Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-05 / 181. szám

2010. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 Tisztítatlanok a csatornák: nincs állami támogatás, kevés a pénz Hova kerültek a kispontyok? ivadékgyűjtés Nyilvánossághoz fordult egy dombóvári horgász A hallgatókat is támogatja majd az Illyés Gyula alapítvány tolna megye A vízfolyások med­rének és partjának tisztítása elvi­leg a tulajdonos dolga, ám a kép­let nem ilyen egyszerű. A tulajdo­nos ugyanis sokszor a magyar ál­lam vagy a helyi önkormányzat, s így a folyók, csatornák karbantar­tási munkáit vízitársulatok vagy más szakcégek végzik - végezte­tik alvállalkozókkal -, általában üzemeltetési szerződés alapján. Tolna megye keleti részén a Duna-Sió menti Vízi Társulat te­vékenykedik. Tóth István elnök tájékoztatása szerint a privatizá­ciót követően a korábbinál nehéz­kesebbé vált ez a feladat. Magán­kézbe is kerültek vízfolyások. A tisztításért elvileg hozzájárulást kellene fizetni az érintetteknek, amiért azok neheztelnek, vagy nem is fizetnek. Társulatukhoz 240 kilométernyi vízfolyás tarto­zik. A fenntartótól kaszálásnál sokkal többre nem futja. Hasonló helyzetet vázol a me­gye nyugati részén tevékenykedő Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társu­lat vezetője is, akit ugyancsak Tóth Istvánnak hívnak. Ók 524 kilomé­ter mederhosszt tartanak rend­ben. Állami támogatást nem kap­nak, a befolyt helyi hozzájárulás 130 kilométer egyszeri kaszálásá­ra és mintegy 13 kilométer kotrá­sára elegendő évente. Elvileg 15 évenként minden medret, árkot ki kellene tisztítani, de ilyen tempó­ban 40 év alatt sem érnek végig. A városok esővízcsatorna-há- lózatának karbantartása is hagy kívánnivalót maga után. A me­gyeszékhelyen van, ahol kisebb fácskák nőttek a vízlevezetőkben; jelezve, hogy tisztítás évek óta nem volt. Speciális helyzetben van a Mözsi Mezőgazdasági Szö­vetkezet. Náluk az autópálya­építők vágták el a víz lefolyási út­ját. Mintegy harminc hektáron akadályozza a betakarítást az emiatt megálló belvíz. ■ W. G. Fa bújt ki a szekszárdi csatornából A nyár eleji árvizek áldá­sos hatásaként számos helyen sok halivadék ter­mett a természetes vizek­ben. Dombóvár környé­kén is ez volt a helyzet, a Konda-patakból gyűjtöt­ték is a pontyivadékot. A kérdés csak az, hogy a kishalak a helyi horgász­egyesület tavába, vagy magántóba kerültek-e. Steinbach Zsolt dombóvár Helyszíni fotókkal il­lusztrált írás jelent meg több internetes horgászportálon a na­pokban, a dombóvári horgásztó vizét levezető Konda-patakból történt ivadékgyűjtésről. A szer­ző, egy dombóvári horgász, Papp József azt állítja, hogy a dombó­vári horgászegyesület kezelésé­ben levő vízben úgymond hal­mentést végzők az egyesület tu­lajdonában levő halakat egy ma­gántóba szállították. A Dombóvár mellett is folyó Kapóst a természet idén bősége­sen megáldotta halivadékkal. A sok gátszakadás és gáton átfolyó víz nagy mennyiségben telepí­tett kishalakat a folyóba. Ehhez jött még az árvíz nyomán az ár­terek gyorsan felmelegedő vizé­ben a sikeres ívás. A megjelent írás szerint azon- | ban ezt a hatalmas ivadéktöme- g get senki nem vigyázza. A szer- | ző szemtanúja volt annak, hogy | egy háromtagú csapat a Konda- I patakból csalifogó hálóval emel­te ki az ivadékokat, amelyek kö­zül kiválogatták és tartályba gyűjtötték a klspontyokat, a töb­bi ivadékot pedig visszaenged­ték a vízbe. Amikor Papp József megkérdezte, honnan van erre engedélyük, a társaság tagjai azt válaszolták, hogy az egyesület egyik vezetőségi tagjától. Papp József felhívta az illetőt, aki azt mondta, hogy a halgyűjtők az egyesület tavába