Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-17 / 191. szám

2010. AUGUSZTUS 17., KEDD- TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE Átlagos forgalom emelkedő árakkal Július 30. és augusztus 5. között átlagos forgalom jel­lemezte a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT) árupiaci szek­cióját. Éz idő alatt 120 üzle­tet kötöttek. A hét egyik fő­szereplője a kukorica volt (a nemzetközi árutőzsdéken is), amelynek a szeptemberi jegyzése 2100 forintot emel­kedve tonnánként 45 700 forinton zárt. Az európai és az amerikai időjárási körül­mények, illetve az alacsony készletszint nyomta fel a kukorica árát. Az eurobúza szeptemberi jegyzése elérte a 47 000 forintot. Az időszak legnagyobb nyertese a takar­mánybúza volt, mert a jegy­zése 8400 forintot emelke­dett, így tonnánként 44 500 forinton zárt. A nemzetközi árutőzsdéken is hasonló volt a helyzet. Az orosz aszály miatt draszti­kusan csökken a gabonaex­port, ami hiányhoz vezethet a térségben. A chicagói tőzsdén a búza havi jegyzé­se egyetlen nap alatt 22 dol­lárt emelkedett, így tonnán­ként 288 dolláron zárt. Termény Időszak Forint/tonna Eurobúza 2010. IX. 47 100 2011. V. 48 000 T.búza 2010. IX. 44 500 T.kukorica 2010. IX. 45 700 2011.111. 45 100 T.árpa 2010. IX. 35 700 Napraforgó 2010. X. 92 500 2010. XII. 93 500 Repce 2010. XI. 98 500 FORRÁS: AKI Milliárdos hiány az agráriumban Összesen 21,5 milliárd forint hiányzik az agrárköltségvetés­ből, a nemzeti támogatási ol­dalról. A hiányzó forrás első­sorban az állattenyésztési tá­mogatásokat érinti - mondta Czerván György, az agrártárca felelős államtitkára, aki szólt arról is, hogy az ország nehéz helyzetben van, a természeti károk értéke - az előzetes becslések szerint - 200 milli­árd forint, ebből 150 milliárd érinti a mezőgazdaságot Eh­hez képest a kárenyhítési alap 4,5 milliárd forint. A kormány szeptemberben dönt az alap feltöltéséről. ■ I. M. A megmérettetés éve ez szüret előtt A borreformon még lesz mit csiszolni a jövőben is Kelemen Erika, szekszárdi hegybíró munkáját példaértékűnek nevezte Horváth Csaba főtitkár, hiszen naprakészen tájékoztatják a termelőket Egy hónap van még visz- sza a szüretig, de már most látszik, hogy leg­alább harminc százalék­kal kevesebb szőlőt lehet az idén feldolgozni. A borreformhoz kapcsolódó teendőket azonban így is el kell végezni. Mauthner Ilona Szüreti előkészületek a borre­form tükrében címmel Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára tartott tájé­koztatást Szekszárdon. Mint mondta, az alföldi szőlőtermés felét elvitte a peronoszpóra és a lisztharmat, de az ország többi borvidékén is jelentős a termés- kiesés. Nyilván mindez meghatá­rozza majd az egészséges szőlő magasabb felvásárlási árát is. A főtitkár azt is közölte, hogy 2013- ig a vártnál több támogatást sike­rült az uniós keretből kiharcolni, így 122 milliárd forintra pályáz­hatnak majd a szőlészek, borá­szok. Ebből a legnagyobb tétel a szerkezetátalakítási támogatás, erre 74 milliárd forint jut, beru­házásra pedig 24 milliárd. Horváth Csaba ugyanakkor bírálta is a borreformot. Szerin­te nem használt a kivágási tá­mogatás az ágazatnak, mert nem javította a versenyképessé­get. Fölöslegesnek tartotta a név- használati (mi szerepelhet a