Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-24 / 196. szám

11 2010. AUGUSZTUS 24., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR Tovább száguld a gabona ára A Budapesti Értéktőzsde áru­piaci szekciója továbbra is fel­szálló ágban van a nemzetközi hírek és a vártnál kisebb ha­zai termés következtében. A legnagyobb forgalmú takar­mánybúza jegyzése decembe­ri lejáratra 5600 forintot drá­gult Az eurobúza szeptemberi jegyzése 51 ezer forinton zárta a hetet A takarmánybúza ha­táridős ára rég volt üyen közel az eurobúzáéhoz. A kukorica ára viszont a korábbi hetek jó szereplése után megrekedt A legjobban a decemberi lejá­ratú kukorica szerepelt, mely­nek tonnája 46 ezer forint volt A nemzetközi árutőzsdéken az orosz gabonaválságról megje- J lenő hírek maradtak a mégha- § tározóak. Egyes információk szerint akár 60 millió tonnára is csökkenhet az idei gabona- termés, ezért az oroszok de­cember végéig exporttilalmat vezettek be. Az eddigi csúcs­pontot augusztus 5-én érte el a búza jegyzése (288 USD/t + 10 százalék, egy napon belül). Termény Hatidő Ár/Ft/t Eurobúza 2010. IX. 51 000 2011. V. 50100 Tak. búza 2010. XII. 50 000 Tak. kukorica 2010. IX. 45 000 2011. Ili 45100 Tak. árpa 2010. XII. 39 200 Napraforgó 2020. XII. 94 700 Repce 2010. IX. 98 500 Forrás: AKI Hitelrontás okán fontolgatják a pereskedést A Levegő Munkacsoport szerint a magyar zöldségek és gyümöl­csök vegyszermaradékkal szennyezettek, a szakmai szer­vezet, a FruitVeb azonban ezt vitatja. Hitelrontásnak tartja az állítást és fontolgatja, hogy bíró­sághoz fordul az ügyben. Mártonffy Béla ügyvezető úgy véli, a magyar zöldség és gyü­mölcs fogyasztása nem jelent veszélyt az emberek egészségé­re, hiszen azt az élelmiszer-biz­tonságért felelős hatóságok fo­lyamatosan vizsgálják. Az Eu­rópai Unió Kereskedőinek Szö­vetsége idei jelentésében - a szervezet ugyancsak folyama­tosan ellenőrzi a termékeket - Magyarország rendkívül jó mi­nősítést kapott. ■ M. I. áremelés Bajban vannak a malmok és a pékek a drága búza miatt Vita alakult ki a pékek és a termelők képviselői kö­zött. Egymást vádolják az­zal, hogy a másik tehet arról, ha ősztől emelke­dik a kenyér ára. Mauthner Ilona A gyengébb termés, a nemzet­közi gabonapiaci hangulat miatt dráguló búza árának nincs olyan áremelő hatása, melyről a pékek és a molnárok beszámoltak az utóbbi hetekben. A búza árválto­zása nem indokol 30 százalékos kenyéráremelést. Az országban nincs hiány, még néhány száz­ezer tonna étkezési búza export­ra is mehet, és takarmányozásra is bőven rendelkezésre áll a megfelelő mennyiség - mondta Jancsák Csilla, a Magyar Agrár­kamara szakértője. Dull Béla, a dunafóldvári ma­lom kereskedelmi vezetője sze­rint azonban, ha tartósan ötven­ezer forint fölé megy a búza ára, akkor nagy bajban lesznek a malmok is, hiszen a drága liszt­ből nyilván kevesebbet tudnak csak eladni. Ugyanakkor a minő­séggel gondok vannak. A sok eső miatt a gombafertőzéseket nem tudták mindenhol kivéde­ni, így csak a kiváló minőségű termény számíthat magasabb árra. A helyzetet bonyolítja, hogy a vártnál nagyobb számban je­lennek meg a hazai piacon a kül­földi kereskedők is, akik felfelé mozdítják az árakat. De nemcsak a malmok, a pé­kek is bajban vannak - ezt már Varga László, a Magyar Pékszö­vetség elnöke mondta. A szak­minisztériumban le­zajlott egyeztető tár­gyalások a gabona- termelők, a malmok, a kereskedők és a pékségek képviselői között