Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-07 / 183. szám

ELETMOD Mesével a dackorszak ellen a meseíró Berg Judit azért és úgy ír, hogy kedvet kapjanak az olvasáshoz Berg Judit foglalkozása me­seíró. Négy gyerek édes­anyja, és számtalan mese­hős kitalálója. Rumini cí­mű meseregénye 2007-ben az Év gyerekkönyve lett - sok iskolában azóta kötele­ző olvasmány. Nemrégiben hangoskönyvek is megje­lentek meséiből, szimfoni­kus zenekarra komponált kísérőzenével. Gönczi Annamária- Igazából sosem tanítottam is­kolában. Tizenegy éves Lilla lá­nyom az egyetem utolsó évében született. Aztán jöttek sorra a töb­biek, Bori, Dalma, Vilmos. Nekik kezdtem el mesélni. Lillával sokat jártunk mindenfelé, és a fejből mondott mesék mindig kéznél voltak: utazás közben, váróterem­ben, sorban állás alatt. Ráadásul hamar rájöttem, hogy a dackor­szak hisztijeit könnyebb egy jó­kor, jó időben elmondott mesével leszerelni, mint bármiféle egyéb praktikával. Egy barátom addig unszolt, amíg nekiláttam leírni a meséimet. Ezekből az első törté­netekből állt össze a Hisztimesék. Utána már nem volt megállás - éreztem, hogy ez az a tevékeny­ség, amit mindig is kerestem. Az otthoni mesék legjobbjai szép sorban kötetekké formálódtak, de közben rengeteg új terv és törté­net is született a fejemben. Pályámat szerencsés találko­zások kísérik. Már az indulás is nagyon jó volt, aztán rátaláltam a Pagony Kiadóra, és rajtuk ke­resztül a könyveim illusztráto­raira. Eddig négy illusztrátorral dolgoztam, és mind a négyük­nek sikerült kialakítani a me­sékhez legjobban illő stílust, hangulatot, karaktereket, hogy a szöveg és képi világ a lehető legegységesebb legyen. A Cipelő cicákat egy textilmű­ves barátnőmnek, Várnai Zsu­zsának köszönhetem, aki azóta is varrja a gyönyörű, kölessel ki­tömött textilmacskákat. Bizek Emi zeneszerző akkor talált rá a Berg Judit a gyermekeinek kezdett mesélni, egy barátja unszolására írta le a főleg a dackorszak kitörésének leszerelésére hasznos történeteket Panka és Csiribí sorozatra, ami­kor a kisfiának keresett mesélni- valót. Náluk gyakran úgy zajlik a mesélés, hogy Emi ölébe veszi Ádámot, és zongorán kíséri az elhangzott történetet. Mivel a mesémben Panka, a kis erdei tündér rengeteg hangszeren ját­szik, és a történetek gyakori sze­replője a muzsika, így a zenei aláfestés szinte adta magát. Emit akkor még nem ismertem, de amikor megkeresett, az első hangoskönyv, a Micsoda idő! majdnem teljesen kész volt a fe­jében. Én meg csak ámultam a dallamok hallatán, hogy ha tud­nék zenét írni, pont Uyennek ír­tam volna én is. Emi jelenleg a Panka és Csiribí sorozat harma­dik részén, a Tündérvároson dol­gozik. A hangoskönyv remélhe­tőleg még az idén megjelenik. Amúgy világéletemben von­zott a tanítás, egyetemistaként foglalkoztam délutánonként gyerekekkel, dolgoztam nyelvis­kolában. Egy ideig még gondol­kodtam rajta, hogy esetleg meg­próbálom a tanítást „élesben” is egy gimnáziumban, de mostan­ra beláttam, hogy nem ez az én utam. Igyekszem úgy írni, hogy a gyerekek kedvet kapjanak az olvasáshoz, és az én szememben ez is egyfajta „tanítói küldetés”. Családi vállalkozásként indult a Zabszalma nevű zalaegerszegi zenekar „EGYSZERCSAK SZÜLŐ LETT CLZ emberből - mondja Nyakas Péter, a Zabszalma nevű ze­nekar vezetője. - Ezzel nem azt akarom mondani, hogy amint megszületett a baba, azonnal a gyerekmuzsika felé fordultunk. Játszottuk tovább­ra is a szokásos muzsikákat, ám időközben elkészült a gye­rekműsorunk is. Családi vál­lalkozásként indult: motorja a feleségem, Kanta Judit, A Zabszalma egy nagy család a zenekar énekese volt. Egyre többen kérdezték: saját zene­bona nem lesz? Egymásra néztünk- csináljunk sajátot. Kicsit őrültségnek, megalapo­zatlannak, naivnak tűnt. Fe­leségem egy antikváriumban rátalált Simkó Tibor, felvidéki költő verseskötetére. Dallamo­kat kezdett rá farigcsálni. Megmutatta nekem, gitárkísé­retet kért hozzá. Meghangsze­reltük. Ahogy egyre több dal született, elhatároztuk, lemezt készítünk belőlük - hiszen az előadások során sikeresek voltak. ZALAEGERSZEGIEK VAGYUNK, hív­nak bennünket helyben, vidéki nagyvárosokba, de egyre több fellépésünk van a fővárosban is. Családi műsorként hirdet­jük magunkat: a versek nyelve­zete inkább a gyerekeknek szól, de a muzsikát a szülők is élvezik. