Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-06 / 182. szám
2010. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG NYUGDÍJASOK Egy öreg autós sem biztos, hogy mindig mindenre fel van készülve szekszárd Hiába vezet valaki több évtizeden keresztül baleset- mentesen, a mégoly tapasztalt „öreg motoros” is kerülhet váratlan helyzetbe. Szekszárdi nyugdíjas olvasónk, Nyéki Julianna esete is ezt bizonyítja. A hölgy elmondása alapján még júniusban Szekszárdon, a Penny parkolóban egy másik autós nekitolatott az ő kocsijának. A járműben több százezer forintnyi kár keletkezett. Olvasónk szerint a figyelmetlenül tolató autós egy nő volt, aki a helyszínen elismerte, hogy ő volt a hibás, és kérte, hogy ne hívják ki a rendőröket. Olvasónk ehhez jóhiszeműen hozzájárult, mint utóbb kiderült, nem kellett volna. Egy másik hibát is elkövetett: kárbejelentőt sem állítottak | ki, mivel egyiküknél sem volt I üyen nyomtatvány. A rendőrök helyszínre hívásának elmaradása, illetve a kárbejelentő ki nem töltése azért bizonyult hibának, mert amikor a koccanás után elmentek a biztosítóhoz (mindkettejük ■ A szemtanút keresi, aki figyelmeztette: egy szög van a kerekében. ugyanazon társaságnál van biztosítva), a vétkes hölgy ott már nem ismerte el egyedüli felelősségét, azt állította, hogy mindketten tolattak a karambol előtt, és olvasónk is okozója a balesetnek. Nyéki Julianna hiába állítja ennek ellenkezőjét, a biztosító arra az álláspontra helyezkedett, hogy közös a felelősség. Mivel a kárnak csak felét fizeti ki a társaság, olvasónknak ez a parkolói incidens 200 ezer forintjába kerülne - vétlenül. Nyéki Juliannának viszont egy halvány reménye még van: a balesetnek van egy szemtanúja, egy férfi, aki a helyszínen arra is figyelmeztette őt, hogy egy szög van a kocsija kerekében. Egy kárszakértő úgy tájékoztatta Nyéki Juliannát, hogy ez a tanú a biztosító előtt tisztázhatná őt, így mentesülhetne a számára igen súlyos anyagi teher kifizetése alól. (Ezt megerősítette lapunknak az érintett biztosító szakembere is.) Nyugdíjas olvasónk azonban akkor nem kérte el a tanú telefon- számát Ezért fordult most lapunkhoz, hátha így megtalálja a férfit, akinek jelentkezését a 20/426-7708-as, vagy a 74/417-137-es telefonon várja. ■ S. K. A nagyszülők sokat segíthetnek a szülőknek a gyereknevelésben. Előfordul, hogy a számítógép képernyőjén találják meg a közös nyelvet (Képünk illusztráció) Vigyázni kell a szerepekre nagycsalád Gyakran kényszer következménye az együttélés az unokák nevelése, hanem a korlátlan szeretetadás. Ám ha egy háztartásban él a három generáció, szinte elkerülhetetlen, hogy ez a felállás ne sérüljön. Ezt pedig úgy élhetik meg a szülők, hogy az ő feladatukba szólnak bele. A konfliktusok pedig a gyermekek személyiségfejlődésére is negatívan hatnak. A szakember egy közmondással világított rá az ideális helyzetre: lakj olyan messze az anyósodtól, hogy cipőt kelljen húznia, alihoz hogy átjöhessen. A fizikai távolság viszont pont a már említett gazdasági kényszermegoldás miatt nem valósulhat meg. Az együttélés során ezért arra kellene törekedni, hogy minden családtag kialakíthassa a magánszféráját, amelyet mindenki tiszteletben tart. És ez nemcsak három generáció együttélésére igaz, minden esetben törekedni kell rá, hogy a családtagok ne folyjanak bele túlzottan egymás életébe. Ugyanilyen fontos, hogy a felnőttek szexuális élete is zavartalan