Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-26 / 198. szám
4 * VADASZAT TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK Szerelemtől vakok a bakok, bikák közlekedés Párzási időszak van, ilyenkor nagyobb a vadveszély az utakon Fotópályázatot hirdet a kamara a vadvédelem fontosságáról Fotópályázatot hirdet az Országos Magyar Vadászkamara Elnöksége a vadvédelem szükségességéről. A természetet járó ember gyakran szembesül a civilizációs ártalmakkal, a mező- gazdasági gépek által a vadszaporulatban okozott kárral, vegyszeres mérgezéssel, gázolással, a vadorzók, kóbor állatok rémtetteivel... Ezeket dokumentálhatják. A pályaműveket digitalizált formában DVD-n és/vagy színes papírképen lehet beküldeni az Országos Magyar Vadászkamara címére: 1027 Budapest, Medve u. 34-40. A borítékra írják rá: „Fotópályázat”. Beküldési határidő: 2010. december 31. Díjak: első 80 ezer, második 50 ezer, harmadik 20 ezer forint. A legsikeresebb képekből plakátok, szórólapok, leporellók is készülhetnek. ■ F. K. É. Áfonyás őzgerinc szalonnával megtűzdelve hozzávalók (4 személyre): 1,80 kiló őzgerinc, 12 deka füstölt szalonna, 15 deka sárgarépa, 5 deka petrezselyemgyökér, 8 deka vöröshagyma, 1 babérlevél, kevés egész bors, 1 gerezd fokhagyma, 5 deka paradicsompüré, 8 deka liszt, 8 deka zsír, 2 deci vörösbor. A pácléhez: szeletelt hagyma, vegyes zöldség, kevés só, ecet, babérlevél. elkészítés: a hártyáitól megtisztított őzgerincet páclébe tesszük, amihez annyi víz kell, hogy a húst majd ellepje. A pácot egy óra hosz- szat főzzük, lehűtjük, ráöntjük a húsra. Hideg helyen 2 napig állni hagyjuk. Kivesszük a pácból, megtűzdeljük a metéltre vágott füstölt szalonnával. A sárgarépát, petrezselyemgyökeret, hagymát megtisztítjuk, karikára vágjuk, és tepsibe rakjuk. Beletesszük az őzgerincet, a zsírt, babérlevelet, a megtisztított, szétnyomott fokhagymát, a borsot, és félig megsütjük, kivesszük a tepsiből. A zöldséghez paradicsompürét adunk, megpirítjuk, belekeverjük a lisztet, még egy-két percig pirítjuk, a borral és kevés vízzel felöntjük, negyed órát forraljuk, szitán áttörjük, ráöntjük az őzgerincre, és puhára pároljuk. Krokettet vagy rizst és áfonyát kínálunk hozzá. Lassan véget ér az őzek párzási időszaka, majd kezdődik a szarvasok násza. Ilyenkor az egyébként nyugodt állatok akár halálos közlekedési balesetet is okozhatnak párjukat keresve. F. Kováts Éva Párzási időszakban a félelemérzetüket vesztett állatok fokozott veszélyt jelentenek az autósokra. Az állatok ösztöneikre hallgatva a párjukat keresik, sokszor nemcsak szűkebb élőhelyükön, hanem a közutakon is felbukkannak, és akár halálos közlekedési balesetet is okozhatnak. Tolna megyében számos olyan, erdővel, réttel, csalitossal határolt útszakasz van, ahol az év bármely szakában, de párzási időszakban gyakran előfordulhat „vadelütés”. Az ilyen típusú balesetnél minden pillanatok alatt történik. A sofőr már csak a csattanást hallja, sokszor azt sem tudja megmondani, milyen állattal ütközött, mivel ha az túlélte a találkozást, pillanatok alatt eltűnik. Ilyenkor az autós nincs könnyű helyzetben, kártérítési szempontból hiába vezetett a közlekedési előírásoknak megfelelően, a sérült vaddal együtt bizonyítékai is odébb álltak. Már csak a szakértői vizsgálat eredményében bízhat. Vadgázolásos J eseteknél egyébként sem egy- I szerű a kárigény érvényesítése, a gépjármű vezetője és