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR SZERDA LAKBERENDEZÉS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK ► SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Örök fiatalság? Nagy divat az anthaging bizonyították, hogy három, korábban csak kozmetikai értékűnek tartott bőrmeg­újító terápia valóban hatá­sos. A szén-dioxid-lézeres bőrkezelést, a retinolos ke­zelést, illetve a hialuron- savas ráncfeltöltést valóban hatékonynak tartják a szak­emberek. Legyen sikeres a fogyókúra: figyelje a holdnaptárt ha eldönti, hogy diétázni fog, figyelje a holdnaptárt. A fogyó Hold a karcsúso- dásra, a méregtelenítésre legalkalmasabb időszak. El­sősorban a nők szervezete reagál a bolygó változásai­ra, de azért a férfiaknak is célszerű figyelembe venni a holdnaptárt, ha már rászán­ták magukat a fogyókúrára. Nem látja a tű fokát? Hajlakkal könnyebb már gondot okoz a cérna befűzése a tűbe? Használ­hat erre a célra kifejlesztett tűbefűzőt. De ha nincs a varródobozban, van egy tip­pünk. Könnyebb átfűzni a cérnát a varrótűn, ha az uj- jára permetezett hajlakkal a cérna végét megmerevíti. 5 A SXÓFSAKOIXÁS OAFÍ&ÍMTÁL.V&! Az első „randivacsi” szabályai könnyedén Ne lehessen érezni rajtunk az ételszagot! Ha először hívjuk otthonunkba a kiválasztott férfit, tudakoljuk meg, mi a kedvenc étele. Ha több is van, a lehető legköny- nyebbet válasszuk - nem elké­szítés, hanem emésztés szem­pontjából! Nem kiállításra hív­tuk, tehát szükségtelen a dísz- kivilágítás, miként korai a diszkrét félhomály is. Ideális a terített asztalra irányuló fény és néhány hangulatlámpa. Sem­miképp ne öltsünk túl hivalko­dó, ünnepi öltözéket. Lehet az egyszerű ruha is rafinált. A lé­nyeg: mozogni, tálalni, leszedni is tudjunk benne. Készítsünk elő mindent! Ne érződjék rajtunk, hogy sokat dol­goztunk a menüvel. Vigyáz­zunk, ne hagyjon nyomot raj­tunk az étel illata. Legyünk ápol­tak, és egy kis parfüm sosem árt Az üdvözlő italt érdemes egy meghitt sarokban elfogyasztani, az asztalnál csak az ételsorhoz il­lő borokat kínáljuk. Ásványvíz legyen bőségesen, buborékos és mentes is. Ügyeljünk a megfelelő abrosz, porcelán és evőeszköz kiválasz­tására. Hangulatos asztalt terít­sünk, de ne ünnepit. Könnyedén csevegve tálaljunk, nyugtázzuk az elismeréseket, de semmiképp ne meséljük el részletesen a re­cepteket. Lássuk el jól a vendé­get, de ne tömjük túl. Ne kínál­junk erőszakosan, bízzuk rá, mi­ből mennyit eszik. ■ Fontos, hogy ne feszengjünk Középmezőnyben a válások családok Idősebb korban kötünk házasságot Magyarországon mindig is ma­gas volt a válások aránya: a má­sodik világháború után az USA és a Szovjetunió mellett vüágel- sők voltunk. Ma már „csak” a kö­zépmezőnyben vagyunk. Az évi 20-23 ezres szám állandónak mondható. Jóval kevesebb vi­szont a házasság. 1989 után jócs­kán visszaesett a házasodási kedv - közeledik a nyugat­európai átlaghoz. Évente nagyjá­ból 36 ezer esküvőt rendeznek. Az 1960-as években minden nő férjhez ment egyszer; a rend­szerváltáskor négyből már csak három. Ehhez képest egy mai tinilánynak 56 százalékos esé­lye van arra, hogy (jogüag) haja- donként éli le az életét. Az első együttélés általában élettársi kapcsolat, ám ezek nagy része a későbbi házasságkötés remé­nyében működik. De korántsem biztos, hogy ez meg is valósul. A rendszerváltás előtt 21, ma 27- 28 év a házasulok átlagéletkora. A magasabb iskolai végzettségű­ek még később házasodnak. Régebben voltak olyan elméle­tek, hogy az élettársi kapcsolat aránynövekedése pozitívan hat a válási statisztikára, feltételez­ték, hogy csak akkor házasod­nak, ha minden jól működik. Ép­pen ellenkezőleg történt: a leg­rosszabb válási statisztikák a skandináv országokban vannak, ahol magas az élettársi kapcso­latok aránya. ■ Húsz év után válnak a születések száma a há­zasságokban magasabb: akik rögtön egybekelnek, na­gyobb arányban vállalnak gyereket (84 százalék), de azok is, akik előtte már együtt éltek (79). A nem há­zasodok között minden má­sodik pár gyermektelen. A kisgyerekkel elválók ará­nya csökken, de nem azért, mert felelősségteljesebbek - hanem mert a gyermek szü­letése előtt elválnak. Nőtt vi­szont a húsz éves házasság után szakítok száma. i i t

Next

/
Thumbnails
Contents