Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-03 / 179. szám
2010. AUGUSZTUS 3., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP A művészetben nincs demokrácia alkotás A jó kép megfogja az embert, úgy hat, ahogy van, mert egységes egész Baky Péter hatvanéves. Az ismert festőművész, a szekszárdi Művészetek Háza intézményvezetője tele van tervekkel. Legjobb képeit még ezután akarja megfesteni. Wessely Gábor szekszárd Alapvetően figurális marad Baky Péter festészete, de a jövőben, az eddiginél több expresszív elemmel gazdagítja képeit, és nagyobb teret enged a szürrealizmusnak is. Alkotói korszakhatárhoz érkezett a megye legismertebb festőművésze. Senki szerint nincs szüksége megújulásra - hiszen remekművek kerülnek ki a műterméből -, de szerinte van. Hatvanéves, mégsem tervez életmű-kiállítást az idén, csak körülbelül két esztendő múlva, amikor lesz már legalább ötven olyan képe, melyekkel bátran a közönség elé állhat.- Most nem jönne össze egy nagykiállításra való anyag?- Összejönne, de a mostani látásmódomat nem tükrözné - válaszolta Baky Péter. - Van körülbelül 25-30 festményem, nagyjából ugyanannyi pasztellképem és ugyanannyi grafikám, amelyekre azt mondom, hogy ez igen, bármikor vállalható. Összeszedni bajos lenne ezeket, mert legtöbbje magángyűjtőkhöz került, ráadásul jó pár külföldre. Tervezem persze, hogy az eddigi pályámat is bemutatom a majdani tárlaton, ám az csak az anyag kisebbik felét teszi majd ki. A kiállítandó képek zömét ezután fogom megfesteni, újszerű stílusban.- A jelentős művész stílust teremt, vagy a stüuskövető alkotó is lehet halhatatlan?- Új dolgot kitalálni már nehéz a festészetben. Új technikák vannak, az ecsetet sokaknál felváltja a számítógép, a lézer, viszont a végeredmény ugyanaz. Gondolatokat, érzelmeket közvetít a kép, csak másképp készül. Ezért azt szoktam mondani, hogy stílustól, alkotásmódtól függetlenül van jó művészet és rossz művészet.- Sokszor perlekedik az amatőrökkel, pedig azok is szív- vel-lélekkel alkotnak... Figurális alkotásait expresszív és szürrealista elemekkel gazdagítja Baky Péter. Gyűjteményes kiállítással két év múlva áll a közönség elé- A családját szolgálhatja szív- vel-lélekkel az ember, de a művészethez ez kevés. A művészetben nincs barátságos megbocsátás - hogy ez nem sikerült any- nyira jól, de rá se ránts -, a művészetben nincs demokrácia, ahhoz professzionizmus szükséges. Egyébként nekem nem az amatőrökkel, hanem a dilettánsokkal van bajom. Az amatőrök munka után és hétvégén feste- getnek, megvannak a kis egyesületeik, csinálják a csoportos kiállításaikat; semmi gond velük, mert tudják, hogy hol a helyük. A dilettánsoknak viszont az a legzavaróbb tulajdonságuk, hogy nincs önkritikájuk. Középületekbe kívánnak festményeket aggatni és közterekre szobrokat helyezni.- Ki dönthet arról, hogy milyen alkotásnak hol lehet a helye?- Ezt mihamarabb szabályozni kellene. Csak most minden a politika és a gazdaság körül forog, a művészet kevés figyelmet kap. Valamikor a nyolcvanas évek elején voltak hasonlóan áldatlan állapotok. Tolna megye akkor fehér foltként szerepelt a hazai művészeti élet térképén. És mi - Farkas Pállal, Fusz Györggyel, Szatmári juhos Lászlóval és másokkal - elkezdtük beszínezni ezt a fehér foltot. Szerintem eredményesen.- Mit tart eredményességnek egy alkotó ember?- Elsősorban a sikerült alkotást. Magyarországon persze sok más dologgal kell még foglalkoznunk, hogy megélhessünk. Én például vezetem a szekszárdi Művészetek Házát, a Ferencvárosi Pincegalériát, egy ideig tanítottam, magántanítványokat is vállaltam, s természetesen a családomra is fordítottam Időt. Úgyhogy festeni csak mindezek után tudtam, legtöbbször éjszaka. Most változik a helyzet, az alkotás kerül az első helyre az életemben. A gyerekeim felnőttek, a Művészetek Házát átépítik - ebből adódóan az intézményvezetői feladataim is átmenetileg szüneteltethetek elindítani még én szeretném a felújított létesítményt, de hamarosan nyugdíjba megyek, s akkor aztán tényleg a jó képekre koncentrálhatok.- Mennyi ideig fest egy képet? ■ Tolna megye fehér folt volt a művészeti élet térképén.- Azt nem lehet így mérni. Van, ami egy délelőtt összeáll, de volt olyan festményem is, amelyiken hét évet dolgoztam. Mérettől, témától, sok mindentől függ. Névjegy Budapesten született Baky Péter 1950-ben. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán diplomázott, 1977- ben. Szekszárdra került, 1986- tól az Illyés Gyula Tanárképző Főiskolán kezdett tanítani. A Művészetek Házában folyó munkát 1992 óta vezeti. Emellett a Ferencvárosi Pincegaléria művészeti vezetője. Legismertebb művei: a szekszárdi városháza lépcsőházában látható két Millenniumi Pannó és a Kolping iskola megrendelésére készült Keresztül Kiállításai voltak már Ausztriában, Romániában, Franciaországban, Németországban és természetesen több hazai városban. Munkásságáért többek között megkapta a Pro Űrbe Szekszárd-díjat és a Ba- bits-díjat is.- Legtöbben a szekszárdi városházán elhelyezett pannóit ismerik. Azok a legsikerültebbek?- Remélem, hogy maradandó munkák leszek azok is, ám amiben a legtöbb gondolatiság és egyéni megfogalmazás van, az a Kolping iskolában lévő Kereszt- út. Kisebbek közül a Tiszteletem Mr. Brook című, magántulajdonban lévő triptichon az egyik legemlékezetesebb művem. Alapvetően mindig is a férfi-nő, az Ádám-Éva kapcsolat és a lélek rezdülései foglalkoztattak.- Hogyan lehet megfesteni a lélek rezdüléseit? Arckifejezésekkel? Színekkel?- Nincs erre recept. A kép akkor jó, ha egy olyan egység, ami egészében hat. A kompozíció, a forma- és színvilág, úgy, ahogy van, megfogja az embert. Ilyen műveket szeretnék két év múlva kiállítani. Pécs TÉRFIGYELŐK Várhatóan augusztus közepétől már élesben működik a több mint 30 kamerás térfigyelőrendszer. A legtöbb kamera a városközpontban leplezheti le a rongálókat, falfirkálókat, de telepítettek belőlük Uránvárosba, valamint a Kertváros frekventált helyeire is. Siófok tiltakozás Néhány helyi építész sérelmezi, hogy olyan tervet fogadott el a képviselő-testület az új oktatási és kulturális központ megvalósításához, amely nem tartalmaz helyi sajátosságot. Pedig ez előírása volt a 6500 négyzetméteres épület és a parkoló tervpályázatának. Hatvannégy munkát bíráltak el, ebből kettőt adtak be helyi építészek. Mernye fojtogatás Önbíráskodás miatt folyik nyomozás egy személy ellen, aki az egyik mernyei büfében bántalmazta a pultost. A sértett elmondása szerint az elkövető azért vitatkozott vele, mert szerinte rosszul adott vissza, amikor fizetett, majd hitelbe akart inni. Mivel erre nem volt hajlandó, a vendég megfogta a nyakát, és 5-10 másodpercig szorongatta. Bátya tolvajok Egy szárítóból 4 mázsa fokhagymát loptak el vasárnap virradóra. A zsákmány értéke 360 ezer forint. Komló munka Csökkent az álláskeresők száma Baranyában. A komlói kirendeltség esetében 170, ezen belül Komlón 95 fővel csökkent a Balaton vízirendőrök Az elmúlt hétvégével együtt valamivel több mint száz embert mentettek ki idén a vízirendőrök a Balatonból. Eddig hárman fulladtak vízbe a legnagyobb és leglátogatottabb hazai tóba. nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliségi ráta azonban így is 22,4 százalék. A munkára várók közül 814-nek a legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános, az ő helyzetük szinte reménytelen. A kistérségben ezért most új program indult, az alacsony képzettségű, hátrányos helyzetű álláskeresőknek biztosítanak tanfolyamot. Mohács duna-túra Nyolcvanöt hajóval több mint száz evezős táborozott Mohácson. Az 55. Duna-túra résztvevői között angol, amerikai és ausztrál is volt, alak a pécsi kirándulást követően folytatták útjukat a Duna Fekete-tengeri torkolata felé. Kalocsa létszámcsökkentés Egy pályázat kapcsán kilenc Felemelő Század: országos sorozat állomása lett a decsi tájház decs A Nemzeti Kulturális Alap Felemelő Század címmel kétéves programot indít, melyhez a decsi tájház is csatlakozott. A kezdeményezés múzeumi, zenei, irodalmi, építészeti és köz- művelődési programok sorával tiszteleg a 19. század sikerei, vívmányai előtt, egyúttal üzen a 21. századnak. Ehhez kapcsolódóan terítékre kerül a polgárosodás, és annak máig tartó hatásai is. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttműködve nyert támogatást a megvalósításhoz. Ennek köszönhetően nyolc helyszínen vándorkiállítás, tizenegy tájházban pedig időszaki kiállítás lesz a következő két évben. A decsi tájházban A népművészet kivirágzása a paraszti polgárosodás Időszakában című időszaki kiállítás lesz látható augusztus 7. és október 30. között A tárlatot dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke nyitja meg szombaton, 16 órakor. ■ H. E. Sok szép népi gyöngyékszerrel gazdagodik a világ szálka A paraszti kultúra részét képezi a díszítőművészet, s annak egyik fontos eleme a gyöngyfűzés. A megye legismertebb gyöngyfűzője, Decsi Kiss Jánosné népi iparművész immár kilencedik alkalommal szervezett gyöngyfűzőtábort Szálkán. A program tegnap kezdődött és szombatig tart. Összesen 38-an jelentkeztek a gyöngyfűzőtáborba, még a Felvidékről és a Vajdaságból is jöttek. Gyakorlati ismereteket szerezhetnek a résztvevők - a népi ékszerkészítést illetően -, és a tárgyhoz kapcsolódó előadásokat is meghallgathatnak. Andrásfalvy Bertalan a magyar népi kultúra múltjáról és a hagyományőrzés jelenlegi lehetőségeiről beszél. Gulyásné Szabó Zsuzsanna anyagismereti előadást tart. Szalay József pedig a népművészetben, népi iparművészetben alkalmazható jelképeket, jelkép- rendszereket ismerteti. A táborozás során elkészített nyakékeket és más gyöngyékszereket a zárónapon kiállítják Szálkán. ■ W. G. fővel csökkenteni kényszerült a kalocsai idősek otthonának létszámát a városvezetés. így az eddigi 80 hajlott korú ember helyett 71-et tudnak ellátni, holott a szociális szolgáltatásra jelenleg is sokan jelentkeznek. Pécs aranyérmek Najbauer Eszter Éva (Nagy Lajos Gimnázium) a kémiai, míg Jéhn Zoltán (Babits Mihály Gimnázium) a fizikai nemzetközi diákolimpián szereztek aranyérmet. Kiemelkedő sikereket értek el a magyar diákok több tantárgyban is a nemzetközi diákolimpiákon. A magyar csapatok Nemzetközi Kémiai Diákolimpián 2 arany- és 2 ezüst-, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián 3 arany- és 2 bronzérmet szereztek.
