Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-19 / 37. szám
2010. SZEPTEMBER 19., VASARNAP 5 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Strasbourgba betört a romaügy sorsközösség „Együtt éltük végig, együtt építettük a gyárakban az országot” Az egész kontinens számára sorskérdés a cigányság felemelése. Erről is szó esett Stras- bourgban, ahova jelen sorok írója az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája jóvoltából juthatott el. Szeri Árpád Elsőre nem is tűnik fel a Magyarországról éppen Strasbourgba érkezett tudósítónak, hogy mi olyan különös az Európai Parlament soros ülésén. Aztán tudatosul: hiszen az elnök magyarul beszél! Jellegzetes tónusával Tőkés László ad szót a jelentkezőknek, akik egyébként egy összeurópaivá terebélyesedett ügyben teszik közzé meglátásaikat. A romakérdés betört a kontinens „országgyűlésébe”. A fel- lobbanás szikráját ez alkalommal Franciaország szolgáltatta: mint ismeretes, az új EU-s tagállamokból a jobb élet reményében francia földre vándorolt cigányokat, pontosabban egy részüket Párizs visszatoloncol- tatja hazájukba. Ez az intézkedés - az illegális táborok felszámolása - a súlyos kritikák össztüzét váltotta ki, jóllehet bi- zonyítvány-magyarázásban nincs hiány.- Megdöbbentő az, amit itt hallottam - tolmácsolta hazája hivatalos állásfoglalását a parlament óriási karéjában szólásra emelkedő Jean-Pierre Audy, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának tagja. - Franciaország a törvényeket alkalmazza, diszkrimináció nélkül, bírósági döntés alapján. A francia nép úgy döntött, hogy biztonságot akar. Megvan a mozgásszabadság, melynek nyilván az a feltétele, hogy nem szabad a közrendet megsérteni. A helyi közösségek is azt kérik, hogy a közrend érdekében járjunk el. Nagy kár lenne, ha Franciaországot elítélnék és nem találnánk közös megoldást. Ám egyelőre nem áll jól Franciaország szénája. A Szocialisták és Demokraták frakciója élesen elítélte a francia kormányt Az állásfoglalás egyik társszerzője az a Göncz Kinga, akivel felszólalása után sikerült szót váltanunk az ülésterem kijárata előtt- Amíg nem lesz romaügyben európai szintű stratégia, addig a tagállamok egymásra fogják hárítani a gondot - húzta alá a képviselő. - Most pontosan ezt látjuk. Korábban Olaszországból hoztak intézkedéseket a nekik nem tetsző romák ellen, jelenleg Franciaországból telepítik ki őket. A roma közösség Európa legszegényebb, legsérülékenyebb etnikai közössége. Mindig veszélyes,' de válság idején különösen, ha elkezdenek egy csoportot kriminalizálni és bűnbakként kezelni. Ha egy ilyen nagy tagállamban, mint Francia- országban ilyesmi történik, akkor annak hatása nálunk is érződik: gondoljunk arra, hogy a Jobbik villámgyorsan még sokkal radikálisabb ötletekkel jött elő. Közrendvédelmi telepek létrehozásával. Erről a javaslatról Járóka Lívia, az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselője így nyilatkozott lapunknak: alkotmányellenes, cigányellenes és magyarellenes. A Fidesz-MPSZ Európai Néppárti képviselője hozzátette: az egyetlen megoldás az lenne, ha az amúgy is elszigetelten élő cigányság elől elhárulnának azok az akadályok, melyek megnehezítik a többségi társadalomba való beilleszkedésüket.