nem járt megnyugtató eredménnyel. Arra a kérdésünkre, mekkora áremelési igényeket jelzett a pé­kek számára a malomipar, Varga László elmondta, nagy különbsé­gek tapasztalhatók, 20-tól 50-60 százalékos mértékig terjed a mal­mok lisztáremelési szándéka. a magas ár oka a vártnál gyen­gébb európai terméseredmény. Oroszországban 90 millió ton­náról, 60 millió tonnára korri­gálták a terméseredményt, Uk­rajnában a perzselő aszály kö­vetkeztében exporttilalmat hir­dettek meg. Lengyelországban bejelentették, hogy javarészt ta­karmányminőségre számíta­- Ilyen korán még soha nem ajánlottak be a malmok áreme­lést. Máskor augusztus végén, szeptember elején kezdődött meg az egyezkedés, szeptember­ben, október közepéig zajlottak le az áremelések, azt követte a kenyér árának felülvizsgálata - mondta a pékszövetség elnöke. Varga László azt is problémaként említette, hogy míg az alapanyag oldalá­ról áremelésnek néznek elébe, a má­sik oldalról az áruházláncok durván leszorítják a kenyér árát. Az egyik nagy láncról megemlítette, hogy 79 forintért ad kilós félbarna kenyeret, mé­lyen a beszerzési ár alatt. Hi­szen annál a liszt is drágább lesz, és tönkreteszik a péksége­ket. Ma már 75-85 forintos liszt­nak, Németországban a nagy esőzések hátráltatják a betaka­rítást Valószínű, hogy a speku­lánsok hatása is erősen érződik a megemelkedett árakban. Az étkezési búza ára most 50-53 ezerFt/tonna között van minő ségtől függően, a takarmánybú­za 47-50 ezer Ft/tonna, a takar­mányárpa 3640 ezerFt/tonna. árakat is jeleztek a pékségek­nek. Az alapanyagár és a lán­cok okozta árollónak a péksé­geket tönkretevő hatására fel­hívják a szaktárca figyelmét - közölte még az elnök. Hazánkban az idén 5,227 mil­lió tonna kalászos gabona ter­mett, ami 13 százalékkal keve­sebb, mint a tavalyi. A megyék között nagy eltérések mutatkoz­nak, a dunántúli termésátlagok körülbelül 15-20 százalékkal ha­ladják meg az Alföldön jellemző értékeket. Tolna megyében őszi búzából hektáronként 4,1 tonna az átlagtermés. A betakarított búza minősége közepes. Ugyanakkor elmond­ható, hogy bőven megtermett az ország kenyere, hiszen csaknem 2 millió tonna a kenyérnek való, ebből itthon csak 1,2 millió ton­nára van szükség - mondta lancsák Csilla. Tehát nyolcszáz­ezer tonnát akár exportálhat is az ország. A piacon ugyanakkor olyan vélemény kezd kialakulni, mely szerint a gabonatermesztők te­hetnek a hónapok óta lebegtetett liszt- és kenyérdrágulásról - ho­lott erről nincs szó - szögezte le a Magyar Agrárkamara szakér­tője. Egy kiló kenyér árában csu­pán 20-22 százalék a liszt költsé­ge. Egy kiló liszt árának pedig kétharmada a búza ára. ■ Egymásra mu­togatnak mal­mok, pékek, termelők. Drága a búza és még nincs vége az emelkedésnek Három évre hosszabbodik a gazdahitel futamideje Erik a szőlő, hajlik a vessző piac A csemege fajták jobban bírták a betegségeket Szeptembertől tovább bővülnek a gazdahitelhez kapcsolódó lehe­tőségek. A maximális futamidő három évre hosszabbodik, és az ingatlanfedezet mellé nem lesz szükség harmadik személy kész­fizető kezességére sem. Idén az első fél­évben 12 százalékkal több agrárvállalkozó igényelt gazdahitelt, gazdakártyát. Az elsősorban egyéni és családi gazdálkodókat, valamint őstermelőket célzó konstrukció keretében így idén június végéig 1855 ügyfél számá­ra immár több mint 10,5 milliárd forintnyi kedvező kamatozású hi­tel állt rendelkezésre - áll a Taka­rékszövetkezeti Bank