a területileg illetékes vadásztársaság közötti vita gyakran polgári peres eljárásba torkollik. Kizárólag az előírt sebesség betartása, illetve a lehetséges veszélyhelyzet észlelése esetén a lassítás lehet a záloga annak, hogy ütközéskor ne történjen komolyabb sérülés az utasokban, vagy ami a jellemzőbb, kár a személygépkocsiban. Nem árt tudni azt sem, hogy ha már megtörtént a baj, és egy óvatlan őz vagy szarvas a kerekek alá került, a kimúlt állatot a kocsi tulajdonosa nem viheti magával, mert az lopásnak minősül. Ilyen esetben célszerű értesíteni a rendőrséget, illetve a vadásztársaság helyi képviselőit, akik a helyszínen rendezik az ügyet, így megelőzve az utólagos, adott esetben komoly bonyodalmakat - mondta Kosaras Zoltán az FVM Tolna Megyei Hivatalának Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője. A rendőrségnek alapvetően akkor van a helyszínen dolga, ha a vezető közlekedési szabálysértést követ el, vagy valamilyen bűncselekmény gyanúja merül fel. Ilyenkor a rendőr helyszínel és eljárást indít, egyébként nem. Érdemes minden esetben a 107- es telefonszámos rendőri segítséget kérni, mert a hivatalos közeg egyrészt szakszerűen megállapítja, hogy történt-e szabály- sértés, másrészt biztosan tudja, hogy melyik vadásztársaságnak kell átadni az elütött állatot Mert az állat a vadásztársaságé - hívta fel a figyelmet a szakember. A legjobb, ha az illetékes megyei vadászati és halászati felügyelőséget értesítik ilyen esetben. Ami mindenképpen felmerül, ki fizet üyenkor kártérítést. A vadásztársaság az autósnak, a keletkezett kár miatt, vagy az autós, aki elgázolta a vadat? Ezt ■ Érdemes rendőri segítséget kérni, ha baleset történt. szakértők döntik el, általában polgári peres eljárás során, a Polgári Törvénykönyv paragrafusai szerint. logi útra általában akkor terelik az ügyet, ha az autóban nagyobb kár esett. A pereskedés ugyanis sokszor többe kerül, mint a gépkocsi javíttatása. Szerencsés esetben a vadászatra jogosult hajlandó az autóssal megegyezni, ha az szabályosan közlekedett, a helyszínre rendőrt hívott, és a vadásztársaságot azonnal értesítette az elütött vadról - mondta Kosaras Zoltán. A peren kívüli megegyezés viszonylag ritka. Enyhíti a vadász- társaság felelősségét, ha a helyszínen tábla jelzi a vadveszélyt, esetleg vadriasztót helyeztek el, ha nem, az nyilván a gépkocsivezetőnek kedvez. Az autósok se szentek, előfordul, hogy visszaéléssel próbálkoznak, a valóságosnál nagyobb kárt követelnek a vadásztársaságtól. Ilyenkor természetesen perben dől el, hogy a követelés jogos-e. A vadászatra jogosultnak joga van viszontkövetelésre, vagyis visszaperelheti a gázolót. Ezzel a lehetőséggel általában akkor élnek, ha az autós bizonyítottan szabálytalanul közlekedett Sokba kerülhet az elütött vad az autósnak előfordul, hogy elütik a vadat, de nem jelentik, mert nem szabályosan közlekedtek, vagy az autóban nem keletkezett jelentős kár. De az is megtörténhet, hogy az állat felugrik és elrohan, az autó viszont sérült marad. Ilyenkor a sofőrnek minden esetben a helyszínen kellene maradni, és értesíteni a vadász- társaságot. Az elütött őzsuta vadgazdálkodási értéke ötvenezertől több százezer forintig terjedhet. Az őzbakok többet érnek, egy 350 grammos agancsú bak kétszázezret, az ennél nehezebb fejdí- szű állat már hatszázezer forintot ér. A téli időszakban, az agancshullatás után mindegyik őzbakért 350 