maradhasson. De nemcsak a szerepek eltolódása, a gondolkodásbeli különbségek is hátrányosan hathatnak a család közös életére. Az idősek jobban ragaszkodnak a változatlansághoz, amit a fiatalabb gene■ Mindenkinek meg' kell hagyni a magánszférát. Inkább kis családban élnek a magyarok Fiam, ha teheted, ne élj velünk együtt felnőtt korodban! - javasolta egy ismerősöm a gyermekének. Az intelem nem véletlen, a pszichológus szerint sem jó, ha a családtagok képtelenek egymásnak megadni a szabad teret. Hanoi Erzsébet Korábban teljesen természetes volt a családokban legalább három generáció együttélése. A nagyszülőknek jutott a gyerekek kényeztetése, míg a szülők a kenyérkeresetről gondoskodtak, illetve megszabták a szabályokat a csemeték számára. Napjainkban az a jellemző, hogy inkább csak gazdasági kényszerből él együtt több generáció. Ennek viszont nemcsak előnyei, hátrányai is vannak. Ilyen élethelyzetekben ugyanis nem ritkák a konfliktusok. Kitanics Márk pszichológus arra mutatott rá, hogy ezek a súrlódások többnyire abból adódnak, hogy az együttélés során a szerepek nincsenek tisztázva, vagy éppen eltolódnak. A nagyszülői szerep nem kimondottan hazánkban a nukleáris családok, vagyis a szülők és gyerekek együttélése jellemző - derül ki a TARKI tavaly készített kutatásából. Magyar- országon ugyanis átlagosan 2,64 személy él együtt, ráadásul a háztartások több mint fele csak egy- vagy kéttagú. Egyedül az otthonok 23 százalékában élnek, ketten pedig 30 százalékukban. A MEGKÉRDEZETTEK 40 százaléka él három vagy négy tagot számláló családban, míg a nagycsaládos életforma a legkevésbé jellemző. A válaszadók mindössze hét százaléka lakik együtt ötnél több személlyel. ráció tagjai még nehezen tudnak elfogadni. Ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen tény: a nagyszülők jelenléte hatalmas segítséget nyújt a szülőknek a gyerekkel kapcsolatos mindennapi teendők lebonyolításában. Főleg, amíg kicsik az unokák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idős korukat is társaságban töltők bizony tovább élnek. Egy kutyáról vagy egy macskáról való gondoskodás is sokat számít, ám az igazi kincs a család a nagyszülők számára. Azáltal, hogy feladatot kapnak, tartalmasán telnek a hétköznapjaik. De ahhoz, hogy zökkenőmentes lehessen az együttélés, érdemes már kezdetben megegyezni szülőknek és nagyszülőknek arról, miként is képzelik el a közös életet. A szerepeket tisztázni kellene. Kitanics Márk azonban azt mondja, tapasztalatai szerint az a ritkább, ha a felek meg tudják ezt beszélni, és gyanús, ha valaki azt állítja, hogy zavartalanul, teljes békességben tudnak felnőtt korukban is együtt élni a szülőkkel. Ott általában saját magának sem meri bevallani a problémákat az ember. HIRSAV A falunapon is aktívak a pincehelyi nyugdíjasok pincehely A Vörösmarty Mihály nyugdíjasklub énekkara népdalokkal színesíti a szombati falunap programját. Vódli Józseftié klubvezető elmondta, már több mint 3 hónapja heti egy alkalommal készülnek a fellépésre. Előreláthatólag nyolc, elsősorban Tolna megyei és helyi népdalt ad elő a 20 tagú kórus. A kulturális műsorban egyenruha híján fehér blúzban és sötét szoknyában szerepelnek, de tovább keresik a támogatót, akinek segítségével egységesíthetnék fellépőruhájukat, (vl) Nyaranta is kirándulnak, találkoznak a kömlődiek dunakömlőd A dunaköm- lődi nyugdíjasklub nyáron is aktív, tagjai rendszeresen