címkén, a nyilvántartásban, ki kell írni a hosszú megnevezést: például oltalom alatt álló eredet­megjelölésű bor...) intézkedése­ket, melyek ráadásul többéves feladatot is adnak a hegyközsé­geknek. Úgy véli, hiba az is, hogy az unió a saját piacon tör­ténő reklámozásra nem nyújt tá­mogatást. így fordulhat elő, hogy hátrányba kerülhetnek a borá­szok itthon, mondjuk a kalifor­niai borokkal szemben, noha ezekbe a termékekbe - mivel ott más a bortörvény - még 10 szá­zalék vizet is lehet tenni, ami vi­szont nálunk már borhamisításnak minősül. A főtitkár szerint a magyar bo­rok védelme az euró­pai vetálytársakkal szemben sincs megoldva. Áramlik be az olcsó és kétes minőségű olasz bor, amit több hazai forgalmazó belekever a hazai borba, és ma­gyar címkével, olcsón kínálja, így nyomja le a jobb minőségű borok árait is. Horváth Csaba hangsúlyozta, a Hegyközségek Nemzeti Taná­csa szeretné elérni, hogy nálunk is, akárcsak Ausztriában, az 1000 hektoliternél kevesebb bort előállító pincé­szeteknél az első öt borminta vizsgálata az Országos Bormi­nősítő Intézetnél (OBI) ingyenes legyen, a jelenle­gi 28 ezer forint helyett. Változ­tatni kell a jövedéki szabályozá­son, a termékdíj, illetve a forga­lomba hozatali járulék mérté­kén, és a hatósági díjakon is, va­lamint újra kell szabályozni a bormarketinget. Több eredmény is született az elmúlt hetekben, melyek segí­tik a borászatok munkáját. Meg­alakult a Parlament Mezőgazda- sági Bizottságának szőlészeti és borászati albizottsága (eddig ilyen nem volt), melynek vezető­je Tiffán Zsolt borász, illetve tag­ja Horváth István, Szekszárd polgármestere is. A szakma raj­tuk keresztül is sürgeti a szemé­lyi és szervezeti átalakításokat, vállalkozóbarát MVH-t, a gépbe­ruházási támogatások, illetve a bormarketingprogram beindítá­sát. A borvidéken is kevesebb termésre számítanak Schmidt győző, a bonyhádi székhelyű Danubiána Bt veze­tője szerint az idei a megmé­rettetés éve lesz. Aki jó ütem­ben, megfelelő vegyszerrel per­metezett és jó fekvésű a termő­helye, az szép termésre számít­hat Az előrejelzések sajnos azt igazolják, hogy a többség­nek kevesebb terméssel is be kell érnie. A szőlő felvásárlási ára emelkedni fog, de kérdés, mennyit bír el a borpiac. Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke szerint minimum har­minc százalékkal lesz drágább az idén a szőlő a tavalyihoz képest. Jelentősebb bortartalék nincs az országban, kérdés, hogy a felvásárló pincészetek, mennyit áldoznak a jó minősé gű alapanyagért. ■ Az unión kívül szabad vizezni a bort. Kapós az útszéli bodza is átvevő Sokan rá vannak szorulva a kis jövedelemre is Egyszerűsítik a vis maior károk bejelentését Gyűjtik a bogyós bodzát a me­gyében, az útszéli termést is át­veszik. A gyűjtögetésre általá­ban azok vállalkoznak, akik egy kis kiegészítő jövedelemhez sze­retnének jutni. A vadon termő mellett a megyénkben 91 hektá­ron van ültetett bodza, Hőgyész, Györköny, Kocsola, Nagykónyi és Paks térségében. Két éve net­tó 130-160 forintot, tavaly 60-90 forintot kaptak a termelők kiló­jáért. Idén a felvásárlást 40 fo­rinttal kezdték, jelenleg 100 fo­rintnál tartanak. s A bodzából lekvár, szörp, fagy- % laltalapanyag, ételfesték készül. 