Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-16 / 190. szám
2010. AUGUSZTUS 16., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 15 GYERMEKVILÁG Szennyeződésből * valódi csodát ! képes gyártani * a gyöngykagyló | Mi a különbség a természetes % és a tenyésztett igazgyöngy között? Tulajdonképpen semmi: * mindkettő gyönyörű, kagyló- » ban „készül”, csak az egyikért nem kockáztatja senki az éle- * tét. A gyöngyhalászok többek • között a Vörös-tenger, a Perzsaöböl, Polynézia, Ausztrália, Ki- * na és Japán környékén évezre- * dekig éltek abból, hogy életű- % két, egészségüket kockára téve merültek le a melegvizű tenge- • rekbe, hogy a lehető legtovább a víz alatt maradva gyűjtsék be a kagylókat. Ezt akár egész na- * pon át csinálták, sokan közülük * kereskedőknek éhbérért dolgozva, míg mások ugyan szaba- * dón, de cápákkal teli vizekben. * Egészen addig így volt ez, amíg a 20. század első felében a * Távol-Keleten fel nem fedezte m Kokichi Mikimotó és kutatócso- ^ portja, hogyan lehet a kagylókat mesterségesen gyöngytermelés- * re késztetni. Általában termé- % szetes körülmények között akkor alakul ki gyöngy, amikor va- * lamilyen szennyeződés, például m homokszem kerül a szervezetébe. Ez egyfajta védekezési reak- * ció, a nemkívánatos részt elkez- • di körbeépíteni. Ez egyszerűnek hangzik, de * mesterséges körülmények kö- * zött mégsem olyan könnyen megvalósítható. Mára sikerült * megoldani a problémát, sőt a te- * nyészetekben már a színek ma- nipulálására is képesek. Persze a természetes körülmények kö- * zött kialakuló gyöngyök sem # egyformák, a kagylók fajtájától, a kialakulás helyétől is függ a * színük. És míg egyesek gyönyö- % rű fehér, vagy pezsgő színben pompáznak, addig mások a szi- * várvány színeit is felvillantó fe- » ketén „születnek”. Szépségük vitathatatlan, nem véletlen, * hogy az ókoriak úgy gondolták, • hogy a szépség és a szerelem istennőjének hajáról legördülő * vízcseppekből keletkeznek. ■ » Fontos, hogy a család elfogadja a sajátos nevelési igényű gyermeket és a testvére se szoruljon a perifériára Amikor a szülés után kiderül, hogy a baba más, egy világ dől össze a családban. A szülőket veszteség éri, elgyászolják egészséges gyermeküket. Az első fázisban a megdöbbenést a tagadás követi - mondta Király Gabriella, gyógypedagógus és pszichológus, a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója. A szülők magukba zárkóznak, nem hiszik el, hogy ez velük történt meg. Előfordul, hogy szégyellik a történteket, elutasítják mások közeledését. A második fázisban a harag és a düh uralkodik el a családon, vélt vagy valós okokat kezdenek keresni. Először magukat hibáztatják, aztán saját bűntudatukat kompenzálva a környezetükben keresnek célpontot. Ezt követi az egyezkedés időszaka, amikor attól függően, hogy miben hisznek, Istennel, a sorssal próbálnak meg alkut kötni, hogy cserébe álljon helyre a rend. Amikor rádöbbennek, hogy nem tudnak változtatni a dolgon, a mély bánat időszaka következik. Ezt a szakaszt a szeretet és gyűlölet hullámzása jellemzi, akár a gyermek irányában is. Végül, ha sikerül megbékélniük a helyzettel, eljutnak az elfogadás érzéséig. Az elfogadás lehet feltétel nélküli, azonban ez ritkán sikerül elsőre. Ilyenkor nyugtatni, bátorítani kell a családot. A teljes elutasítás is ritkán fordul elő, mivel az ilyen magatartást a társadalom nem fogadja el. Gyakran fordul elő viszont a rejtett elutasítás, amikor a szülő a környezete rosszallásától