Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-11 / 186. szám
4 Két hónapja kezdte meg adását a helyi tévé oiósberény, Szakádét és Szárazd közös helyi tévét működtet, diósberényi központtal. Körülbelül két hónapja kezdték a közös műsorkészítést, és a kábelen való adást. Friss beszámolók a három település eseményeiről kéthetente kerülnek adásba. A közbenső napokon ismétlik ezeket a felvételeket. Tanár szeretne lenni a természetkedvelő tanuló mint a szárazdi gyerekek többsége, Bathó Ivett is Gyönkre jár iskolába. Most lesz harmadikos. Tanulmányi előmenetelét persze a falujában is figyelemmel kísérik. Ennek köszönhetően, a tanévzáró ünnepségen, a szárazdi önkormányzat könyvjutalmában részesült. Ivett szereti a természetet, az állatokat. Biológiatanár szeretne lenni, ha felnő. Bathó Ivett Új helyre költözött a teleház és a könyvtár eddig A polgármesteri hivatal emeletén működött a teleház és a könyvtár, de most, a volt óvoda felújítását követően, abban az épületben kaptak új helyet. így az idősebbek is könnyebben igénybe vehetik ezeket a szolgáltatásokat, nem kell lépcsőt mászniuk. A felújított középületben alakítottak ki irodát a házigondozóknak és a falugondnoknak is. A lakosság korösszetétele 61 ÉV FELETTI: 18 ÉV ALATTI: 37 50 19-60 ÉVES: 134 AZ OLDAL ANYAGAIT WESSELY GÁBOR ÍRTA. A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A SZÁRAZDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. ALMANACH 2010 - SZÁRAZD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. AUGUSZTUS 11., SZERDA A falunapon megtalálta mindenki a neki való programot. A gyerekek többek között kézműves foglalkozáson is részt vehettek Hódít már a hagymalekvár fejlesztések Maguk írják, maguk menedzselik a pályázataikat Helyben írt és menedzselt pályázatok segítségével mintegy húszmillió forintot nyert Szárazd, különböző fejlesztési célokra, az elmúlt négy évben. A falu igyekszik megtartani lakóit. Wessely Gábor Az ellehetetlenített kistelepülések - ahol már se iskola, se jelentősebb munkáltató nincs - a megmaradásért küzdenek. A 240 lelkes Szárazd egyrészt nyugodt életet, másrészt tartalmas közösségi programokat kínál polgárainak, így erősítve bennük az identitástudatot, az együvé tartozás érzését. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a népességszám nem csökken. A legjelentősebb rendezvény az augusztus első hétvégéjén tartott falunap. Ennek fő produktuma, helyi jellegzetessége a hagymalekvár. Elmondható, hogy Szárazd a hagymalekvárjáról ismert település itthon és határainkon túl is. A határainkon túli ismertség elsősorban a felvidékieknek köszönhető. AII. világháború utáni lakosságcsere során több család költözött a mai Szlovákia területéről Szárazdra. Ennek következményeként vált Perbete 2004-ben, Szárazd partnertelepülésévé. A falunapok egyben testvértelepülési találkozók is, itt és Perbetén egyaránt Bármilyen nagyobbacska fejlesztés, bármilyen közösségi rendezvény csak pályázati támogatással valósítható meg. Az elmúlt négy évben mintegy 20 millió forint került a településre pályázati forrásból. A pénz jelentős részét középületek felújítására költötték. A pályázatok mindegyike helyben íródott, s helyben is menedzselték azokat. A költségvetés szerény, évi 39 millió a keretösszeg. Ebből személyi juttatásokra, az ön- kormányzat működtetésére megy a legtöbb, de a segélyezés se kis tétel, mintegy ötmillió forint évente. Most tíz közmunkást foglalkoztat a település. A nem titkolt cél az, hogy addig tartsák őket a rendszerben, amíg álláskeresési járadékra jogosulttá válnak, s akkor már nem a helyi büdzséből kell őket fizetni, hanem központi, állami pénzt kapnak. A közmunkások parkosítással, kaszálással, ároktisztítással és a temető rendbetételével foglalkoznak. Oktatási intézmény nincs helyben. A kilenc óvodás Diósberénybe, a harminc iskolás Gyönkre jár. Körjegyzőséget Regöllyel, Ke- szőhidegkúttal és Párival társulva működtet a falu. Minden lehetőséget megragadnak a munkahelyteremtésre. Most három regisztrált álláskereső bekerült a munka■ Három álláskereső bekerült a sorsfordító programba. Kiépült a település szociális ellátó rendszere a közelmúlt legfontosabb eredményének azt tartja Budai Mária, hogy kiépült a faluban a szociális ellátó rendszer. Elöregedő településeken szükség is van erre, de a polgármester a fiatalok helyben tartásáért is sokat tesz. Szárazdon 21-en részesülnek szociális étkeztetésben, 23-an házi segítségnyújtásban és 11-en rés házi segítségnyújtásban. Falugondnoki szolgálatot 2007 óta működtetnek. A fiataloknak klubhelyiséget alakítottak ki, tévével, ping pongasztallal és más eszközökkel berendezve. ügyi központ Sorsfordító - Sorsformáló programjába. Ők 200 órás elméleti zöldség- és gyógynövénytermesztő oktatás után, 800 órás gyakorlati képzésben részesülnek. A gyakorlati munkához a szárazdi önkormányzat biztosít földterületet, melyen lilahagymát - a hagymalekvár alapanyagát- és fűszerpaprikát termelhetnek. A képzést követően önállóvá, önfenntartóvá válhatnak- ha eléri a célját a program -, képesek lesznek biztosítani önmaguk és családjuk megélhetését a korábbi munkanélküliek. Budai Mária polgármester A német kisebbség lelkesen ápolja a hagyományokat A településen 25-30 százalék körüli a német nemzetiség aránya. Működik egy öttagú Német Kisebbségi Önkormányzat is. A helyi jellegzetes terményt, a szárazdi lilahagymát a sváb elődöknek köszönheti a falu. Ez nem a szokványos gömb alakú, hanem hosszúkás, halványlila, édeskés fűszernövény, amit palántázással szaporítanak. A település címerében is látható a lilahagyma. A hagymalekvárt karamellizált barna cukorral, sóval, borssal és balzsamecettel készítik. Vendégeknek barna kenyérrel és Camembert sajttal kínálják, de vadhúsokhoz is kitűnő. Németországi partnertelepülése egyelőre nincs Szárazdnak, de van egy felvidéki testvérfaluja: Perbete. A mostani, augusztusi falunapra - amit az utóbbi években Hagymafesztiválként is emlegetnek - hatvanfős perbetei delegáció érkezett, az ottani polgármester, Gellérthegyi László vezetésével. A civil szervezetek közül a tűzoltók tartják leginkább a partnerkapcsolatot. Részt vesznek egymás rendezvényein, a perbetei és a szárazdi tűzoltóversenyeken és bemutatókon. A farsangi báltól a karácsonyi ünnepi műsorig Négy civil szervezet működik a faluban. A helyi kulturális és szabadidős programokat azokkal együtt szervezi az önkormányzat. A közéleti rendezvények sora a februári farsangi felvonulással és bállal kezdődik. Minden esztendőben tartanak anyák napi ünnepséget, és a kihívás napján is részt vesznek. Az idén, országos összesítésben, kategóriájában a 9. helyet szerezte meg Szárazd. Gyermeknapi programot is szerveznek minden évben. Ezt követi a helyi rendezvények sorában az augusztusi falunap, a környező településekről is sok vendéget vonzó Hagymafesztivál. Télen Szárazdon „Házhoz megy a Télapó”. Ezt a szolgáltatást 10-15 kisgyermekes család szokta igénybe venni. Az évzáró rendezvény a „Mindenki karácsonya”. Közös fenyőállítást követően az óvodások és iskolások adnak ünnepi műsort a művelődési házban. A kis mustármag nagy érték károk A belvíz mellett a vadkár is bosszúságot okoz A nyugdíjasklub tagjai aktív hagyományőrzők Valamennyi aprójószágot tartanak otthon Várkonyi Henrikék, de a mezőgazdasági családi vállalkozás nem az állattenyésztésre, hanem a növénytermesztésre épül. A férfi felesége és fia is részt vesz a munkákban, 105 hektár földjük van, abból 90 hektár a szántó, a többi rét, legelő, erdő. Gépesített a gazdaság, kombájn kivételével minden talajművelő és növényápoló eszközük, erőgépük megvan; többségét pályázati támogatással vásárolták. Korábban részt vettek az agrárkör- nyezet-gazdálkodási programban is. Kukoricát 62 hektáron vetettek, ez a fő terményük, s foglalkoznak még egy érdekes növénnyel is, a mustárral. Két éve Várkonyi Henrik 90 hektárt művel kezdtek mustármagot termelni, német megrendelésre. Alig nagyobb, mint a mákszem a mustármag, de megéri vele foglalkozni, mert jobb bevételt hoz, mint a kukorica. Persze nem az extra profit jellemzi Várkonyi Henrik gazdaságát sem. Köztudott, hogy a válság és a belvíz miatt is sok kár éri a mezőgazdaságból élőket manapság. A szárazdi gazda mindemellett a földutak elhanyagoltságára is panaszkodik. Szeretné, ha az önkormányzat jobban támogatná a mezőgazdasági táblák közötti utak reparálását. A vadkár is nagy a térségben. Várkonyi Henrik örülne, ha megemelné a vadásztársaság a kilőhető szarvasok számát. A tíz éve működő Nyugdíjasok Érdekszervezetének alapító elnöke Szalontai Józsebié. A kerek évforduló mellett most egy másik kerek évforduló is foglalkoztatja a tagságot: készülnek megköszönteni a legidősebb tagtársukat, a 90 éves Schell Henriknét. Az alapító ebiök, Szalontai Józsefné sajnálattal mondja, hogy fogy a létszám. Megalakulásakor még több mint 30 tagja volt a nyugdíjas szervezetnek, most csak 22-en vannak. Az utánpótlás kérdéses, mert nincs se iskola, se munka. A nyugdíjasok természetesen maradnak, őrzik a hagyományokat Részt vettek a falunap előtti hagymalekvár-főzésben is. Nagyobb utazásokra, kirándulásokra már nem vállalkoznak, csak otthon jönnek össze, a közösségi házban, minden hónap utolsó szombatján. Ilyenkor üdítő italt, bort, saját készítésű süteményt visznek magukkal, nótáznak és megkö- szöntik a névnaposokat. A közösségi házat egyébként a német kisebbségi önkormányzat segítségével - külföldi támogatással - rendezték be. Van benne teljesen felszerelt konyha, tűzhely, mosógép, tv és szálláslehetőség is, négy fekhellyel. Ott készült most közel száz üveg hagymalekvár, a falunapra érkezőknek. ■ Havonta egyszer összejönnek nótázni, névnapozni. 4 1
