Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-26 / 198. szám

4 * VADASZAT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK Szerelemtől vakok a bakok, bikák közlekedés Párzási időszak van, ilyenkor nagyobb a vadveszély az utakon Fotópályázatot hirdet a kamara a vadvédelem fontosságáról Fotópályázatot hirdet az Orszá­gos Magyar Vadászkamara El­nöksége a vadvédelem szüksé­gességéről. A természetet járó ember gyakran szembesül a ci­vilizációs ártalmakkal, a mező- gazdasági gépek által a vadsza­porulatban okozott kárral, vegy­szeres mérgezéssel, gázolással, a vadorzók, kóbor állatok rémtet­teivel... Ezeket dokumentálhat­ják. A pályaműveket digitalizált formában DVD-n és/vagy színes papírképen lehet beküldeni az Országos Magyar Vadászkama­ra címére: 1027 Budapest, Med­ve u. 34-40. A borítékra írják rá: „Fotópályázat”. Beküldési határidő: 2010. de­cember 31. Díjak: első 80 ezer, má­sodik 50 ezer, harmadik 20 ezer forint. A legsikeresebb képekből plakátok, szórólapok, leporellók is készülhetnek. ■ F. K. É. Áfonyás őzgerinc szalonnával megtűzdelve hozzávalók (4 személyre): 1,80 kiló őzgerinc, 12 deka füstölt sza­lonna, 15 deka sárgarépa, 5 deka petrezselyemgyökér, 8 deka vörös­hagyma, 1 babérlevél, kevés egész bors, 1 gerezd fokhagyma, 5 deka paradicsompüré, 8 deka liszt, 8 deka zsír, 2 deci vörösbor. A pác­léhez: szeletelt hagyma, vegyes zöldség, kevés só, ecet, babérlevél. elkészítés: a hártyáitól megtisz­tított őzgerincet páclébe tesszük, amihez annyi víz kell, hogy a húst majd ellepje. A pácot egy óra hosz- szat főzzük, lehűtjük, ráöntjük a húsra. Hideg helyen 2 napig állni hagyjuk. Kivesszük a pácból, meg­tűzdeljük a metéltre vágott füstölt szalonnával. A sárgarépát, petre­zselyemgyökeret, hagymát meg­tisztítjuk, karikára vágjuk, és tep­sibe rakjuk. Beletesszük az őzge­rincet, a zsírt, babérlevelet, a meg­tisztított, szétnyomott fokhagymát, a borsot, és félig megsütjük, ki­vesszük a tepsiből. A zöldséghez paradicsompürét adunk, megpi­rítjuk, belekeverjük a lisztet, még egy-két percig pirítjuk, a borral és kevés vízzel felöntjük, negyed órát forraljuk, szitán áttörjük, ráöntjük az őzgerincre, és puhára pároljuk. Krokettet vagy rizst és áfonyát kí­nálunk hozzá. Lassan véget ér az őzek párzási időszaka, majd kezdődik a szarvasok ná­sza. Ilyenkor az egyéb­ként nyugodt állatok akár halálos közlekedési bal­esetet is okozhatnak pár­jukat keresve. F. Kováts Éva Párzási időszakban a félelemér­zetüket vesztett állatok fokozott veszélyt jelentenek az autósok­ra. Az állatok ösztöneikre hall­gatva a párjukat keresik, sok­szor nemcsak szűkebb élőhelyü­kön, hanem a közutakon is fel­bukkannak, és akár halálos köz­lekedési balesetet is okozhatnak. Tolna megyében számos olyan, erdővel, réttel, csalitossal hatá­rolt útszakasz van, ahol az év bármely szakában, de párzási időszakban gyakran előfordul­hat „vadelütés”. Az ilyen típusú balesetnél minden pillanatok alatt történik. A sofőr már csak a csattanást hallja, sokszor azt sem tudja megmondani, milyen állattal üt­között, mivel ha az túlélte a talál­kozást, pillanatok alatt eltűnik. Ilyenkor az autós nincs könnyű helyzetben, kártérítési szem­pontból hiába vezetett a közle­kedési előírásoknak megfelelő­en, a sérült vaddal együtt bizo­nyítékai is odébb álltak. Már csak a szakértői vizsgálat ered­ményében bízhat. Vadgázolásos J eseteknél egyébként sem egy- I szerű a kárigény érvényesítése, a gépjármű vezetője és a