tartva nem ismeri be, viszont nem tudja elfogadni gyermekét. Ez számos tudattalanul kialakuló módon nyilvánulhat meg. Van, aki nem veszi tudomásul gyermeke másságát, úgy kezeli, mint egy egészséges kicsit, és olyan elvárásokat is támaszt vele szemben, míg más a felelősséget hárítja el. Némely szülő olyan tulajdonságokkal ruházza fel gyermekét, amelyek nem léteznek, vagy meglevő tulajdonságait nagyítja fel kompenzációként. Van, aki időt és szeretet nem tud gyermekének adni, viszont ezt ajándékokkal próbálja meg ellensúlyozni. Ugyanakkor előfordul az is, hogy a szülő túl óvóvá válik, annyira, hogy azzal már korlátozza gyermeke fejlődését, önálló életvitelét. Végül akad, aki magát bünteti, és lemond azokról a dolgokról, amelyek számára korábban fontosak voltak, legyen szó barátokról, munkáról, karrierről. Utóbbiakról sokszor az édesanyáknak muszáj is lemondania. Fontos a család, különösen a férj viszonyulása a helyzethez. Sajnos a tapasztalatok szerint ők nem mindig bírják elviselni a megnőtt terheket, és felbomlik a kapcsolat. Általában azok a családok vészelik át a helyzetet, ahol az édesapa ragaszkodása erősebb az édesanyához, mint a gyermekhez, így felesége révén fel tudja dolgozni a történteket. Ugyanakkor a testvérekre ebben a helyzetben is kiemelt figyelmet kell fordítani. Gyakran előfordul az érzelmi elhanyagoltság, hiszen a szülők minden energiáját leköti a fogyatékkal élő testvér gondozása. Sokszor gyermekkorukat kell feláldozniuk, mert testvérükkel nekik is többet kell törődniük, sokat kell vigyázniuk rá. Van, aki társai előtt letagadja testvérét. A nagyszülőkre sem feltétlenül lehet számítani, különösen, ha ők is veszteségként élik meg a gyermek másságát. A család mellett a társadalmi elfogadás is fontos A családon belüli támogatás mellett, vagy ha az nincs meg, ahelyett fontosak a társadalmi kezdeményezések. A Dél- Dunántúli Aranykapu Program keretében többek között klubokat szerveznek, ahol hasonló helyzetben levő családok tudnak egymásnak segíteni - tájékoztatta lapunkat Király Gabriella. A program ugyanakkor pedagógusoknak is segít a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelésével kapcsolatban. fontos hangsúlyozni, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek, ha másként is, de boldog és teljes életet élhetnek. Érté kés tagjai a társadalomnak, nem kevesebbek egészséges társaiknál, csak mások. ■ Gyakran fordul elő a gyermek rejtett elutasítása. Másként is lehet boldog sérült gyermek Születését veszteségként élheti meg a család Amikor a családba új tag érkezése várható, a szü- ló'k elképzelik milyen lesz. Természetesen okos, szép, egészséges, jól fog tanulni, sikeres és boldog felnőtt lesz. Ez azonban sajnos nem mindig teljesül maradéktalanul. Hargitai Éva MESE * Az öregember és * a pokróc % Egyszer volt egy fösvény fla* talember, s annak volt egy fös- t vény felesége, s volt nekik egy öregapjuk. Ez olyan öreg volt, * hogy amikor a levest ette, úgy » reszketett a keze, hogy az abroszt is mind teleöntözte. Mi* kor a tányérból ki akarta tölte* ni a kanálba a levest, a tányért is elejtette, s eltörött. Ezért nagyon megharagudott a fiatal* asszony az apósára. Rábírta a m férjét, hogy az öreget csapják el a háztól. * Elmentek a vásárba, és vettek t két új pokrócot. Elhatározták, hogy a két pokrócot az öreg* nek a hátára teszik, s úgy in- « dítják vüággá. Akárhol elesteledik, az egyik pokrócot leterí* ti, és a másikkal takarózik, s % úgy aludjon. Mikor