Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-18 / 218. szám
3 2010. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR SZÓRÓL SZÓRA MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Őszi versek „itt van az ősz, itt van újra / S szép, mint mindig, énnekem. / Túdja isten, hogy mi okból / Szeretem? de szeretem. // Kiülök a dombtetőre, / Innen nézek szerteszét, / S hallgatom a fák lehulló / levelének lágy neszét.” Petőfi Sándor megtalálta az őszben rejlő szépségeket; de vajon mi, földi halandók tudunk-e örülni az ősznek? ha másért nem, talán azért is szerethetjük az őszt, mert több időnk jut olvasásra. Néhány őszi vers részletének felidézésével igyekszem ehhez kedvet csinálni. „HÍVES, BORONGÓ őszi nap; / Beült hozzám az unalom: / Mint madár, ki bús, ki rab, / Hallgat, komor, fázik dalom. / Mit van tennem? olvasni tán...?” (Arany János: Ősszel) „szeptemberi reggel, fogj glóriádba, / ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap, / most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya, / s szememből az önkívület kicsap, / emelj magadhoz.” (Kosztolányi: Szeptemberi áhítat) „Az utcára kék fény omolt ki, / Künn lucskos, setét kocsik álltak, / Ó, egy illatos puha vállat / Oly jó lett volna megcsókolni...” (Tóth Árpád: Ősz) „az őszutói barna alkonyat / halkan piheg a pelyhező havon. // Államra érzem szép, meleg nyakad / És messzi csókod itt az ajkamon. // Hideg vonyít, agyonmart arcomat / Forró öledre mégsem hajthatom. // Be messze vagy még! Bús alkonyat, / Lágy pihékbe hull a bánatom.” (József Attila: Őszi alkonyat) „felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz./ Kibomló konttyal jő az édes ősz.” (Radnóti Miklós: Naptár - Szeptember) „tele a hombár, / tele a raktár,/ tele a kaptár, tele a csűr. // rászáll a nyár a / legelső sárga / levélre, s elrepül.” (Kányádi Sándor: Szeptember) HÍRSÁV A kisszékelyiek asztala. A faluban hárman termelnek zöldséget és gyümölcsöt a programban kisszékely Gumicsizma és esőkabát volt az általános viselet tegnap a kisszékelyi strandfürdőben. A menü pedig minden, ami a helyben termelt zöldségekből, gyümölcsökből előállítható. Az udvariak sátránál például lecsós szelet készült, sőt krumplis pacsát is sütöttek. Persze szigorúan a saját maguk által termelt krumpliból. Kilenc Tamási kistérségben lévő falu állított sátrat, Belecska, Szakadát, Regöly, Kisszékely, Nagykónyi, Udvari, Varsád, Szárazd és Kalaznó. Ezek a községek csatlakoztak a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2009 márciusában indított Sorsfordító-sorsformáló programjához. Ennek lényege, mint az egyik konzorciumi partner, a Szekszárdi Növény Zrt. fejlesztési igazgatója, Molnár József elmondta, hogy többen összefogva, az eddigi programok sikeres elemeit ötvözve, a helyi sajátosságokhoz igazítva igyekeznek a 3 tartósan munka nélkül lévőket f visszasegíteni a munka világá- | ba. Hozzátette, hogy a munka- | helyi helytállás javarészt nem a " szakmai képesítéstől függ, hanem alkalmazkodó, konfliktus- kezelő, problémamegoldó képességtől. Ebben a programban mentorok segítségével orvosolják ezeket a problémákat. Azok, akik bekapcsolódnak, gyakorlat- orientált képzésen vesznek részt, majd helyben dolgozhatnak szakmai irányítás mellett, s később önállóan is képesek lesznek minőségi mezőgazdasági termék előállítására. Fontos ez - húzta alá -, hiszen nincs értelme olyan szakmákra képezni a vidéki állástalanokat, amiért majd el kell utazniuk, miközben a földek otthon, a faluban parlagon állnak. Nagy előrelépést jelent, hogy most már - egy hete született a módosítás - a kistermelők a helyi intézmények konyhájára adhatnak el termékeket. A program sikere ugyanis attól függ, hogy sikerül-e piacot találni a termékeknek. Bencsicsné Tóth Krisztina, a munkaügyi központ tamási kirendeltségének vezetője beszámolt róla, hogy körülbelül egy hónapja a térségben létrejött egy értékesítési szövetkezet. - Almunk, hogy egy szociális boltot hozzunk létre, és ott értékesítsük nyersen vagy feldolgozva ezeket a termékeket - mondta. Hozzáfűzte, hogy komoly segítséget jelentene, ha a feldolgozást korlátozó jogszabályi háttér is enyhülne, hiszen biztosabb megélhetést jelent, ha több hozzáadott értékkel kerülne piacra a mezőgazdasági termék. Mint mondta, vannak olyan települések, ahol például savanyításban gondolkodnak. A kisszékelyi börzére ezekből már kóstolót is hoztak, ugyanúgy mint például a tökből főzött lekvárból vagy kompótból. A sátrak díszítésére használt paprika- és fokhagymafüzérek, dísztökök sem a piacról valók, mind a Sorfordító kertekben termett. Kiaknázzák a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket A SORSFORDÍTÓ PROGRAM célja, hogy a munkaigényes ágazatok bővítésével növeljék a vidék eltartó képességét, aknázzák ki a mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségeket. 