- Aki elhallgatja azt, hogy az elmúlt évszázadokban mi, romák és nem romák együtt éltük végig a történelmet, együtt építettük a gyárakban az országot, s emellett azt is figyelmen kívül hagyja, hogy a gazdasági versenyképesség nem tartható fenn a nagyszámú, jelenleg kilátástalan helyzetben lévő roma ember társadalmi felemelése és a roma munkaerő bevonása nélkül, az számomra magyarellenes - ismételte meg Járóka Lívia, aki az úgynevezett cigánybűnözésről is közreadta véleményét.- Magam is hallottam arról, hogy valamelyest változott a cigánybűnözés meghatározása: ezek szerint már nem mindegyik cigány bűnöző, ám léteznek alapvetően a cigányságra jellemző bűnelkövetési módok. Egy, még a rendszerváltás előtti időkben tevékenykedő rendőri vezető nézetei visszhangoznak ebben az állításban, de még AZ EURÓPAI PARLAMENT végül is elfogadott egy javaslatot, amely nem kötelező érvényű ugyan, de felszólítja Francia- országot, hogy állítsa le a romák kiutasítását. Az év eleje óta több mint nyolcezer roha a kriminalisztikával foglalkozó szakemberek berkeiben létezik is ilyen fogalom, annak politikusok általi hangoztatása az emberek teljes félrevezetését célozza. Határozottan állítom: a romák első számú érdeke, hogy a törvény kezére kerüljenek azok, akik saját soraikon belül a bűn útjára léptek. Azt is látnunk kell, hogy a bűn elleni küzdelem az elszigetelt cigányság számára a kormányzatok, az önkormányzatok nyújtotta, életlehetőségeket teremtő gazdasági segítséggel kezdődik. A képviselő úgy látta: igen fontos lenne, hogy minden érintett a saját szakterületén - foglalkoztatáspolitikában, oktatás- politikában - megértse és képviselje a roma szempontot, mint a magyar állampolgárok álláspontját. Azt is szorgalmazta, hogy a hazai nem roma politikusok is lépjenek fel azon kijelentésekkel szemben, melyek cimán és bolgár cigányt költöztettek haza Franciaországból, tavaly egész évben pedig csaknem tízezret. A szavazati arány a következőképpen alakult: 337 igen, 245 nem, 51 tartózkodás mellett. gányellenességbe burkolják a magyarellenességet. Többség és kisebbség konfliktusokra Strasbourgot székhelyének tudó Elzászban is akadt történelmi példa. Ez a francia tartomány, Strasbourg- Strassburg városával együtt az évszázadok során többször is gazdát cserélt: a Német-Római Császárságtól a XVIII. századra a francia királyság hódította el, majd 1871-ben visszavették a németek, hogy 1918-ban megint franciává váljon, de csak 1940- ig, amikor is újból német lett négy évre, majd 1944 végén ismét egyesült Franciaországgal. A francia-német-elzászi önazonosság egykori kockázatáról egy idősebb helyi hölgy tartott tanulságos kiselőadást Strasbourg főterén, a hosszasan késő villamosra várva.- Apámat francia állampolgárként a második világháború kitörésekor a francia hadseregbe hívták be. Azután bevonultak a németek, akik a Wehrmachtba sorozták be - mivel elzászi volt. így került a keleti frontra, ahol hadifogságba esett, az oroszok németként kezelték. Két évet húzott le Tambovban. Hídja, merre van ez a város? A hölgy elcsodálkozik, amikor közlöm vele: a rendszerváltás előtt Tolna megye szovjet testvérmegyéje éppen Tambov volt. A többség a kiutasítások leállítása mellett voksolt JEGYZET VENTER MARIANNA Szüret és tisztelet manapság is ugyanolyan lelkesedéssel várom a szüreti napokat, mint gyermekkoromban. Örök kedvencem a felvonulás, de az egyre bővülő, egyre színesebb programok között is bőven találok kedvemre valót. Nem vagyok egyedül ezzel, a megyeszékhely hagyományos nagyrendezvénye ezreket vonz évről évre. nemcsak Szekszárdon, megye-, sőt, országszerte a szüretet és a