hazaérkeztek, egy sem * tudta rávenni magát, hogy az * öreget útnak eressze. Volt ne- kik egy olyan hatesztendős forma fiuk. Azt mondja neki * az apja: k - Fiam, itt van ez a két pokróc. Mikor mi elmegyünk a * mezőre, akkor a pokrócot tedd i a nagyapádnak a hátára, s vezesd ki az utcára. Mondd meg * neki, hogy le is út, fel is út, * menjen világgá. Úgy is tett a gyerek. Mikor az * apjáék elmentek hazulról, ak* kor gondolt egyet, és csak az egyik pokrócot vette elő. Azt * rátette a nagyapjának a vállá- » ra, s kivezette az utcára, s azt m mondta neki:- Nagyapám, maga menjen * akár le s akár fel, de többet k ide nálunk haza ne jöjjön. Az öreg sírt egy kicsit, s a * pokróccal a hátán megindult * egyfelé. Este hazajött az ember és az * asszony a mezőről, s látják, » hogy a pokróc ott van. Elészó- lítják a fiút: * - Mi van nagyapáddal? Miért % nem tetted ezt a pokrócot is » reá? Akkor a fiú azt mondja: * - Tudja, miért édesapám? ^ Eszembe jutott, hogy mikor maguk is úgy megöregszenek, * mint ahogy ő van, s utat kell % adjak maguknak, akkor én ne kelljen, hogy vegyek pokrócot. * Akkor összenézett az ember » az asszonnyal, elszégyellték magukat, és sírni kezdtek, s * nyomban az öreg nyomába * eredtek, s hazavitték. Attól kezdve nem volt baj, még ha * a tányért is törte el. * Magyar népmese KÖNYV Könyvajánló Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyve Évezredek óta manók, tündérek, sárkányok, szörnyek és óriások népesítik be a meséket és a legendákat a világon mindenütt. Most lépjünk be mi is ebbe a világba. Miért nem szabad összetakarítanunk a kiömlött tejet? Miért inkább a kopp-kobol- dokat válasszuk a ko- boldok helyet? Kik azok a tündérhamisítók? Ilyen és ehhez hasonló izgalmas kérdésekre kaphatunk választ a Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyvéből. A gazdagon illusztrált, nagyméretű album bevezet a titokzatos világba. Olvasmányos stílusban ismerteti meg az olvasóval a fontosabb legendákat a világ minden tájáról. A gyerekek megtudhatják a mítoszok keletkezési helyeit, a lényekhez kapcsolódó hiedelmeket és csodálatos tulajdonságaikat, és ezenkívül megismerhetnek számtalan valóságos földrajzi és történelmi érdekességet John Maiam: Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyve Scolar Kft., 2010., 120.oldal. Forrás: www.libri.hu- FILM - SZÓRAKOZÁS A róka és a gyerek A Kelet-francia Jura hegységben élt egy 10 éves kislány, aki nagyon szerette az állatokat. Egy napon iskolába menet találkozott egy rókával az erdőben. Az állat épp vadászott, és amikor észrevette a lányt, természetesen elmenekült. A kislány érdeklődését annyira fölkeltette a kis vörös teremtmény, hogy mindent megtett, hogy minél sűrűbben újra lássa. Ahogy telt az idő, az etetésnek és óvatos közeledésnek köszönhetően egyre közelebb kerültek egymáshoz. Amikor már a róka a simogatást is megengedte, DVD-ajánló a kislány úgy döntött, hogy háziállatává fogadja a jószágot. Ez azonban nagy hiba volt. A róka és a gyerek, francia film, 2007. Rendező: Luc Jacquet, szereplők: Bertille Noel-Bruneau (kislány), Thomas Laliberté (kisfiú), Isabelle Carré (narrátor). ú Fejtörő J Érdemes egy kicsit megdolgoztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. KI DOLGOZTA KI A GYÖNGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MESTERSÉGESEN ÖSZTÖNZÖTT MÓDJÁT? Cím: Tolnai Népújság Szerkesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: augusztus 19. Múlt heti nyerteseink: Somogyi Éva (Hőgyész) >