találkoznak. Kéthetente fürdőhelyekre utaznak, jártak Gunarasban, Kiskunlac- házán, szombaton pedig Tamásiba készülnek - tudtuk meg Ulbert Sándor elnöktől. A faluházban tartott találkozóikról sem mondanak le. Tegnap például közös vacsorán vettek részt. A főszakács Schweigert Jánosné mellett a klub hölgytagjai kuktáskod- tak, a menü babgulyás volt, az idő beszélgetéssel telt (vt) Ulbert Sándor A Hunyadi utcában vehetik át a csirkét szekszárd Csirkevásárt hirdetett a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vörös- kereszt Nyugdíjas Területi Alapszervezete. Eldőlt, hogy azok, akik előjegyzést kértek, mikor vehetik át a megrendelt árut. Augusztus 9- én, hétfőn reggel 6 és 7 óra között várják őket a Hunyadi utca 4. szám alatt, (gy) Negyvenöt év után az első munkahelyéről megy nyugdíjba életút Az ember nem járta határban nagy a csend, végtelen a nyugalom, ott van a gulyás hűséges társa, a kutya A hónap közepén lesz a hatvanadik születésnapja, s nyugdíjba megy Hrivik László. Amikor 1965-ben tizenöt esztendős fiúcskaként elkezdett dolgozni a helyi tsz-ben, az nem számított különlegességnek. Az, hogy most - negyvenöt év után - ugyanonnan megy nyugdíjba, bizony nem hétköznapi. Közben a feladatok is változtak, a cég neve is, ő azonban kitartott. Élettörténete felidézésébe felesége, Erzsiké is bekapcsolódik. Kettejük szavaiból derül ki, hogy Laci Németkéren nőtt fel, ott járt általános iskolába. Szüleivel 45 éve költöztek Dunakömlődre, ott keresett és talált munkát. Előbb gyalogmunkás volt, lovakkal foglalkozott, elvégzett egy növény- védelmi tanfolyamot, de nem sokat időzött a növénytermesztésben, a hetvenes évek második felében már az állattenyésztésben dolgozott. így van ez ma is. Minden másnap a növendék üszőket legelteti kutyájával, lúnyóval. „Kertaljai” mondják a kutya fajtáját firtató kérdésre. Több mint tízéves közös munka után gazdájával együtt a négylábú is nyugállományba vonul. Délutánonként már olyan fáradt, hogy Laci gyakran csak „falból” ad neki utasítást A marhák azt hiszik, indul a kutya, ezért teszik a dolgukat. Egyszerre százhúsz-százharminc üszővel mennek ki, kihajtáskor öt-hat ember kell, hogy egyben tartsa őket, az év többi részében egyedül van a határban Hrivik ság, rádió. Ember ritkán fordul meg arra. Nem panaszkodik, jó kint, nagy a csend, a nyugalom. Legelnek, elmegyek itatni. Jobb víz van ott, mint a faluban, sorolja az előnyöket Telente az istállóban vannak az állatok, ott van a feladat is. Lacinak az sem esik nehezére, hiszen sok minden gépesített. Sokat változott a mezőgazdaság az eltelt fél évszázad alatt. Még élénken emlékszik arra, amikor 17 évesen - életében először - három napon át kaszált. Alig tudta felemelni utána a kezét Ennek ellenére azt mondja, régen jobb volt Lett volna lehetőség váltani, de feleségével együtt úgy gondolták, neki nem való a mentős vagy biztonsági őri munka, nem olyan karakter. Akkor mégis milyen? A kérdésre Erzsiké válaszol: szorgalmas, kitartó, becsületes, családcentrikus. ■ V. T. Névjegy: Hrivik László 1950. augusztus 15-én született Németkéren. Helyben végezte el az általános iskolát. Tizenöt évesen kezdett dolgozni a duna- kömlődi Szabadság Mg. Tsz-ben, ma Dunakömlődi Agrár Zrt. Felesége Kövecses Erzsébet, akivel négy gyermeket nevelnek. Saját gyermekeik: Karolina (1975), László (1977) és fo- hanna (1992) mellé egy kislányt, Pamelát (1994) fogadták örökbe. A