ezer forintot kell fizetni. A gidák értéke 50 ezer forint. Csak a kár maradt a kárvallottnak tolna megyében szinte valamennyi közúton megtörténhet még napközben is, de szürkületkor még inkább, hogy vaddal találkozik az autós. Ismerősöm gépkocsija elé Tamási határában ugrott egy őzsuta, történt meg a „vadelütés tényállása ". Az illető kikerülve az úton fekvő állatot előrébb hajtott, kiszállt megnézni milyen sérülést okozott autójában a vaddal való találkozás. Miközben ezzel volt elfoglalva, mögötte megállt egy gépkocsi, vezetője bedobta a csomagtartóba az őzet és elhajtott. Ismerősömnek arra sem jutott ideje, hogy megnézze a rendszámot. ezek után természetesen nem tudta érvényesíteni a vadásztársaságfelé a kárát, mivel eltűnt a corpus delicti. A vad lakta környezet minden elemét ismerniük kell megmérettetés A hivatásos vadászok idei országos, Tolnában rendezett szakmai versenyén Somogy vitte el a pálmát Tizedik alkalommal rendezték meg a hivatásos vadászok országos szakmai versenyét augusztus 11- 12-én Tolna megyében. A versenyen az előválogatókat követően minden megyéből egy hivatásos vadász indulhatott. A versenyt az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei Területi Szervezete a Gyulaj Erdő- és Vadgazdaság ZRt.-vel közösen szervezte. A verseny helyszínét az erdőgazdaság biztosította a dámszarvasok hazájában, a gyulaji erdőben. A versenyfeladatok sikeres megoldása meglehetősen széles körű ismereteket igényelt - mondta dr. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára. A vadászoknak és főként a hivatásos vadászoknak, a vad által lakott környezet minden elemét ismerniük kell. Ennek megfelelően a versenyen a nagyobb hangsúly ezeknek az ismeretek■ „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” (gróf Széchenyi Zsigmond) nek a felmérésére koncentrálódott. így a résztvevőknek komoly anatómiai ismeretekről, botanikai ismeretekről kellett számot adni, olyan más érdekes versenyszá-mok mellett, mint például az állathangok felismerése. Természetesen a vadászati kultúra és irodalom ismerete sem volt mellőzhető, hiszen az is a szakma része. A versenyszámok között természetesen volt lövészet is, hiszen a vadász egyik munkaeszköze a puska. De a közvélekedéssel ellentétben ez a tevékenység nem csak abból áll, hogy a vadat a vadász lelövi. Sajnos hazánk ember által átalakított ökológiai rendszere a nagytestű ragadozók, mint például a farkas és a hiúz hiányát szenvedi. Jól is van ez így, gondoljuk, hiszen legalább e fajok nem jelentenek ránk nézve veszélyt. De van ennek hátulütője is, mégpedig az, hogy az általuk évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt szabályozott Az első helyezettnek járó serleget Németh Sándor (jobbról) kapta Felszt Ottótól, az Országos Magyar Vadászkamara elnökétől vadállomány kordában tartása mára emberi feladattá vált. A verseny két napja alatt a résztvevők nemcsak a feladatokra koncentráltak. Mivel az ország minden részéről érkeztek a versenyzők és kísérőik, a találkozó nagyszerű lehetőséget biztosított kötetlen szakmai eszmecserékre is, ahol mindenki megoszthatta a másikkal a maga tapasztalatait, problémáit. A verseny eredményei: az első helyen Németh Sándor végzett, aki Somogy megyét képviselte. A második helyezett a Pest megyei versenyző, Varga András lett, míg a harmadik helyen Borsod-Abaúj- Zemplén megye hivatásos vadásza, Varga László végzett. ▲