2009-ben kísérleti céllal indult a bonyhádi és tamási térségben, idénre regionális projektté bővült. A régió három megyéjének körülbelül negyven településén több mint kétszázhúszan dolgoznak benne. A képzés gyakorlat központú. Célja, hogy a foglalkoztatottak olyan tudást kapjanak, ami a helyi sajátosságokon alapuló termeléshez szükséges. A munkaügyi központ a programra három év alatt mintegy hatszázmillióforintot fordít Piacot keresnek áruiknak sorsfordító A zöldség, a gyümölcs a helyi konyhára kerülhet Továbbiak a TEOLhu hírportálon Dr. Szőts Zoltán Igazgató Zöldségektől, gyümölcsöktől roskadozó asztalok sorakoztak tegnap a kisszékelyi strandfürdőn. A Sorsfordító-sorsformáló program résztvevői gyűltek össze, hogy bemutassák terményeiket. Vida Tünde Egy ember súlyosan sérült a balesetben bonyhád Egy súlyos sérültje volt annak a balesetnek, amely tegnap délután történt Bonyhád déli részén. A dombóvári elágazónál két személyautó ütközött, a baleset okait még vizsgálják. A sérültet mentővel szállították a szekszárdi Balassa János kórházba, (vb) A csapvíz fontosságát hangsúlyozta a doktornő szekszárd A Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezetének meghívására dr. Halász Nóra tartott előadást a polgármesteri hivatal tanácstermében. A „Mit veszel - mit eszel - az leszel” címet viselő előadás témája az egészséges életmód hangsúlyozása volt. Elsősorban a csapvíz és a buborékmentes ásványvíz fogyasztásának fontosságát emelte ki. (he) Nevezetes helyekre kalauzolják a közönséget bonyhád Számtalan megyei múzeum és tájház mellett a Völgységi Múzeum is csatlakozik a Kulturális Örökség Napjai elnevezésű programsorozathoz. Dr. Szőts Zoltán igazgató elmondta, ma sétálva ismerkedhetnek meg egyebek mellett a bonyhádi Kálvária kápolnával, az Érmei-Voj- nits sírkápolnával és a tabódi Szent Erzsébet templommal. Vasárnapra pedig buszos kirándulást szerveztek a Délkelet- Völgység látnivalóihoz, (vb) Konferencián adják tovább tudásukat fejlődés Az IntegrÁLOM4 pályázat segítségével javul az oktatás minősége láthatatlan telepen jártak a nukleáris szakújságírók báta A bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola az ország egyik bázisintézményeként 2003-tól folytatja az integrált nevelést célzó intézményi hálózat kialakítását. A TÁMOP 3.3.3 pályázatban a Pécsi Tudomány- egyetemmel partnerségben ennek továbbfejlesztését vállalták. Az iskola azon dolgozik, hogy javítsák az oktatás minőségét, az inkluzív oktatási környezetet, valamint bővítsék az intézményi hálózatot. A PTE szakembereivel együttműködve a fejlesztést vállaló iskolák pedagógusainak és a pedagóguspályára készülő hallgatóknak adják át ismereteiket. A két eredményes HEFOP pályázat megvalósítása és a továbbképzések után a tantestület felkészült az új feladatra. Októberben gyakorló pedagógusok számára három témában szakmai műhelyt szerveznek, és még ebben a tanévben 30 fiatalt várnak gyakorlatra. Szeptember 27-én a régió nyertes intézményei konferenciát rendeznek a bátai iskolában.- A modellértékű programokat, például az óvoda és iskola közti átmenetet segítő Gyermeklánc programot és a tanulási motivációt erősítő programot más nevelési intézményeknek is átadjuk - mondta Faidt Józsefné, az ismét megválasztott igazgató. Hozzátette, a fejlesztéséről gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus és iskolapszichológus gondoskodik. ▲ Korszerű termekben, hatékony módszerekkel tanulnak az iskola diákjai bátaapáti Szakújságírók látogattak a Nemzeti Radioaktívhul- ladék-tárolóba a Nukleáris Újságíró Akadémia újabb állomásaként. A hallgatóknak Faragó László igazgató mutatta be a felszíni létesítményeket. Elmondta, hogy jelenleg 2280 hordónyi radioaktív hulladékot tárolnak a technológiai épületben. A hordók száma év végéig eléri a 2400-at, jövőre szállítják el azt a 400 hordót Paksról, amelyre még engedélyük van. Az első teljes év üzemeltetési tapasztalatait összegezve elmondta, hogy sem környezeti kibocsátás, sem a dolgozókat érintő egészségkárosodás, sugárterhelés nem történt. A hatóságok minden jelentésüket elfogadták. A környezetből vett talaj-, víz- és egyéb minták azt mutatják, hogy a telep gyakorlatilag „láthatatlan”, tehát semmi nem utal arra, hogy Bátaapátiban nukleáris létesítmény van. A szakújságírók ezek után Szabó Attila, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. kommunikációs munkatársa kalauzolásával megnézték a még épülő felszín alatti tárolót. Az elmúlt öt év alatt több mint ötezer méternyi bányajárat készült el, jelenleg folyik az Észter-aknában az út betonozása, és rövidesen elkezdődik két tárolókamra kiépítése, a közbeszerzési eljárás most zajlik. ■ V. T.