szállítják a ki­fogott kispontyokat. A dombóvá­ri horgász ezután az egyesület halőrét is felhívta az ügyben, aki viszont minderről semmit nem tudott. Papp József nem hagyta annyiban a dolgot. Fényképeket készített a helyszínen a halgyűj­tőkről, közben inzultusba is ke­veredett egyikükkel. Mivel a városban azt beszél­ték, hogy a Konda-patakból kifo­gott halak egy maszek tóba ke­rülnek, 1200 forintért kilónként, Papp József még aznap elautó­zott az említett tóhoz. Ahol be­számolója szerint a Konda-pa­takból halat gyűjtők éppen a kis­pontyokat rakták ki a tartályból. A dombóvári horgász egyébként erről a mozzanatról is készített fényképeket, amelyeket szintén feltettek a világhálóra. Papp József minderről írás­ban tájékoztatta Tusnovits Je­nőt, a Dombóvári Városi Hor­gász Egyesület elnökét is. Az el­nök lapunk érdeklődésére el­mondta: véleménye szerint fel­fújt ügyről van szó, amelynek nem kellett volna ekkora fene­ket keríteni. Tusnovits Jenő ugyanis Papp József fotókkal il­lusztrált beszámolójával szem­ben azt állítja, hogy a patakból ivadékot gyűjtők nem adták el máshová halat, a kispontyokat az egyesületi horgásztóba vit­ték. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Kapósba folyó Konda-pa- takban levő hal is az egyesüle­té, az egyesületnek pedig telepí­tési kötelezettsége van a Kapós­ba is, így a patakban levő hal semmiképp nem vész el az egyesület számára. Mint mond­ta, a patakból történő halgyűj­tés az önkormányzat város­gondnokával és az egyesület tó­gazdájával egyeztetve folyt, ne­hogy a patak csökkenő vízszint­je miatt a halak esetleg ott re­kedjenek. Az elnök hozzátette: a napok­ban rögtönzött vezetőségi meg­beszélést tartottak az ügyben. A témát a legközelebbi vezetőségi ülésen napirendre tűzik. Papp József szerint a patak­ból kifogott kispontyok ma­gántóba kerültek, az egyesü­let elnöke ezzel szemben azt állítja, hogy a horgásztóba TOP, MiX _ •- .... Megfenyegették a dombóvári horgászt szerettük volna megkérdez­ni a témával kapcsolatban a dombóvári városgondnokot és a megyei halászati felügye­lőt is. Nem sikerült elérnünk őket, ezen a héten mindket­ten szabadságon vannak. papp József azt is leírta a haldorado.hu weboldalon megjelent cikkben, hogy soká­ig gondolkodott, el merjee küldeni az írást a portálra, ugyanis az egyik halgyűjtő megfenyegette őt, hogy eltöreti a lábát. A dombóvári horgász mindenesetre úgy ítélte meg, hogy a nyilvánosság talán védelmet biztosít neki SZEKSZÁRD Az Illyés Gyula Iro­dalmi Alapítvány átalakítását tervezi a főiskolai kar új vezeté­se, tájékoztatott dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, megbí­zott főigazgató-helyettes. Az át­alakítás célja, hogy alkalmassá váljon a hallgatók támogatására is, már az ősztől. A névadó sze­mélyisége és életműve egyfajta szociális irányultságot is kifejez, tette hozzá. A PTE szekszárdi karán az idei felvételi pontszámok maga­sabbak voltak, mint ezt megelő­zően. Ez azt is jelenti, hogy vi­szonylag többen kénytelenek a költségtérítéses tanulást válasz­tani. Pótfelvételivei pedig kizá­rólag költségtérítéses képzésre lehet jelentkezni. Az államilag finanszírozottak számára a má­sodik félév befejezése után adott a tanulmányi ösztöndíj. Emellett lehetőség van a hallgatói önkor­mányzaton keresztül szociális ösztöndíj elnyerésére is. Az is tapasztalható, hogy a hallgatók magas arányban vesz­nek fel diákhitelt, mert abból fi­nanszírozzák tanulmányaikat. Éppen ezért ösztönzik őket arra is, hogy az önkormányzatoknál is pályázzanak Bursa Hungarica ösztöndíjra. A hallgatói önkor­mányzattal is szeretnének együttgondolkodni abban, hogy milyen további