Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-08-01 / 30. szám
8 GAZDASÁG 2010. AUGUSZTUS 1, VASÁRNAP „Mi leszünk a gazdaság motorja" fejlesztési bank Baranyay László vezérigazgató szerint sehová sem küldtek kommandót Biztos vagyok benne, hogy az új vezetők alkalmasabbak lesznek az új feladatok végrehajtására, mint a régiek lettek volna - mondja a 44 állami cég élén változásokat végrehajtó Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója. VR-összeállítás- Alig néhány héttel az Ön kinevezése után a parlament megszavazta a bankadót. Ez az MFB számára a számítások szerint akár ötmilliárd forintot is jelenthet. Mit okoz ez a banknak? És egyáltalán, miért kell egy állami tulajdonú banknak befizetnie ezt az ősz- szeget az államkasszába? Nem olyan ez, mintha egyik zsebből a másikba raknánk a pénzt?- A Magyar Fejlesztési Bankra is vonatkozik minden törvény. Ha a törvényhozás úgy rendelkezik, akkor be fogjuk fizetni, amit kell, de én konkrét számot nem mernék mondani, mert én a tények embere vagyok.- Volt már ideje az elmúlt hetekben a bankra hagyott örökséggel foglalkozni? Kiderült például, miért van szüksége az MFB-nek egerszalóki szállodára, miért kapott volna hitelt a szerencsi szalmatüzelésű erőmű, vagy többször módosított, igen kedvező feltételekkel kölcsönt a Rác fürdő?- Az átadás-átvétel sokrétű, Névjegy állami cég felügyeletét is ellátja. Miben változtatja ez meg a bank feladatát, szervezetét, működését?- Nagyon sokban. Mostanában nemcsak az átvilágítással és az újonnan a tulajdonosi joggyakorlásunk alá került cégek átvételével foglalkozunk, hanem az új feladatokhoz legjobban illeszkedő szervezeti rendszer kialakításával is. Nagyon sok a teendőnk, párhuzamosan, de bízom a bank munkatársi gárdájának elkötelezettségében, rátermettségében és szorgalmában. Biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül minden feladatunkat jó minőségben elvégezzük, és nekiláthatunk az új feladatnak, a magyar gazdaság motorjává fogunk válni. „Semmiképpen sem szabad a vezetőváltásokat automatikusan valamiféle emberi minősítésnek értelmezni. A váltásokkal az volt a cél, hogy az új működés személyi feltételeit megteremtsük.”- Az elmúlt egy hónapban az MFB cégeinek nagy többségében vezetőváltás zajlott le. Biztos Ön abban, hogy minden esetben jobb vezető kerül az adott cég élére, mint a korábbi volt?- Semmiképpen sem szabad a vezetőváltásokat automatikusan valamiféle emberi minősítésnek értelmezni. A váltásokkal az volt a cél, hogy az új működés személyi feltételeit megteremtsük. Egyfelől tehát nem szeretném, ha emberi minőségeket vetne össze bárki is a régi és az új vezetők között, de abban biztos vagyok, hogy az új vezetők alkalmasabbak lesznek az új feladatok végrehajtására, mint a régiek lettek volna. Egyébként pedig azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a magyar gazdaság nagyon rosszul teljesített az elmúlt időkben.- A sajtó kommandót emleget, vagyis gyors és látványos vezetőváltásokat. Miért ezzel a módszerrel hajtották végre a cseréket?- A kommandókról a sajtót kell megkérdezni, ők látták ezeket a katonai alakulatokat. Mi sehová nem küldtünk kommandót. Szakembereket bíztunk meg a cégek átadás-átvételének lebonyolításával, és ezek a szakemberek, javarészt a bank munkatársai, szakszerűen, gyorsan elvégezték ezeket a feladatokat. Semmi különös nem történt, szerte Európában így zajlik az ilyesmi. Igaz viszont, hogy némelyek sérelmezték, hogy el kellett számolni a cég tulajdonában lévő eszközökkel, mi viszont úgy gondoljuk, hogy ez a felelős gazdálkodás része.- Mit takarít meg az MFB, illetve rajta keresztül az állam az új vezetési struktúrákon? Mennyivel kerül nagy figyelmet igénylő feladat. Aki kapkodásra készteti az ezzel foglalkozó szakembereket, az hibára kényszeríti őket. Ezért ennek ellent kell állnunk. Itt közös vagyonúnkról van szó, nem viselkedhetünk felelőtlenül. Amint meglesznek a pontos eredmények, elemzések, tájékoztatni fogjuk először is alapító tulajdonosunkat, a magyar kormányt, azután a széles közönséget. Bizonyára hatásos újságcikkeket lehetne írni, de mi nem másra törekszünk, csak a kapott feladatunk minél tökéletesebb elvégzésére. Meg fogjuk teremteni a takarékos, átlátható, célszerű és gazdaságos működést az egész cégcsoportban.- Az Ön elődje, Erős János a kormányváltáskor lemondott posztjáról. Mi a véleménye, a számonkérés kapcsán hallunk még róla a hírekben?- Én ilyen összefüggésekben nem gondolkozom. Személy szerint azt remélem, hogy nem, mert az MFB mint intézmény is közvagyon, amelynek a jó hírneve is közös érték. A törvény persze mindenkire vonatkozik, Erős Jánosra ugyanúgy, mint másokra, mint például énrám. A velem szemben 2002-ben elkövetett jogtalanságok is ártottak Magyarországnak, a Magyar Fejlesztési Banknak. Mi ilyen hibát nem akarunk elkövetni.-Az MFB a klasszikus banki szerep mellett 44 1953-ban született Budapesten. 