Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-07 / 183. szám
2010. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT GAZDASÁG A Jelenkor Könyvkiadó igazgatójaként a MKKE független kiadó tagozatát elnöklő Csordás Gábor szerint a jelenlegi könyvpiaci helyzetben a kötött bolti ár kulcsfogalom ugyan, megléte mégsem kulcskérdés. Szerinte a könyvszakmát megosztó érdekellentét forrása éppen az, hogy a nagy terjesztők minél olcsóbban igyekeznek átvenni a könyveket a kiadóktól. Önmagában a kötött bolti ár ezen csak ront: a zárt árrendszerben a kereskedők csak az árrés növelésével, a kiadók jövedelmezőségének rovására érvényesíthetnék érdeküket. „Ennek lehettünk tanúi tavaly, amikor a Libri új szerződéseiben 60 százalékos árrést kívánt kikötni magának” - nyilatkozta Csordás. A megoldás szerinte két irányban képzelhető el. Az egyik, hogy a MKKE-tagok gyakorlatában általános, kötött bolti árról áttérnének egy olyan rendszerre, amelyben a kiadói ár lenne fix. A terjesztők erre akkora árrést tehetnének rá, amekkorát akarnak - közöttük lenne árverseny, és nem a kiadók kontójára konkurálnának egymással. Ennek a változásnak azonban - ahogy Zentai Péter László is jelezte - a kis terjesztők esnének áldozatul. A másik megoldást az jelentené, A plázákban lévő könyvesboltok egészen más stílust hoztak a magyarországi könyvkereskedelembe ha a fix bolti ár mellett az árrés nagyságát is törvény rögzítené: a kereskedők így a szolgáltatás minőségében versenyeznének egymással. Az utóbbi kevéssé vonzó perspektíva a befolyásos terjesztőknek. Walitschek Csilla, a Libri ügyvezető igazgatója szerint a válságban a vevők árérzékenyebbé váltak, a minőséggel kapcsolatos elvárásaikat azonban nem adták lejjebb. Nem csak magyar, és nem csak könyvpiaci trend, hogy a vevők elvárják: a megszokott színvonalat kedvezményes áron kapják meg - ez már így is rendkívül erős árversenyhez vezetett a könyvkereskedelemben, árrésnövelésük is ennek fedezetéül szolgált. Három érdekcsoport KÖNYVPIACI SZAKEMBEREK egyetértenek: a piac mostani érdektagoltsága a 2000-es évek első felének könyvkereskedelmi átalakulása nyomán jött létre. Az elmúlt évtizedben sorra nyíló, nagy alapterületű „plázás könyvesboltok” nem csak a könyvterjesztésben hoztak változást, a könyvkiadóktól is újfajta stratégiát követeltek meg. Egyrészt nagyobb példányszám előállítására ösztökélték őket, másrészt állandó keresletet támasztottak olyan könyvek kiadása iránt, amelyek kellő marketinggel szenzációvá tehetők. AZ ÚJ TREND mind a terjesztők, mind a kiadók költségeit lényegesen megemelte, ami bővülő könyvpiacon nem okozott volna problémát. 2006-tól azonban a piac előbb stagnálni, majd 2008-tól zsugorodni kezdett, és ez egyszerre tette riválisokká és utalta egymásra a szereplőket A kiadóknak minden eddiginél nagyobb szüksége lett a nagy terjesztőkre, a terjesztőknek pedig a nagy sikert hozó könyvekre, a költségeket azonban mindenki a másikra terhelte volna. Az egymásrautaltság a szakmában, bár kölcsönös, de nem szimmetrikus: a kereskedőknek elsősorban olyan kiadókra, illetve könyvekre van szükségük, amelyek képesek „nagy szenzációt” kelteni, de még az igazán „erős címekkel” jelentkező kiadók kurrens portékái is pótolhatók egy másik kiadó hasonló könyvével Fix ár vagy szabad verseny? könyvpiac A kemény árverseny bénítja a hazai forgalmazást A könyvpiac szereplőinek problémái hasonlók, de más irányban keresik a megoldást. VG-összeállítás A kiadók ármeghatározási jogát is tartalmazó törvényjavaslatot kíván előkészíteni a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) - erről döntött a szervezet elnöksége. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója lapunknak hangsúlyozta: annak kívánják elejét venni, hogy a nagy könyvterjesztők között kibontakozó árverseny tönkretegye a kiskereskedőket, illetve aláássa a kevésbé kurrens könyvek terjesztését. ■ A hazai kiadók sérelmezik, hogy a forgalmazók túl magas árréssel kívánják értékesíteni a könyveket. Arany fülbevalómból kiestek a kövek, nem javítják meg szavatosság Olvasónk arany fülbevalót vásárolt májusban, amelyből a hölgy önhibáján kívül kiestek a kövek. Július végén visszavitte az üzletbe, de ott nem akarták ingyen megjavítani. AZ ARANY ÉKSZERRE kétéves szavatossági joga van a vásárlónak - mondta el Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális Felügyelőségének osztály- vezetője. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt, ha az ékszer (nem a fogyasztó miatt) meghibásodik, a kereskedőnek vagy ingyen meg kell azt javíttatnia, vagy ha ez nem lehetséges, egy ugyanolyanra kicserélnie. Máskülönben a hölgynek vissza kell kapnia a pénzét Alapfeltétel, hogy a vásárlási bizonylat meglegyen, mert ez igazolja, hogy a fogyasztó mikor és hol vette a terméket amennyiben a kereskedő és a fogyasztó között vita támad róla, hogy az ékszer a vásárló hibájából vagy nem azért romlott el, akkor a vásárlást követő fél éven belül az üzletnek kell bizonyítania az igazát, mégpedig hivatalos bevizsgáltatással. ha A hölgy és a bolt nem tud megegyezni, a vásárló első menetben beszéljen az üzletvezetővel. Mondja el neki a problémát, és higgadtan közölje, ismeri fogyasztói jogait a szavatosságról. Ha így sem sikerül zöld ágra vergődni, írja be panaszát a vásárlók könyvébe, hogy annak nyoma maradjon. A VITA RENDEZÉSE, illetve a kártalanítás ügyében, mivel polgári adásvételi szerződésről van szó, a hölgy lakóhelye szerint békéltető testülethez vagy a bírósághoz lehet fordulni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u 7 HEIH3EB38HI EKB: problémás intézkedések AGGÁLYOK MERÜLNEK FEL a pénzintézeti különadóval kapcsolatban, a magánszemélyeknek nyújtott devizaalapú jelzáloghitelek betiltása pedig ellentétes lehet az Európai Unióról szóló szerződéssel az Európai Központi Bank (EKB) szerint, amely véleményezte a 29 pontos akcióterv elemeit. Az EKB emlékeztetett: véleménye kézhezvételéig Magyarországnak fel kellett volna függesztenie a törvényjavaslat elfogadását. Biztosítókat bírságolt a PSZAF A MAGYAR POSTA BIZTOSÍTÓT az ügyfélpanaszok nem megfelelő intézése, míg az Uniqa Biztosítót ezen túlmenően a kötvénynyilvántartás hibája miatt is megbírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A Magyar Posta Biztosítónak 200 ezer forintos bírságot kell fizetnie, az Uniqa Biztosító esetében 1,2 mü- liós a büntetés összege. A Malév szerződését vizsgálja a nyomozóiroda három több százmillió forintos tanácsadói szerződést vizsgál a Nemzeti Nyomozó Iroda; a feljelentést Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója tette februárban. A Napi Gazdaság szerint a Charter Corporation, a Seabury APG és egy meg nem nevezett, de a Malév korábbi igazgatósági tagjához köthető cég lehet érintett. Martin Gauss tett feljelentést Utak: harmincmilliárdos kár Többet neteznek mobilon helyreállítás Mentéskor is rongálódott az infrastruktúra okos telefonosok Napi húsz percet töltenek a hálón A május-júniusi időjárás következtében a közlekedési infrastruktúrában keletkezett károk várható helyreállítási költsége meghaladja a 30 milliárd forintot - legalábbis így becsüli a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A károk feltárása zajlik, így ez az összeg még növekedhet. A közlekedési infrastruktúra károsodásai az ország egész területét érintik, azonban az árvíz által leginkább sújtott Sajó és Hernád térségétől eltekintve elszórtan jelentkeznek. A vasúti pályák 600, a közutak - a vihar okozta fakidőlésekkel együtt - pedig 800 helyszínen sérültek kisebb-nagyobb mértékben. Mintegy 12 milliárd forintot tesz ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt állami köz- úthálózatnak és hidaknak a helyreállítási költsége. A bajt tetézi, hogy a rendkívül csapadékos időjárás következtében a földművek átáztak, így teherbírásuk csökkent. Emiatt kiugró mértékben megnövekedett a burkolathibák, kátyúk száma. A helyzetet az árvízi védekezés nehézgépjármű-forgalma is súlyosbította. A másik, tízmilliárd forintot meghaladó tétel az önkormányzati kezelésű utak és hidak károsodása. Mostanáig 15 megye 422 településének kárigényét összesítették. ■ Borsodban volt a legynagyobb kár Többet interneteznek és e-mai- leznek mobilon, egyre több alkalmazást töltenek le telefonjukra és a zenéket és fotókat gyakran szinkronizálják a számítógéppel az okostelefonokat használó t-mobüe-osok. így foglalható ösz- sze röviden a több mint 900 fős mintán készült, az okostelefonok használatát részletesebben feltérképező felmérés eredménye. Néhány év múlva az értékesített mobütelefonok döntő többsége okos telefon lesz, és azok elterjedésével jelentős változások figyelhetők meg a felhasználók szokásaiban is. Az egyre sokoldalúbb mobilok és a széles sávú mobilinternet-hozzáférés révén elterjedőben van, és főként a fiatalabbak körében természetessé válik az „online életmód”. Azaz az otthoni, munkahelyi internet mellett az okostelefonok és a mobü- intemet révén általánossá válik a világhálóhoz való teljes értékű hozzáférés. A hang, SMS és MMS mellett az okostelefonokkal szülte minden olyan kommunikációs forma - e-maü, webes felületek, chat - elérhető, mint az otthoni vagy irodai számítógépen. Az okostelefonok sokkal inkább szolgálják a személyes kapcsolattartást és a szórakozást, mint a munkát vagy az üzleti teendőket. Az okostelefonokat ugyanis a megkérdezettek 3/4-e magán, 1/4-e üzleti célra használja, és az üzleti célú felhasználás kizárólag a kifejezetten üzleti felhasználók körében magasabb. Elmondható, hogy az okostelefonnal rendelkező ügyfelek körében erőteljes a telefonhoz való kötődés, és intenzív annak használata. Jóval többet neteznek mobü- jukon, és körükben szülte mindenki használ más eszközt is a világháló elérésére (98 százalék). Az internetezés módján belül egyre nagyobb a mobüos böngészés részesedése. Az okostelefonnal rendelkezők naponta átlagosan 20 percet töltenek telefonos netezéssel, az iPhone-nal rendelkezők körében ez eléri a 31 percet. Az okostelefonokat használók körében intenzív az e-mail használat is. ■ Cs. E.