terüle­tileg illetékes vadásztársaság kö­zötti vita gyakran polgári peres eljárásba torkollik. Kizárólag az előírt sebesség betartása, illetve a lehetséges ve­szélyhelyzet észlelése esetén a lassítás lehet a záloga annak, hogy ütközéskor ne történjen ko­molyabb sérülés az utasokban, vagy ami a jellemzőbb, kár a sze­mélygépkocsiban. Nem árt tudni azt sem, hogy ha már megtörtént a baj, és egy óvatlan őz vagy szar­vas a kerekek alá került, a kimúlt állatot a kocsi tulajdonosa nem viheti magával, mert az lopásnak minősül. Ilyen esetben célszerű értesíteni a rendőrséget, illetve a vadásztársaság helyi képviselőit, akik a helyszínen rendezik az ügyet, így megelőzve az utólagos, adott esetben komoly bonyodal­makat - mondta Kosaras Zoltán az FVM Tolna Megyei Hivatalá­nak Vadászati és Halászati Fel­ügyelőségének vezetője. A rendőrségnek alapvetően akkor van a helyszínen dolga, ha a vezető közlekedési szabálysér­tést követ el, vagy valamilyen bűncselekmény gyanúja merül fel. Ilyenkor a rendőr helyszínel és eljárást indít, egyébként nem. Érdemes minden esetben a 107- es telefonszámos rendőri segít­séget kérni, mert a hivatalos kö­zeg egyrészt szakszerűen meg­állapítja, hogy történt-e szabály- sértés, másrészt biztosan tudja, hogy melyik vadásztársaságnak kell átadni az elütött állatot Mert az állat a vadásztársaságé - hív­ta fel a figyelmet a szakember. A legjobb, ha az illetékes megyei vadászati és halászati felügyelő­séget értesítik ilyen esetben. Ami mindenképpen felmerül, ki fizet üyenkor kártérítést. A va­dásztársaság az autósnak, a ke­letkezett kár miatt, vagy az au­tós, aki elgázolta a vadat? Ezt ■ Érdemes rendőri segítséget kérni, ha baleset történt. szakértők döntik el, általában polgári peres eljárás során, a Pol­gári Törvénykönyv paragrafusai szerint. logi útra általában ak­kor terelik az ügyet, ha az autó­ban nagyobb kár esett. A peres­kedés ugyanis sokszor többe ke­rül, mint a gépkocsi javíttatása. Szerencsés esetben a vadászatra jogosult hajlandó az autóssal megegyezni, ha az szabályosan közlekedett, a helyszínre rend­őrt hívott, és a vadásztársaságot azonnal értesítette az elütött vad­ról - mondta Kosaras Zoltán. A peren kívüli megegyezés vi­szonylag ritka. Enyhíti a vadász- társaság felelősségét, ha a hely­színen tábla jelzi a vadveszélyt, esetleg vadriasztót helyeztek el, ha nem, az nyilván a gépkocsive­zetőnek kedvez. Az autósok se szentek, előfor­dul, hogy visszaéléssel próbálkoz­nak, a valóságosnál nagyobb kárt követelnek a vadásztársaságtól. Ilyenkor természetesen perben dől el, hogy a követelés jogos-e. A vadászatra jogosultnak joga van viszontkövetelésre, vagyis vissza­perelheti a gázolót. Ezzel a lehe­tőséggel általában akkor élnek, ha az autós bizonyítottan szabály­talanul közlekedett Sokba kerülhet az elütött vad az autósnak előfordul, hogy elütik a va­dat, de nem jelentik, mert nem szabályosan közleked­tek, vagy az autóban nem ke­letkezett jelentős kár. De az is megtörténhet, hogy az állat felugrik és elrohan, az autó viszont sérült marad. Ilyen­kor a sofőrnek minden eset­ben a helyszínen kellene ma­radni, és értesíteni a vadász- társaságot. Az elütött őzsuta vadgazdálkodási értéke öt­venezertől több százezer fo­rintig terjedhet. Az őzbakok többet érnek, egy 350 gram­mos agancsú bak kétszázez­ret, az ennél nehezebb fejdí- szű állat már hatszázezer fo­rintot ér. A téli időszakban, az agancshullatás után mindegyik őzbakért 350 ezer forintot kell