Zrt. közle­ményében. A hitel futamideje most 91 naptól 2 évig terjed, és forgóeszközre, beruházásra ed­dig is fordítható volt. Ez a lehető­ség bővül szeptembertől azzal, hogy a takarékbank és a forgal­mazásban részt vevő, integrált hitelintéze­tek az új igénylések­nél a futamidőt 3 évre növelhetik. Az egy- és 15 millió forint között nyújtható hitel csak mezőgazdasági termék előállítását finanszírozhatja, de az összeg akár forgóeszközök, akár beruházások finanszírozá­sára is felhasználható. Tavaly 1266 új ügylet valósult meg, az át­lagos hitelkeret pedig meghalad­ta az 5,6 millió forintot. ■ I. M. ■ Újabb segít­ség a gazdál­kodóknak. A szőlő nagyon egészséges. Képünk a szekszárdi piacon készült Alig akad olyan házikert, mely­ben ne állna néhány szőlőtőke, szőlőlugas. Ennek a termését nem dolgozzák fel borrá, a fürtö­ket a család tagjai frissen fo­gyasztják. Az ügyes kisterme­lők, házikert-tulajdonosok a faj­tákat úgy válogatják össze, hogy a tőkék fürtjei egymást követően érjenek. Július második felétől október végéig legyen friss cse­megeszőlő. A szőlő nem utóérő gyümölcs, akkor kell leszedni - száraz időben, a harmat felszál­lása után -, amikor a bogyók az egész fürtön beértek. Aki vi­szont vásárolni kénytelen, az a piacon válogasson. Jelenleg a fe­hér, nagyszemű fajták kilóját 250-300 forintért kínálják. Milliárdos beruházásba fogtak idén a nakiak lassan a végéhez ér a fej­lesztés a Naki Mezőgazda- sági Zrt.-nél. A tervek sze­rint több mint egymilliárd forintot költöttek az idén a sertéstelep tartási tech­nológiájára, ahol az eddi­gi 1700 tonna helyett 2500 tonna hízósertést terveznek előállítani. A beruházás során a cég a hízósertéstelepen a teljes tartási technológiát meg­újította, és 3000-ről 8500- ra növelte a férőhelyek számát, az almos tartás helyett hígtrágyás, úgyne­vezett lagunás rendszert rendszert építettek ki. Az erős forint nem kedvez a juhászoknak az aki (Agrárgazdasági Ku­tatóintézet) statisztikája szerint a juh vágása 15 százalékkal, ezen belül a bárányé 38 százalékkal nőtt idén január és május között a tavalyi év hasonló időszakához képest. A vá­gás bővülése lehetővé tette a juhhúsexport növekedé­sét az idén. A kivitel érté­ke forintban számolva csaknem 12 százalékkal csökkent az év első felé­ben, a tavalyihoz képest az alacsonyabb exportárak miatt. Legtöbb bárányt a horvátok vették Felvilágosítást adnak telefonon, interneten AZ EGYSZERŰSÍTETT foglalkoz­tatás szabályaival kapcsolat­ban telefonos, illetve inter­netes szolgálat segíti a tájé­koztatást A kérdéseket az alkalmimunka@ngm.gov.hu e-mail címen vagy a helyi ta­rifával hívható - elsősorban az egyszerűsített foglalkozta­tási jogviszony bejelentésére szolgáló - 185-ös telefonszá­mon keresztül lehet feltenni. A témában eddig felmerült kérdések és válaszok a http://ngm.gov.hu/feladata- ink/alkalmimunka.html cí­men olvashatók. Kárenyhítési alap: szeptember a határidő szeptember 30-ig fizethe­tik be az önrészüket a gazdák a Kárenyhítési Alapba, amely felülről nyi­tott, nagysága a kár függ­vényében változhat, és egyszerűsödik a vis maior bejelentés módja is az MgSzH-nál. Tolna megyé­ben a vízzel borított föld­terület nagysága ma már nem jelentős. Továbbiak a TEOLhu hírportálon r r Drágulhat ősztől a kenyér, ha tovább emelkedik a búza ára. Jó hír viszont, hogy a gabonából szükséges mennyiség idén is bőven megtermett Megterem az ország kenyere

Next

/
Thumbnails
Contents