lehetőségük van a heti öt testnevelésóra megtartására, ha a feltételeket tudják biztosítani Heti öt lesz nyolc év alatt egészség A jövő generációja miatt aggódnak a szakemberek Az eredeti elképzelések szerint 2015-től az általá­nos iskola valamennyi év­folyamán kötelező lenne a heti ötszöri testnevelés­óra. Az intézkedést a gye­rekek aggasztó egészségi állapota indokolja. Hargitai É. - Venter M. A heti ötszöri kötelező testneve­lésórát a 2011/2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon felmenő rend­szerben, így a 2014/2015-ös tan­évben már minden évfolyamon ennyi lenne a testnevelésórák száma. Az óraszám növelését a mozgásszegény életmód és a gye­rekek egészségi állapota miatt kí­vánják bevezetni. Ám jövőre csak az általános iskola első évfolya­mában indul majd a mindenna­pos iskolai testnevelés rendsze­re, így az évente belépő új elsősök révén nyolc év alatt terjed ki az alapfokú képzés egészére. A mó­dosítás oka, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az elképzelés megvalósí­tásának komoly tárgyi és szemé­lyi feltételei is vannak. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete hosszú évek óta pártolja a testnevelés­órák számának eme­lését. Ónodi Sza­bolcs alelnök, a Bonyhádi Petőfi Sán­dor Evangélikus Gimnázium igazgatója elmond­ta, a kezdeményezés nem új, hi­szen az oktatási törvény módo­sításai során már többször fel­merült. A jelenleg érvényes jog­szabályok szerint az iskoláknak van lehetőségük a heti öt test­nevelésóra megtartá­sára. A tervezett fel­menő rendszer azon­ban Ónodi Szabolcs meglátása szerint ag­gasztó, hiszen ez halogatást je­lent. Mint elmondta, jelenleg több munkabizottság is dolgo­zik azon, hogyan lehetne a szakmai és tárgyi feltételeket és az elvárásokat minél hatéko­nyabban összeegyeztetni, és mi­nél hamarabb elérni, hogy töb­bet mozogjanak a gyerekek. Pakson elébe mentek a prob­lémának. Mint azt Till Józsefné, a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola igazgatója elmondta, az ala­pos előkészítésnek és szervezés­nek köszönhetően nem okozott semmilyen fennakadást a meg­emelt óraszám bevezetése. Az önkormányzat előzetesen felmé­rette a tárgyi és személyi feltéte­leket, majd az iskolák átdolgoz­ták a helyi tantervűket. Vala­mennyi intézményben a lehető­ségeiknek és a tanulók érdeklő­désének megfelelően töltötték meg tartalommal a pluszórákat, így a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskolában például a testne­velésórák keretében folytatják 1- 3. osztályban a néptánc oktatást, hatodik osztályig kitolták az úszásoktatás időtartamát, a gye­rekek asztaliteniszeznek, tollas­labdáznak, kerékpároznak és tú­ráznak is. A diákok és a szülők is jól fogadták a változást, amely­nek eredményei remélhetőleg a tanulók egészségi állapotán is megmutatkoznak majd. A gerincgyógyászok szerint aggasztó a helyzet mint azt dr. Somhegyi Anna­mária, az Országos Gerinc­gyógyászati Központ prevenci­ós igazgatója tanulmányaiban és előadásai során - többek között Szekszárdon is - kifej­tette, Magyarországon az el­múlt két évtizedben többszörö­sére nőtt a gerincferdüléses gyermekek száma. A mai isko­lások kétharmadának gerin­cével problémák vannak, első­sorban tartáshiba. A tartáshi­ba nem betegség, de könnyen az lehet belőle. A tartáshiba szaknyelven szólva a gerinc biomechanikailag helytelen használata. A gerincproblé­mák megelőzésében a legtöb­bet az iskolák tehetik. Az isko­lai testnevelésórák során olyan mozgásanyag alkalmaz­ható, amely ezeket a hibákat korrigálja, s biztosítja a biomechanikailag helyes tar­tást A másik nagy problémát az okozza, hogy a mai fiata­lok ülő életmódot folytatnak, tanulnak, tévéznek, számító- gépeznek, és autóval jutnak el a legtöbb helyre. Ezért kell megoldani, hogy az iskolák­ban minden nap legyen test­nevelésóra. ■ A diákok és a szülők is jól fogadták. JEGYZET A SZERI ■k. ÁRPÁD Csak váljék egészségünkre ha létezik támogatásra mél­tó elképzelés az oktatásügy­ben, akkor a napi testnevelés bevezetése feltétlenül az. Ál­lítja ezt jelen sorok írója an­nak ellenére, hogy diákkorá­ban nem volt elkötelezett szerelmese a „tornaórákon” zajló monoton futtatásoknak: jóllehet utóbb a kosárlabda­sportágban országos hírne­vet szerző tanára, mintegy kőbe vésendő szabályként többször is leszögezte: futás nélkül nincs testnevelés! ennyi tehát nemcsak bele­fér, hanem egyenesen szük­séges. Még ha ez persze nem is vigasztalja azon ta­nulókat, akik az új elvek szellemében nem hetente mindössze kétszer, de - leg­alábbis távlatilag - minden hétköznap ott köröznek majd az iskola udvarának szélén. Mert sajnos a célnak megfelelő pályával nem ren­delkezik valamennyi intéz­mény. De ez sem túl nagy baj, hiszen futni, ugrani, labdázni lehet az egyenle­tes, akadályoktól mentes ta­lajon is. A - remélhetőleg be nem következő - baj „csak” az le­het, ha az immár kiterjesz­tett lehetőségek, a testneve­lés súlyának jelentős növe­kedése ellenére sem kedve­lik meg a gyermekek a test­mozgást. Ami, ha valami­kor, úgy általános és közép- iskolás korban alapozhatja meg hosszú távra az erőnlé­tet. Avagy válthat ki olyan tartós belső igényt, ami meghatározója a helyes élet- szemléletnek. Hiszen a való­ban jól levezényelt, a moz­gást élménnyé tevő minden­napi testnevelés - ezt per­sze sokkal jobban tudják a szaktanárok, az ezzel foglal­kozó pedagógusok - nem­csak a fizikai és így akár a szellemi megújulást segíti elő: de generálója lehet az ép testben ép lélek szemlé­letnek is, ami ideillő óra vé­gi kifejezéssel élve valóban: egészségünkre váljék! Míves madárijesztők Sokan megtekintik a madárijesztő-kiállítást ezek­ben a napokban a faddi művelődési ház mellett. Mintegy húsz munka ké­szült a most másodízben meghirdetett versenyre. A művelődési ház igaz­gatója, Fülöpné Zemkó Mária tájékoztatása szerint a legaktívabb bábké­szítőnek az óvoda Egér csoportja bizonyult. Az őrző-védő figurák e hét vé­géig tartják távol a madarakat a művelődési háztól. Képünkön Deli Klra (elöl) és Böröcz Márk nézegeti a madárijesztő-kínálatot. Másodszor kapott esélyegyenlőségi díjat a község Digitális tartalomszolgáltatás fejlesztés Három könyvtár állománya lesz elérhető kölesd Esélyegyenlőségi díjat ka­pott a szekszárdi Esélyek Házától Kölesd. Az elismerést a hétvégi szüreti nap alkalmából adták át Dr. Baranyai Eszter körjegyző la­punknak elmondta, hogy a díjat 2009 után immár másodszor nyerte el a község azzal, hogy a kihívás napján a megyében legin­kább érvényesítették az esély­egyenlőségi szempontokat. Azaz olyan mozgásprogramokat szer­veztek, amelyekhez megkülön­böztetés nélkül mindenki csatla­kozhatott, köztük idősek, gyere­kek, nők, a roma kisebbséghez tartozók és fogyatékkal élők is. Az elismerés mellé húszezer fo­rintos sportszervásárlási utal­ványt kapott a falu. ■ S. K. szekszárd A Tudásdepó- lamennyi könyvtára digitális re. Az infrastruktúra-fejlesztési Expressz elnevezésű, TIOP- tartalomszolgáltatóvá váljon, projekt e hónap végén zárul a 1.2.3-as infrastruktúra-fejlesz- egy közös adatbázist hozva lét- megyei könyvtárnál. ▲ tési pályázaton közel 12 millió forintot nyert az Illyés Gyula Megyei Könyvtár. Az igazgató, Liebhauser János elmondta: a könyvtári technika lépést kell, hogy tartson a fejlődéssel. Eb­ből a pénzből elsősorban hard­verfejlesztést hajtanak végre, megoldják a vezeték nélküli, úgynevezett wifi zónás szolgál­tatást, és azt is, hogy a megyei 3 könyvtár, továbbá a múzeumi | és a levéltári könyvtár a internetes kapcsolatba kerül- I jön, állományaik innen is, on- | nan is elérhetők legyenek. A e távlati cél az, hogy az ország va- Jelentős hardverfejlesztést hajtott végre a megyei könyvtár > A ♦

Next

/
Thumbnails
Contents