Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-19 / 37. szám

2010. SZEPTEMBER 19., VASARNAP 5 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Strasbourgba betört a romaügy sorsközösség „Együtt éltük végig, együtt építettük a gyárakban az országot” Az egész kontinens szá­mára sorskérdés a ci­gányság felemelése. Er­ről is szó esett Stras- bourgban, ahova jelen sorok írója az Európai Parlament Budapesti Tá­jékoztatási Irodája jóvol­tából juthatott el. Szeri Árpád Elsőre nem is tűnik fel a Ma­gyarországról éppen Stras­bourgba érkezett tudósítónak, hogy mi olyan különös az Euró­pai Parlament soros ülésén. Aztán tudatosul: hiszen az el­nök magyarul beszél! Jellegze­tes tónusával Tőkés László ad szót a jelentkezőknek, akik egyébként egy összeurópaivá terebélyesedett ügyben teszik közzé meglátásaikat. A romakérdés betört a konti­nens „országgyűlésébe”. A fel- lobbanás szikráját ez alkalom­mal Franciaország szolgáltatta: mint ismeretes, az új EU-s tag­államokból a jobb élet remé­nyében francia földre vándorolt cigányokat, pontosabban egy részüket Párizs visszatoloncol- tatja hazájukba. Ez az intézke­dés - az illegális táborok fel­számolása - a súlyos kritikák össztüzét váltotta ki, jóllehet bi- zonyítvány-magyarázásban nincs hiány.- Megdöbbentő az, amit itt hallottam - tolmácsolta hazája hivatalos állásfoglalását a parla­ment óriási karéjában szólásra emelkedő Jean-Pierre Audy, az Európai Néppárt képviselőcso­portjának tagja. - Franciaor­szág a törvényeket alkalmazza, diszkrimináció nélkül, bírósá­gi döntés alapján. A francia nép úgy döntött, hogy biztonságot akar. Megvan a mozgásszabad­ság, melynek nyilván az a felté­tele, hogy nem szabad a közren­det megsérteni. A helyi közös­ségek is azt kérik, hogy a köz­rend érdekében járjunk el. Nagy kár lenne, ha Franciaor­szágot elítélnék és nem talál­nánk közös megoldást. Ám egyelőre nem áll jól Fran­ciaország szénája. A Szocialisták és Demokraták frakciója élesen elítélte a francia kormányt Az ál­lásfoglalás egyik társszerzője az a Göncz Kinga, akivel felszólalá­sa után sikerült szót váltanunk az ülésterem kijárata előtt- Amíg nem lesz romaügyben európai szintű stratégia, addig a tagállamok egymásra fogják há­rítani a gondot - húzta alá a kép­viselő. - Most pontosan ezt lát­juk. Korábban Olaszországból hoztak intézkedéseket a nekik nem tetsző romák ellen, jelen­leg Franciaországból telepítik ki őket. A roma közösség Európa legszegényebb, legsérüléke­nyebb etnikai közössége. Min­dig veszélyes,' de válság idején különösen, ha elkezdenek egy csoportot kriminalizálni és bűn­bakként kezelni. Ha egy ilyen nagy tagállamban, mint Francia- országban ilyesmi történik, ak­kor annak hatása nálunk is érző­dik: gondoljunk arra, hogy a Job­bik villámgyorsan még sokkal radikálisabb ötletekkel jött elő. Közrendvédelmi telepek létre­hozásával. Erről a javaslatról Já­róka Lívia, az Európai Parla­ment egyetlen roma származá­sú képviselője így nyilatkozott lapunknak: alkotmányellenes, cigányellenes és magyarellenes. A Fidesz-MPSZ Európai Nép­párti képviselője hozzátette: az egyetlen megoldás az lenne, ha az amúgy is elszigetelten élő ci­gányság elől elhárulnának azok az akadályok, melyek megne­hezítik a többségi társadalomba való beilleszkedésüket.