támogatási lehe­tőségek vannak. ■ 1.1. A Szekszárdi Vízmű Kft. nyerte meg a pályázatot bikács Tíz évre szóló koncesszi­ós pályázatot nyert a Szekszárdi Víz-és Csatornamű Kft. a telepü­lés vízszolgáltatására. Nyerges Ferenc, a község polgármestere elmondta, lejárt a jelenlegi szol­gáltatóval kötött szerződés, s ilyenkor kötelező a pályázat ki­írása. A jobb ajánlatot, mintegy egymillió forinttal magasabb kon­cessziós díjat a szekszárdi önkor­mányzat tulajdonában lévő cég tette. A képviselő-testület hétfőn döntött, a pályázat eredményhir­detése kedden volt. Pályázati fel­tétel volt, hogy a nyertes a vízdí­jat - ami bruttó 243 Ft/köbméter - jövő év márciusig nem emeli, utána is is csak az infláció mér­tékével. ■ Ihárosi I. Barcs tolerancianap A barcsi tolerancianapon a helyi Ci­gány Közösségi Ház adott ott­hont a roma integrációs törek­vésekkel kapcsolatos kerekasz- tal-beszélgetésnek. Kiderült: Barcs és környékéről ma csu­pán tizenöt diák tanul valame­lyik hazai felsőoktatási intéz­ményben. Ezen a tendencián szeretnének a térség roma ve­zetői javítani. Kalocsa létszámcsökkentés Egy pályázat után küenccel csökkenteni kényszerült a ka­locsai idősek otthonának lét­számát a városvezetés. így az eddig nyolcvan hajlott korú ember helyett csak hetven­egyet tudnak ellátni. A pályá­zatnak azonban feltétele volt a létszámcsökkentés, mely­nek köszönhetően az egy gon­dozottra jutó terület nagysága növekedett. Kaposvár külországuk a Regi­onális Államigazgatási Hivatal illetékesének tájékoztatója sze­rint 2007-től 2009 végéig 594 külföldi vásárolt ingaüant So­mogybán. Döntően németek, őket az osztrákok követték. Rajtuk kívül belgák, hollan­dok, amerikaiak, kanadaiak, oroszok, szerbek, horvátok, olaszok és brazilok is voltak a vevők között. Komló szigetelés Javában zaj­lik a távhővezetékek szigetelé­se a városban. A beruházás költségének felét - közel ki- lencvenmillió forintot - pályá­zati pénzből állja a helyi erő­mű. A fejlesztést némiképp beárnyékolja egy baleset, HÍREK a régióból melynek során húszezer volt rázott meg egy munkást, nem hivatalos információk szerint a megsérült fiatalember már jobban van. Mánia rombolás a falu kulcsosházát mintha egyik napról a másikra bombatáma­dás érte volna: semmi sem ma­radt épen az épületben. Az összes ablakot betörték, a füg­gönyöket felgyújtották, a wc- ket, a mosdótálakat, a csapo­kat letörték, a matracokat fel­hasították. A tetteseket elfog­ták, a rongálásért három hely­beli fiatal tehető felelőssé. Mohács kerékpárút Már dol­goznak a szakemberek a Mo­hácsról a szőlőhegy irányába tartó kerékpárút meghosszab­bításán. A várhatóan 2010 őszére befejeződő beruházás százmillió forintba kerül, az építkezés befejezése után Mo­hács közigazgatási határánál, a bári keresztnél ér véget az út. Pécs temető A látogatók, az elhunyt szeretteiket rendsze­resen felkeresők panaszaira reagálva megerősítette a pécsi központi sírkert őrzését, szi­gorította látogatási rendjét a Pécsi Temetkezési Vállalat. Évtizedes gond ugyanis, hogy időről időre alkalmi vagy visszatérő tolvajok garázdál­kodnak a pécsi központi te­metőben. Villány fejlesztés Be­fejezték a Polgár Pan­zió bővítését. A fej­lesztés költsége meg­haladta a 216 millió forintot, melyhez a Magyar Állam és az Európai Unió 86 mil­liós támogatással já­rult hozzá. A panzió befogadóképessége így 60 személyre bő­vült, a szolgáltatások választéka pedig a bor és a gasztronómia mellett kiegészült masszázsokkal, szau­nával, jakúzzival. Négy új munkahelyet teremtett a bővítés, az új dolgozók között van kisebbségi szár­mazású és hátrányos helyzetű is. _l

Next

/
Thumbnails
Contents