1 Gazdag A- és C-vitaminban, víz- J hajtó, vértisztító és immunerősí- I tő hatású. ■ Mauthner I. Szakályban is sokan gyűjtik a bodzát, 100 forintot adnak kilójáért Egyszerűsödik a vis maior- bejelentés és az ehhez szükséges igazolások beszerzése - ígéri az agrártárca. A változás lényege, hogy a termelőknek ezentúl kizárólag a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hiva­talnál (MVH) kell be­jelenteniük a káreseményt. To­vábbi könnyítést jelent, hogy a kár bejelentője mentesül a vis maior igazoláshoz kapcsolódó el­járási illeték befizetése alól. Az MVH-hoz tartozó, úgynevezett egyablakos vis maior-esetek a kö­vetkezők: a mezőgazdasági üzem földterületét vagy az erdősített te­rületet sújtó természeti csapás, illetve a szélsőséges időjárási kö­rülmények (árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár, földrengés); a termelő állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos fertő­zés; továbbá a gazda gondossága ellenére az állatállományának elhullása vagy kényszervágása; az intervenciós tevékenységgel összefüggő, előre nem látott vá­ratlan akadály, melyet a szállító önerőből nem tud elhárítani. A gazdálkodónak a vis maior eset bekövetkezésétől számított tíz munkanapon belül, kivételes esetben a káresettől számított hat hónapig kell az MVH-hoz a bejelentést megtennie. ■ M. I. ■ Kibővülhet a bejelentkezők köre. k A 11 Befejezték az aratást, közepes lett a termés A szokásosnál gyengébb át­lagterméssel kell beérniük idén a gabonát termelőknek Tolna megyében is. Az ara­tás befejeződött, őszi búzá­ból hektáronként 4, tavaszi árpából 3,4, repcéből 2,5 és rozsból 3,2 tonna termett az idén. A minőség változó, összességében azonban az étkezési besorolást érte el a megyei termelők többsége. A tonnánkénti ár pillanat­nyilag megközelíti a 40 ezer forintot. A tojás minőségén nem látszik, mit eszik a tyúk NEM MUTATHATÓ KI különb­ség a baromfitojások minő­ségében és összetételében a tartási gondok függvényé­ben egy friss amerikai elemzés szerint. A Tojás Biztonsági és Minőségi Ku­tatási Csoport vizsgálta, hogy a különböző termelési és takarmányozási körülmé­nyek okoznak-e különbsé­get. A vizsgálat kimutatta, hogy a tyúkok ketreces, al­ternatív vagy szabad tartása nem befolyásolja a tojások közötti eltéréseket. Már a piacon az idei vörös- és fokhagyma A magyar fokhagymának nincs párja - állítják a gya­korló háziasszonyok. Vi­szont nem mindegy, hogy tavaszi vagy őszi ültetésűt vásárolunk-e. Az őszi ülteté- sűből általában 2-3 héttel korábban kapunk termést, és terméshozama is na­gyobb. A tavaszi vetésű vi­szont tovább tárolható. A pi­acokon, boltokban ma már mindkét fajta kapható. Fü­zérben árusítva a legmuta- tósabb, kilóját 1100-1400 fo­rint között kínálják. Beérett az idei fokhagyma Kárenyhítési alap: a határidő szeptember A június harmincadikai ha­táridőt szeptember 30-ra módosították, így a jövő hó­nap végéig fizethetik be az önrészüket a gazdák a Kár­enyhítési Alapba. A Mező- gazdasági Szakigazgatási Hivatal felügyeli az alapot, amely felülről nyitott, nagy­sága a kár függvényében változhat. A legfrissebb ada­tok szerint Tolna megyében a korábban belvízzel borí­tott szántók, legelők zöme mára kiszáradt, így itt is el lehet kezdeni a talajmunká­kat. Továbbiak a TEOLhu hírportálon

Next

/
Thumbnails
Contents