fizetni. A gidák értéke 50 ezer forint. Csak a kár maradt a kárvallottnak tolna megyében szinte vala­mennyi közúton megtörténhet még napközben is, de szürkü­letkor még inkább, hogy vad­dal találkozik az autós. Isme­rősöm gépkocsija elé Tamási határában ugrott egy őzsuta, történt meg a „vadelütés tény­állása ". Az illető kikerülve az úton fekvő állatot előrébb hajtott, kiszállt megnézni mi­lyen sérülést okozott autójá­ban a vaddal való találko­zás. Miközben ezzel volt el­foglalva, mögötte megállt egy gépkocsi, vezetője bedobta a csomagtartóba az őzet és el­hajtott. Ismerősömnek arra sem jutott ideje, hogy meg­nézze a rendszámot. ezek után természetesen nem tudta érvényesíteni a vadász­társaságfelé a kárát, mivel eltűnt a corpus delicti. A vad lakta környezet minden elemét ismerniük kell megmérettetés A hivatásos vadászok idei országos, Tolnában rendezett szakmai versenyén Somogy vitte el a pálmát Tizedik alkalommal rendezték meg a hivatásos vadászok orszá­gos szakmai versenyét augusz­tus 11- 12-én Tolna megyében. A versenyen az előválogatókat kö­vetően minden megyéből egy hi­vatásos vadász indulhatott. A versenyt az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei Te­rületi Szervezete a Gyulaj Erdő- és Vadgazdaság ZRt.-vel közösen szervezte. A verseny helyszínét az erdőgazdaság biztosította a dámszarvasok hazájában, a gyulaji erdőben. A versenyfel­adatok sikeres megoldása meg­lehetősen széles körű ismerete­ket igényelt - mondta dr. Király István, a Tolna Megyei Vadász­kamara titkára. A vadászoknak és főként a hi­vatásos vadászoknak, a vad által lakott környezet minden elemét ismerniük kell. Ennek megfele­lően a versenyen a nagyobb hangsúly ezeknek az ismeretek­■ „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” (gróf Szé­chenyi Zsigmond) nek a felmérésére koncentráló­dott. így a résztvevőknek ko­moly anatómiai ismeretekről, botanikai ismeretekről kellett számot adni, olyan más érdekes versenyszá-mok mellett, mint például az állathangok felisme­rése. Természetesen a vadásza­ti kultúra és irodalom ismerete sem volt mellőzhető, hiszen az is a szakma része. A verseny­számok között természetesen volt lövészet is, hiszen a vadász egyik munkaeszköze a puska. De a közvélekedéssel ellentét­ben ez a tevékenység nem csak abból áll, hogy a vadat a vadász lelövi. Sajnos hazánk ember ál­tal átalakított ökológiai rendsze­re a nagytestű ragadozók, mint például a farkas és a hiúz hiá­nyát szenvedi. Jól is van ez így, gondoljuk, hiszen legalább e fa­jok nem jelentenek ránk nézve veszélyt. De van ennek hátul­ütője is, mégpedig az, hogy az általuk évszázadokkal vagy év­ezredekkel ezelőtt szabályozott Az első helyezettnek járó serleget Németh Sándor (jobbról) kapta Felszt Ottótól, az Országos Magyar Vadászkamara elnökétől vadállomány kordában tartása mára emberi feladattá vált. A verseny két napja alatt a részt­vevők nemcsak a feladatokra koncentráltak. Mivel az ország minden részéről érkeztek a ver­senyzők és kísérőik, a találkozó nagyszerű lehetőséget biztosí­tott kötetlen szakmai eszmecse­rékre is, ahol mindenki meg­oszthatta a másikkal a maga ta­pasztalatait, problémáit. A verseny eredményei: az első helyen Németh Sándor végzett, aki Somogy megyét képviselte. A második helyezett a Pest megyei versenyző, Varga András lett, míg a harmadik helyen Borsod-Abaúj- Zemplén megye hivatásos vadá­sza, Varga László végzett. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents