Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-21 / 194. szám
6 GAZDASAG 2010. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT Szeptemberben zárja le a fúrótornyot a BP CSAK SZEPTEMBERBEN zárja le véglegesen a Mexikóiöbölben felrobbant olajfúró torony kútját a BP, mert a tengerfenéken előbb lecserél egy korábban kudarcot vallott kitörésgátlót - jelentette be a katasztrófa elhárításáért felelős amerikai illetékes. A Deepwater Horizon olajfúró platform tulajdonosa közben azzal vádolta meg a BP-t, hogy a brit olajvállalat eltitkolja az olajkatasztrófa okaira vonatkozó bizonyítékokat. Ezer milliárd volt az első héthavi deficit AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS - helyi önkormányzatok nélkül számolt - egyenlege ez év júliusában 36,1 milliárd forint többlettel zárt, az ez évi első héthavi hiány 997,5 milliárd forint, az éves előirányzat 114,6 százaléka volt. Az Orbán-kor- mány nem változtatta meg az előző kormány állam- háztartási előrejelzését 2010-re, amely pénzforgalmi szemléletben 870,3 milliárd forintot, a GDP 3,3. százalékával egyenlő összeget tesz ki. Európából is autókat hív vissza a Mazda Európát is elérte a Mazda visszahívási akciója, a japán gyártó világszerte több mint félmillió kocsit rendel szervizelésre a szervokormány lehetséges meghibásodása miatt. A Mazda bejelentése szerint összesen 514 ezer darabot kell visszahívni a 2007-ben és 2008-ban gyártott Mazda3 és Mazda5 modellek közül. Ez a legnagyobb szabású visszarendelés a cég történetében. Több százezret hívnak vissza Fiatalok: se állás, se remény munkanélküliség A képzetlenség és a túlképzettség is akadály Magyarországon Komoly problémát jelent a fiatalok munkanélkülisége Magyarországon. Vannak, akik talán soha nem találnak stabil állást. VG-összeállítás A legfiatalabb korosztályban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta hazánkban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010 első negyedévét értékelő Statisztikai tükör című kiadványából. Mintegy 10 ezer fővel, 82 ezerre emelkedett 2010 első negyedében az előző év azonos időszakához viszonyítva a 15-24 éves munkanélküliek száma, ezzel korcsoportjuk munkanélküliségi aránya elérte a 27,7 százalékot, szemben a 2008 harmadik negyedévében mért 20,8-del. A változás főleg a fiatal férfiak esetében volt kedvezőtlen. Az előző évben még tanulmányokat folytató munkanélküliek közül 2009 harmadik negyedében 25,6 százalék legfeljebb alapfokú, 13,2 százalék középfokú szakmai, 46,9 százalék középiskolai, 14,2 százalék pedig már felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A leghátrányosabb helyzetben a képzetlen, csak alapfokú végzettséggel vagy azzal sem rendelkező fiatalok vannak, akiknél komoly a veszély, hogy akár teljes munkaképes korukat, ha nem is munkanélküliként, de stabü állás nélkül éljék le. Magyarországon - hasonlóan Portugáliához, Romániához, Szlovákiához - nem jellemző a tanulás melletti munkavégzés. Egy uniós vizsgálat szerint hazánkban 2008-ban a 15-24 éves korosztály kevesebb mint 2 százaléka tanult és dolgozott egyszerre. „A képzetlenség mellett a képzettség is okozhatja a fiatalok elhelyezkedési problémáit” - véli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Bihall Tamás felhívta a ügyeimet: legfeljebb nyolc év általános iskolai végzettsége van mintegy egymillió magyarnak, akiknek jelentős része esik a kérdéses 15-24 éves korosztályba, miközben betanított munkásra egyre kevesebb szükség van. De ugyanígy a diplomásmunkanélküliség is dinamikusan nő, a magyar munkaerőpiacon gyakran lehetetlen diplomásként elhelyezkedni a felsőoktatás wem Nem ritka, hogy diplomás fiatalok nem találnak maguknak állást. Nálunk ráadásul az sem szokás, hogy már az egyetem mellett dolgozzanak rossz szerkezete miatt. Ezen a helyzeten a társadalmi szemlélet- váltás segíthetne, ha a szülők nem tartanának a szakképzéstől, és nem azért ajánlanák csak gyermekeiknek a felsőoktatást, nehogy burkoló legyen belőlük. Emellett üdvözítő lenne, ha nem pillanatnyi divathullámok sodornák a pályaválasztókat, hanem szerephez jutna az iskolai pálya- orientáció, az aktuális munkaerőMunkanélkiiliségi ráta" IBM , *;' Ossz. 15-24 ev Közép-Magyarország 6,6 19,0 Közép-Dunántúl 9,3 22,6 Nyugat-Dunántúl 8,6 23,2 Dél-Dunántúl 11,0 30,9 Észak-Magyarország 15,2 35,0 Észak-Alföld 14,2 32,7 Dél-Alföld 10,6 27,9 Összesen 10,0 26,5 * 2009, REGIONÁLISAN, SZÁZALÉK. FORRÁS: KSH piaci igények felé terelve a döntés előtt állókat. A hiányszakmákban ugyanis - amilyeneket például az építő-, a szerelő-, a gép- és az elektronikai ipar kínál - nincsenek elhelyezkedési nehézségek, és az iparkamara felmérései szerint a keresetek is átlag felettiek - tette hozzá Bihall Tamás. Megoldást kizárólag a hosszú távon ható intézkedések jelenthetnek. A kormány a fiatalok Egy teljes generáció veszhet el A VILÁG 620 MILLIÓ gazdaságilag aktív fiatalja közül 2009 végén 81 milliónak nem volt állása; ez minden idők legnagyobb aránya, 7,8 millióval haladja meg a 2007-es adatokat - derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közelmúltban publikált jelentéséből. Az összesítés szerint 2007-ről 2009-re globálisan 11,9-ről 13 százalékra emelkedett a 15-24 év közöttiek munkanélküliségi rátája. Ez a trend az előrejelzések szerint az idén is folytatódik, elérve a 13,1 százalékot, amelyet enyhe mérséklődés csak 2011-ben követhet, 12,7 százalékos fiatalkori munkanélküliségi aránnyal. ennek A korosztálynak a foglalkoztatása sokkal érzékenyebb a gazdasági válságra, és számára a krízis lassabban enyhül, mint a felnőttek esetében. Összehasonlításképpen: a felnőttek munkanélküliségi rátája 2008-ról 2009-re 0,5 százalékponttal, míg a 15-24 éveseké egy százalékponttal nőtt. Az összes dolgozó 15-24 éves 28 százaléka - 152 millió fiatal - extrém szegénységben él, dacára annak, hogy van munkája; nekik napi 1,25 dollárnál (270 forintnál) kevesebb a bevételük. foglalkoztatásának elősegítését célzott támogatásokkal, különböző rétegprogramokkal kívánja megvalósítani. Az általános keresletösztönzés elsősorban a jobb munkaerő-piaci helyzetben lévő álláskeresők számára teremt foglalkoztatási lehetőséget, míg a rétegspecifikus programok a munkaerőpiacon sérülékeny munkavállalói csoportok foglalkoztatását segítik elő. A Batalok körében az eddigieknél fokozottabban kell ösztönözni az önfoglalkoztatást, illetve a vállalkozás indítását vagy meglévő vállalkozáshoz történő csatlakozást Ehhez elengedhetetlen a üatalok vállalkozói ismereteinek, képességeinek szélesítése. A szakképzési reform keretében tervezett gyakorlatorientált képzés lehetőséget teremt a jövőben arra, hogy a tanulók a gyakorlati képzést elsősorban vállalkozásoknál folytassák, és így élet- közeiből ismerkedjenek meg a szakmai ismeretek elsajátítása mellett a vállalkozások működési mechanizmusával. Egészséges, de túl drága nekünk a bioélelmiszer felmérés Csak minden nyolcadik magyar vásárol ökotermékeket - Környezetbarátnak tartják a fogyasztók Ökológiai gazdálkodásból származó terméket a magyar fogyasztók 13 százaléka szokott vásárolni, míg Európában átlagosan minden harmadik (35 százalék) - derül ki a Nielsen friss felméréséből. A piackutató által megkérdezett vásárlók többsége a biotermékek egészségesebb voltát emelte ki, míg a nem vásárlást legtöbben az élelmiszerek magas árával magyarázzák, hazánkban és másutt is. Többek között ezt tárta fel a Nielsen 54 országban, köztük Magyarországon végzett felmérése. A megkérdezett magyar biovásárlók 84 százalékának véleménye szerint a biotermékek egészségesebbek. 70 százalékuk úgy tartja, hogy bioélelmiszerrel elkerüli a növényvédő szereket és más mérgeket. A bio magyar híveinek szempontjai eléggé hasonlítanak az európai átlagéhoz a sorrendet tekintve. Földrészünkön ugyanis a megkérdezettek elsősorban szintén azért vesznek bioterméket, mert egészségesebb (átlagosan 67 százalék). Utána következik a növényvédő szerek és mérgek elkerülése (55), míg 52 százalékuk azt emelte ki: a biotermelés előnyös a környezet szempontjából. Más országokban a génmódosítást kevésbé veszik ügyelembe, mint nálunk. A vizsgált 28 európai ország válaszadóit nem mindenhol az ídÉfc émm A bioélelmiszerek csak a fogyasztás alig egy százalékát teszik ki nálunk, pedig több ezer ilyen termék kapható ösztönzi legjobban bioárucikkek vásárlására, hogy egészségesebbek. Az osztrákok és svájciak számára a biotermék fogyasztásának fő oka, hogy támogassák a kistermelőket és a vidéki településeket. A biotermelés környezetkímélő hatását említették legtöbben a finneknél, hollandoknál, norvégoknál és svédeknél. Legnagyobb mértékben a növényvédő szerek és más mérgek elkerülése vezérli a briteket, dánokat és németeket. A biotermékek túl drágák a nem vásárló magyarok 78 százaléka számára. Fő okként mindegyik vizsgált országban a magas árral indokolják tartózkodásukat a válaszadók. ■