bort ünnepük a falvak, városok. A bor az bor. Már a Bibüában említés esik róla, s végigkíséri az európai civilizáció életét. Bort ivott a gazdag és a szegény, ahogy a nóta mondja, örömét és bánatát is borba fojtotta. A bor dicséretét költők sokasága énekelte meg, a bordal külön kategória a Érában. A bornak számos jeles napja és ünnepe van a nyitástól az újbor szenteléséig, évezredes hagyományok kísérik végig a szőlőművelésnek és a borkészítésnek minden stádiumát. Borok, borvidékek váltak világhírűvé, s ezen a téren a mi megyénknek sincs oka panaszra. a borospince tiszteletre méltó hely, egy borozónak pedig semmi máshoz sem hasonlítható hangulata van. A bor ráadásul egészséges, no persze nem akkor, ha valalú Uter- szám nyakalja. Magára valamit is adó ember ilyet amúgy sem tesz, a borivásnak tempója, parancsolata, rangja van, a sejtelmesen fénylő borospalack meüé gyertyafény és finom étkek iüenek. ilyenkor, szüret táján, a munkát ünnepeljük, amelynek ezt a nemes italt köszönhetjük, és fejet hajtunk természet előtt, amely ezt a csodás növényt létrehozta. Megadták ezt a tiszteletet őseink is a régi pogány hagyományt követve, mikor az első kortyot a boroskupából a tűzbe locsolták, az Öregisten tiszteletére. Színes rendezvények sokaságán mulathatott a vendégsereg szekszárdi szüreti napok Több ezer érdeklődőt vonzottak a szombati programok a borongós idő ellenére szekszárd Tegnap is szüntelen próbálkozott az eső elrontani a Szekszárdi Szüreti Napokra érkezők jókedvét, azonban nem járt sikerrel. A borús idő ellenére több ezren kitartottak a megyeszékhely legnagyobb rendezvénye mellett. Sőt, a szüreti felvonulásra még a nap is kisütött. Igaz, ez nem tartott sokáig. A Béla király téri nagyszínpad mellett, az AUsca Borrend új tagjainak már esernyővel a kezükben tapsolhattak a nézők. Az idén Angler Kinga és Nepp Dénes vehette át a tagságot igazoló oklevelet, igazolványt, és annak az eskünek a szövegét, amelynek elmondásával megfogadták, hogy hűek maradnak a megyeszékhelyi rendhez. Angler Kingát (középen) és Nepp Dénest is Alisca borrendi taggá avatták Tegnap már javában zajlottak a szüreti napok rendezvényei, csupán az Országos Gyermektánc- találkozó résztvevői nem tudták bemutatni produkcióikat, ezt az időjárás nem tette lehetővé. Ezen kívül nem változott a program - tudtuk meg Matókné Kapási Júüa főszervezőtől. A Béla király téren, a Munkácsy utcában, a Garay téren és a művelődési házban egyaránt változatos műsorok várták az érdeklődőket. Horváth István, Szekszárd polgármestere azt mondta, emlékezetes nap volt a pénteki és a szombati egyaránt. - Örömteü volt látni, hogy benépesült a Garay, a Béla tér, a borudvar és az ízek Utcája. Az emberek bebizonyították, ha minőségi programok mellé kiváló gasztronómiai finomságok társulnak, azt a jelenlétükkel viszonozzák, minden hátráltató tényező ellenére. Lapzártánk után pedig az idei szüret szépének fejére is felkerült a korona. Ma délelőtt folytatódik a rendezvénysorozat: koncertekkel, gyermekszínjátszó csoportok műsorával, játékos vetélkedőkkel és bemutatókkal. De a gasztronómia és a szekszárdi borok iránt érdeklődők is megtalálhatják számításaikat a Borudvarban és az ízek Utcájában. ■ Vízin B. ■ Több ezren látogatták a szüreti napok programjait. Több mint ezer felvonuló volt A A í t 1 S Göncz Kinga: Stratégia nélkül a tagállamok egymásra mutogatnak Járóka Lívia: Nincs versenyképesség roma munkaerő nélkül