- Aki elhallgatja azt, hogy az elmúlt évszázadokban mi, ro­mák és nem romák együtt éltük végig a történelmet, együtt épí­tettük a gyárakban az országot, s emellett azt is figyelmen kívül hagyja, hogy a gazdasági ver­senyképesség nem tartható fenn a nagyszámú, jelenleg kilátásta­lan helyzetben lévő roma ember társadalmi felemelése és a roma munkaerő bevonása nélkül, az számomra magyarellenes - is­mételte meg Járóka Lívia, aki az úgynevezett cigánybűnözésről is közreadta véleményét.- Magam is hallottam arról, hogy valamelyest változott a ci­gánybűnözés meghatározása: ezek szerint már nem mind­egyik cigány bűnöző, ám létez­nek alapvetően a cigányságra jellemző bűnelkövetési módok. Egy, még a rendszerváltás előt­ti időkben tevékenykedő rend­őri vezető nézetei visszhangoz­nak ebben az állításban, de még AZ EURÓPAI PARLAMENT végül is elfogadott egy javaslatot, amely nem kötelező érvényű ugyan, de felszólítja Francia- országot, hogy állítsa le a ro­mák kiutasítását. Az év eleje óta több mint nyolcezer ro­ha a kriminalisztikával foglal­kozó szakemberek berkeiben létezik is ilyen fogalom, annak politikusok általi hangoztatása az emberek teljes félrevezetését célozza. Határozottan állítom: a romák első számú érdeke, hogy a törvény kezére kerüljenek azok, akik saját soraikon belül a bűn útjára léptek. Azt is lát­nunk kell, hogy a bűn elleni küzdelem az elszigetelt cigány­ság számára a kormányzatok, az önkormányzatok nyújtotta, életlehetőségeket teremtő gaz­dasági segítséggel kezdődik. A képviselő úgy látta: igen fontos lenne, hogy minden érin­tett a saját szakterületén - fog­lalkoztatáspolitikában, oktatás- politikában - megértse és kép­viselje a roma szempontot, mint a magyar állampolgárok állás­pontját. Azt is szorgalmazta, hogy a hazai nem roma politiku­sok is lépjenek fel azon kijelen­tésekkel szemben, melyek ci­mán és bolgár cigányt költöz­tettek haza Franciaország­ból, tavaly egész évben pedig csaknem tízezret. A szavazati arány a következőképpen alakult: 337 igen, 245 nem, 51 tartózkodás mellett. gányellenességbe burkolják a magyarellenességet. Többség és kisebbség konf­liktusokra Strasbourgot szék­helyének tudó Elzászban is akadt történelmi példa. Ez a francia tartomány, Strasbourg- Strassburg városával együtt az évszázadok során többször is gazdát cserélt: a Német-Római Császárságtól a XVIII. századra a francia királyság hódította el, majd 1871-ben visszavették a németek, hogy 1918-ban megint franciává váljon, de csak 1940- ig, amikor is újból német lett négy évre, majd 1944 végén is­mét egyesült Franciaországgal. A francia-német-elzászi ön­azonosság egykori kockázatáról egy idősebb helyi hölgy tartott tanulságos kiselőadást Stras­bourg főterén, a hosszasan késő villamosra várva.- Apámat francia állampol­gárként a második világháború kitörésekor a francia hadsereg­be hívták be. Azután bevonultak a németek, akik a Wehrmachtba sorozták be - mivel elzászi volt. így került a keleti frontra, ahol hadifogságba esett, az oroszok németként kezelték. Két évet hú­zott le Tambovban. Hídja, merre van ez a város? A hölgy elcso­dálkozik, amikor közlöm vele: a rendszerváltás előtt Tolna me­gye szovjet testvérmegyéje éppen Tambov volt. A többség a kiutasítások leállítása mellett voksolt JEGYZET VENTER MARIANNA Szüret és tisztelet manapság is ugyanolyan lelkesedéssel várom a szüre­ti napokat, mint gyermekko­romban. Örök kedvencem a felvonulás, de az egyre bő­vülő, egyre színesebb prog­ramok között is bőven talá­lok kedvemre valót. Nem va­gyok egyedül ezzel, a me­gyeszékhely hagyományos nagyrendezvénye ezreket vonz évről évre. nemcsak Szekszárdon, me­gye-, sőt, országszerte a szü­retet és a bort ünnepük a fal­vak, városok. A bor