1979-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1989-1993-1G a Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi főosztályán dolgozott. 1993-tól 2002-IG a Magyar Fejlesztési Bankban dolgozott. 2001. SZEPTEMBER ÉS 2002. MÁJUS között a bank elnök-vezérigazgatója volt. Felmentését később a Legfelsőbb Bíróság törvényellenesnek ítélte. 2002-2009-iG az OTP-nél, majd az OTP Garancia Biztosítónál az elnök-vezérigazgató tanácsadója volt. 2002-2010-iG a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja. nekünk, adófizetőknek kevesebbe, hogy kevesebb vezetőt fizetnek az állami cégek?- Sokkal. Nagyjából évi egy- milliárd forintot vitt volna el az örökölt struktúra működése, még fontosabb azonban, hogy véget vetettünk a felelősséget elmosó testületi vezetésnek, mindenhová egyszemélyi felelős vezetőt állítottunk. Megtakarítjuk mintegy háromszázötven igazgatósági, felügyelőbizottsági tag költségeit, ráadásul gyorsabb, átláthatóbb döntéshozatalt teremtettünk, ami pénzben kifejezhetetlen.- A bank leváltotta az őrzővédő cégét is. Miért volt szükség a váltásra?- Az őrzés-védelem bizalmi kérdés. A korábbi céggel a törvényes keretek között elszámoltunk, az újjal pedig kedvezőbb szerződést kötöttünk.- A Magyar Fejlesztési Bankot a lakosság talán a „Sikeres Magyarországért” lakossági energiatakarékossági hitelprogram és a Panel plusz program kapcsán ismeri. Mi a jövőjük ezeknek a programoknak?- Túl szűkre szabnánk a gondolkodási körünket, ha csupán erre a két hitelprogramra gondolnánk. Az MFB új feladatai összhangban fognak állni az új kormánynak a régitől markánsan eltérő felfogásával. A bank hangsúlyos feladata a jövőben az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek nemzetgazdasági szempontból jelentős fejlesztéseinek, beruházásainak a finanszírozása, különös tekintettel az agrárpiac fejlesztésének, a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének, az agrárinnováció elősegítésének, az agrárfoglalkoztatás növelésének, a gazdálkodók integrációs együttműködésének biztosítására. Ez természetesen szervesen illik az új Széchenyi-tervhez, és ez számtalan ponton találkozik a lakosság igényeivel, mindennapi életvitelével. Az energiatakarékosság és a panel-korszerűsítés is fontos, sőt lehet javítani ezen programok hatékonyságán.-Tervezi-e Ön is, elődjéhez hasonlóan, hogy fiókhálózattal éri el a lakosságot a Magyar Fejlesztési Bank?- Saját fiókhálózat kiépítése nincs napirenden. Kevesebb termés, magasabb árak jellemzik az idei évet élelmiszerei A gabonafélék és a zöldségek, gyümölcsök durván harmadát vitte el a kedvezőtlen Idő és az árvíz A gabonatermés nagyjából harminc százaléka esett ki az időjárás miatt - adott lapunknak helyzetképet a vége felé közelítő aratásról Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette: ez megfelel az aratás előtti becsléseiknek. így búzából nagyjából három és fél millió tonna lehet az idei termés, amely bőven fedezi az egymillió tonnás hazai fogyasztást. „Ezért is furcsa, hogy egy nagy hazai malom vezetője arról beszél, importra szorul az ország. Annál is inkább, mivel szó sincs arról, hogy a búza nem lenne megfelelő: a termés több mint ötven százaléka így is étkezési minőségű” - emelte ki. Az árak emelkedtek ugyan az elmúlt időszakban, ám távolról sem érik el a három évvel ezelőtti szintet: az akkori 60 forintos szint helyett most 40-42 forint körül mozog a búza kilójának az ára. Szakértők szerint nem is nagyon nő tovább, nagyjából 45 forintnál megállhat. Hasonló a helyzet a zöldséggyümölcs piacon is. Mint Már- tonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: a hazai termés 30- 40 százaléka esett ki a tavaszi f kedvezőtlen időjárás miatt. Ár- § emelkedés tapasztalható a felvá- g sárlási áraknál, ami a fogyasztói í árakban is megjelenik. „Ezzel I számolni kell az idén, ahogy ne- Békés megyében jégverés végzett soha nem látott pusztítást Az élelmiszeripar jár rosszul A hazai terményárak is a nemzetközi piacot követik, ám a fogyasztói árak nem feltétlenül állnak összefüggésben ezekkel a tendenciákkal. Fórián Zoltán agrárszakértő szerint ez a forgalmazók befolyását jelzi. AZ ÉV HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN a szakértő szerint a hazai piacon kismértékű áremelkedés várható az élelmiszereknél, míg a mezőgazdasági árak szeptembertől indulhatnak növekedésnek. Az élelmiszeripar árai ugyanakkor lefelé mozognak, ez tovább csökkenti az ágazat jövedelmezőségét. künk is bele kell törődnünk abba, hogy az idei statisztikák a korábbinál magasabb behozatalt fognak majd mutatni. Ugyanis az importtermékek a megszokotthoz képest három héttel tovább maradtak bent a hazai piacon” - hangsúlyozta Mártonffy Béla, hozzátéve, hogy komolyabb áresés a hazai termékeknél sem várható. „Ez egy rossz év a termelőknek, hiszen a 30-40 százalékos kiesést nem tudja kompenzálni az áremelkedés. Rossz év ugyanakkor a kereskedőknek is, mivel a kevesebb termés miatt döntően az export esik ki. A fogyasztóknak sincs oka az örömre a magas árak miatt” - mondta az ügyvezető. ■ X