az bor. Már a Bibüában említés esik róla, s végigkíséri az európai civilizáció életét. Bort ivott a gazdag és a szegény, ahogy a nóta mondja, örömét és bá­natát is borba fojtotta. A bor dicséretét költők sokasága énekelte meg, a bordal külön kategória a Érában. A bornak számos jeles nap­ja és ünnepe van a nyitástól az újbor szenteléséig, évez­redes hagyományok kísérik végig a szőlőművelésnek és a borkészítésnek minden stádiumát. Borok, borvidé­kek váltak világhírűvé, s ezen a téren a mi megyénk­nek sincs oka panaszra. a borospince tiszteletre mél­tó hely, egy borozónak pedig semmi máshoz sem hasonlít­ható hangulata van. A bor rá­adásul egészséges, no persze nem akkor, ha valalú Uter- szám nyakalja. Magára vala­mit is adó ember ilyet amúgy sem tesz, a borivásnak tem­pója, parancsolata, rangja van, a sejtelmesen fénylő bo­rospalack meüé gyertyafény és finom étkek iüenek. ilyenkor, szüret táján, a munkát ünnepeljük, amely­nek ezt a nemes italt kö­szönhetjük, és fejet hajtunk természet előtt, amely ezt a csodás növényt létrehozta. Megadták ezt a tiszteletet őseink is a régi pogány ha­gyományt követve, mikor az első kortyot a boroskupából a tűzbe locsolták, az Öregis­ten tiszteletére. Színes rendezvények sokaságán mulathatott a vendégsereg szekszárdi szüreti napok Több ezer érdeklődőt vonzottak a szombati programok a borongós idő ellenére szekszárd Tegnap is szüntelen próbálkozott az eső elrontani a Szekszárdi Szüreti Napokra érke­zők jókedvét, azonban nem járt sikerrel. A borús idő ellenére több ezren kitartottak a megyeszék­hely legnagyobb rendezvénye mellett. Sőt, a szüreti felvonulás­ra még a nap is kisütött. Igaz, ez nem tartott sokáig. A Béla király téri nagyszínpad mellett, az AUsca Borrend új tagjainak már esernyővel a kezükben tapsolhat­tak a nézők. Az idén Angler Kin­ga és Nepp Dénes vehette át a tag­ságot igazoló oklevelet, igazol­ványt, és annak az eskünek a szö­vegét, amelynek elmondásával megfogadták, hogy hűek marad­nak a megyeszékhelyi rendhez. Angler Kingát (középen) és Nepp Dénest is Alisca borrendi taggá avatták Tegnap már javában zajlottak a szüreti napok rendezvényei, csu­pán az Országos Gyermektánc- találkozó résztvevői nem tudták bemutatni produkcióikat, ezt az időjárás nem tette lehetővé. Ezen kívül nem változott a program - tudtuk meg Matókné Kapási Júüa főszerve­zőtől. A Béla király té­ren, a Munkácsy ut­cában, a Garay téren és a művelődési ház­ban egyaránt változatos műsorok várták az érdeklődőket. Horváth István, Szekszárd polgármestere azt mondta, emlékezetes nap volt a pénteki és a szombati egyaránt. - Örömteü volt látni, hogy bené­pesült a Garay, a Béla tér, a bor­udvar és az ízek Utcája. Az embe­rek bebizonyították, ha minőségi programok mellé kiváló gasztro­nómiai finomságok társulnak, azt a jelenlétükkel viszonozzák, minden hátráltató tényező elle­nére. Lapzártánk után pedig az idei szüret szépének fejére is felkerült a korona. Ma délelőtt folytatódik a rendez­vénysorozat: koncer­tekkel, gyermekszín­játszó csoportok műsorával, játé­kos vetélkedőkkel és bemutatók­kal. De a gasztronómia és a szek­szárdi borok iránt érdeklődők is megtalálhatják számításaikat a Borudvarban és az ízek Utcájá­ban. ■ Vízin B. ■ Több ezren lá­togatták a szüreti napok programjait. Több mint ezer felvonuló volt A A í t 1 S Göncz Kinga: Stratégia nélkül a tagállamok egymásra mutogatnak Járóka Lívia: Nincs versenyképesség roma munkaerő nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents