Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-20 / 167. szám
11 2010. JÚLIUS 20., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR m m m m i v wm mm wm m mm mtmmmmmm * m wm wmmmmmmmm ■■ mm iimniii mm hm hhhhm Késésben a hazai dinnye szezon Tolna megyében az országos átlagnál jobb a helyzet Akadt, ahol átcsomagolták pár hete az import- görög és macedón- dinnyét átcsomagolással próbálta értékesíteni egy üzletközpont Ez ügs'ben a FruitVeB azonnal a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordult, ennek nyomán vizsgálatai indítottak, és büntetést szabtak ki. Az érintett áruház „véletlenre” hivatkozott - mondta Márton}]}’ Béla, a terméktanács elnöke. E héttől vásárolható csak az üzletekben, piacokon magyar dinnye, ugyanis csak mostanra érett be, így eddig nem is szedték A kukoricát keresték többen Csökkent az aktivitás a Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában július 2. és 8. között. Mindössze 101 üzletet kötöttek, szinte valamennyit takarmánykukoricára. A termények ára viszont jelentősen nőtt az említett időszakban. Az eurobúza határidős ára tonnánként 1000-5800 forinttal növekedett, megközelítve a negyvenezer forintot. Utoljára 2009 júniusában jegyezték ezen a szinten a terményt. A takarmánybúza felértékelődése is folytatódott, tonnánként 2800-3500 forinttal emelkedett az ár. A takarmánykukoricáért 3000-5500 forinttal fizettek többet július 8-án, mint egy héttel korábban, szeptemberi lejáratra már 41 ezer forint felett jegyeztek. A takarmányárpávai 690-1300 forinttal magasabb áron kereskedtek az előző héthez viszonyítva. A napraforgó határidős ára 1100-3000 forinttal nőtt, a repcéé 4000-5600 forintos növekedéssel 90 ezer fölé emelkedett. Termény Időszak Ár: Ft/t Eurobúza 2010. Vili. 39 500 2011. III. 40 100 T.búza 2010. Vili. 32 000 2010. XII. 32 300 T.kukorlca 2010. IX. 41 100 2011. III. 38 000 T.árpa 2010. IX. 26 500 Napraforgó 2010. XII. 82 500 Repce 2010. XI. 91000 Forrás: AKI Októbertől jön a támogatás A jövő évi agrártámogatások (SAPS) 80 százalékát - mintegy 200 milliárd forintot - előlegként még ebben az évben fizesse ki az Európai Unió - ezt kérte a kormány a vihar okozta belvíz-, illetve árvízkárokra való tekintettel. A Vidékfejlesztési Minisztérium benyújtotta az EU Bizottságához a SAPS (egységes terület alapú támogatás), valamint a különleges tejtámogatás előlegfizetésére vonatkozó kérelmet. Sikeres tárgyalások esetén október 16-tól indulnának a kifizetések. Az ár- és belvízkárok miatt eddig 19 ezer ügyfél jelentett vis maior eseményt, amely 440 ezer hektárnyi területet érint. ■ I. M. Egy átlagos évhez viszonyítva közel egy hónapot késett az idei hazai diny- nyeszezon. A termelők visszafogottan nyilatkoztak arról, mire számítanak, ugyanis az eddigi terveiket idén már többször felborította az időjárás. Mauthner Ilona A boltokban, zöldségeseknél már hetek óta lehet sárga- és görögdinnyét vásárolni, ezek többsége nem hazai termés. Az árak viszonylag magasak, jelenleg kilóját 200-220 forintért mérik, a sárga húsúért ennél is többet kérnek. A nagyobb bevásárlóközpontokban pár napos akciókat hirdetnek, ilyenkor 100-125 forintért kínálják a zöld héjút. Viszont nem tudja az ember, milyen belül a gyümölcs. Itt ugyanis nem lékelnek. Több termelő elmondta, meglepődtek, amikor az útszéli árusok két héttel ezelőtt azt írták ki, hogy Tolna megyei a termék, noha még be sem érett. Most, hogy lassan már szedik, azt látják, sokkal kevesebb lesz belőle, mint remélték. A késedelmes kezdésről és a kisebb mennyiségről a májusi, majd a júniusi hűvös, csapadékos időjárás tehet. A vízözön és sok helyen a jégeső nemcsak késleltette az érést, hanem országos szinten megközelítőleg 1000 hektáron el is pusztította a palántákat. Az országban 7000 hektáron termesztenek dinnyét, de idén várhatóan csak 6000 hektáron tudják felszedni a termést. Azon is kevesebbet a szokásosnál. A dinnyéjéről híres szedresi termelő, Bognár János elmondta, ilyen rendkívüli évre, mint az idei, nem is emlékszik. A hideg esőket követően összeszedte magát a növény, majd rá pár hétre kezdődött minden elölről. Van, ahol kétszer is kellett palántázni. A múlt hét A magyar Dinnyeszövetség korábbi nyilatkozata szerint kiváló minőségűnek ígérkezik az idei dinnye, ám megismétlődhetnek a korábbi évekről ismert piaci zavarok. Tavaly országosan 150 ezer tonna termett, s ezt a mennyiséget - normális viszonyok között - jó áron és könnyen lehetne értékesíteni a hazai és a külvégén kezdték nagyobb mennyiségben szedni a kerek, fekete héjú görög dinnyéket, várhatóan ezeket váltja majd a hosszúkás, csíkos héjú. Utóbbiakat a nagyobb üzletláncokba szállítják. Az országos helyzet rosszabb, mint megyénkben. Mártonffy Béla a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Termék- tanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója elmondta: a hosszú távon átlagos, 180-200 ezer tonnás terméshez képest mintegy 40 százalékos kiesésre lehet számítani. Sokat javíthat ugyanakkor a kilátásokon az, ha a későbbi kötések beérnek, és marad a meleg idő. A jelenlegi hőség sem piacokon. A termés fele általában külföldre kerül, ám a szervezetlen termelők és néhány tisztességtelen felvásárló károkat okozhat az ágazatnak. Az áruházláncok például 30-60 napos késedelemmel fizetnek. A szövetség ezért várhatóan kezdeményezni fogja a kormánynál, hogy létesüljön egy kedvező, de Békésben, ahol a dinnyetermelés a legjelentősebb, 90 százalékban öntöznek is a gazdák. Ott ráadásul a diny- nyének legalább 30 százalékát tökre oltották, aminek ellenállóbbak a gyökerei, így várhatóan gyorsabban regenerálódik. A jelenlegi felvásárlási árakat még az importból jövő dinnye alakítja, kilójáért 100 forintot kérnek a termelők, de ez az ár - ahogy érik be a termés - várhatóan jelentősen esni fog. A szezon végén a termesztők örülhetnek, ha nullára kijönnek. Az államtól ugyanis csak a földek gazdái kaphatnak támogatást, a bérlők nem, a biztosítást pedig sokan nem kötik meg, mert a bevételek nagy részét el is vinné. olyan pénzügyi alap, amely segítségével a kereskedők és felvásárlók azonnal tudnak fizetni a termelőknek. A dinnyeszövetség mindemellett célszerűnek tartja az Európai Uniónál a földrajzi árujelző oltalom bevezetését annak érdekében, hogy csak az ellenőrzött és kiváló minőségű dinnyék kerüljenek a piacra. ■ Idén kétszer is kellett palántázni. A Magyar Dinnyeszövetség szerint az értékesítésben is rendet kellene tenni A vártnál gyengébb lesz az idei gabonatermés búzából az átlagos évhez viszonyítva 40 százalékkal teremhet kevesebb, hektáronként - mondta Dómján Gergely, a Magyar Gazdakörök Szövetségének alelnöke. Hazánkban évente átlagosan egymillió hektáron termelnek búzát, az átlagtermés 5 t/ha. Az árpa tonnájáért 23 ezer forint körüli árat adnak a felvásárlók. Meghosszabbították a határidőt, ellenőriznek idén májusban a Mezőgaz- dasági és Vidékfejlesztési Hivatal forráshiány miatt elutasította 5000 fiatal gazda pályázatát, a határozat ellen fellebbezni nem lehetett. A gazdák a hivatalhoz fordultak, kérve a felülvizsgálatot. Az MVH elnöke úgy döntött, kezdeményezi a kifizetési kérelmek benyújtási határidejének módosítását. A beérkezett jelzések alapján különös figyelmet fordítanak a vélt vagy valós hibákra - áll a minisztérium közleményében. Az eredeti, július 1-jei határidő helyett szeptember 1-jéig pályázhatnak támogatásra a fiatal gazdák, mert a minisztérium módosította az erről szóló rendeletet. Még mindig erős a fertőzés a szőlőben A borvidéken továbbra is járványveszély van - mondta dr. Gabi Géza növényvédelmi szakmérnök. Július 4-e körül egy erős peronoszpóra fertőzési ciklus indult el. Ennek tünetei a napokban jelennek meg. E mellett a lisztharmat továbbra is erősen fertőz. Gabi Géza: ez egészséges szőlő Továbbiak a TEOLhu hírportálon Gyors segítségre várnak a termelők belvíz Hatósági intézkedés miatt került víz alá a Sió és a Sárvíz közti Sziget Közutakon a kombájnok, megértést kér a kamara Nemcsak a Sárközben, de a megye több mély fekvésű területén is még mindig nagy a belvíz. Nagy Sándor László, a Magyar Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetségének elnöke levelet írt Kővári Lászlónak, a szekszárdi közgyűlés mezőgazdasági bizottsága elnökének, ebben kérte, hogy segítsen a bajban. A Sió és a Sárvíz határolta „Sziget” különlegesen hátrányos helyzetbe került most, mivel nemcsak a megszokott csapadék többszöröse okozott kárt, hanem az az intézkedés is, mellyel június első dekádjában a Balaton vízének leeresztését kezdték meg, emiatt a Sió vízszintje magasabb lett a Sziget mélyebb területeinél, és a víz a gáton túli területeket elárasztotta - áll a levélben. Ennek következménye, hogy a területek víz- borítottsága ugrásszerűen megnőtt, és az esők elmúltával sem tudott a víz visszahúzódni. Tehát a Sziget egy hatósági intézkedést követően került víz alá, soha nem látott károkat okozva. Különleges helyzetek is kialakultak, például Sárszent- lőrinc határában 30 hektár területen hibridkukorica-vetőmagot állítottak elő. A terület minden négyzetmétere ápolt volt, a teljes kelés után három-négyle- veles állapotban érte a károsodás. Ennek következménye, Kővári László bizottsági elnök hogy az előállításból kizárták. Ezt a rendkívüli mértékű kárt a kialakult kártérítési gyakorlat nem tudja megfelelően kezelni. Az eseményt a falugazdászok, a vetőmag-termeltető cég és az agrárkamara képviselője is rögzítette. Az egész Tolna megyét nyilvánvalóan nem érinti általánosságban ez a helyzet, de a mély fekvésű folyóparti területeket igen, kiemelten a Kapos, Koppány, a Sárvíz és Sió-csatorna mentiek, különösen e két utóbbi folyó által bezárt Szigetet és a Sárközt. Ezek a területek katasztrófasújtotta területté nyilvánítása indokolt, a gazdák kárpótlása mellett. ■ A munka dandárjába értek a mezőgazdasági vállalkozók. Folyamatosan haladnak a betakarító gépek a gabonatáblákon, vágják az árpát, búzát, repcét. Országosan több mint 187 ezer hektár árpa, mintegy 1 millió hektár búza és 260 ezer hektár repce aratása van folyamatban. Az aratás során figyelemmel kell lenniük a gazdálkodóknak a tűzvédelmi és megelőzési előírásokra is. Többek között a kézi porral oltó tűzoltó készülék meglétére, a szikrafogók ellenőrzésére, a védőszántás elkészítésére, azonban mindenki együttműködése fontos a biztonságos munkavégzéshez. A közutakon a betakarítás idején az utazók többször találkozhatnak gabona- szállító, pótkocsit vontató mező- gazdasági vontatókkal, a betakarítógép vágóasztalát maguk mögött pótkocsin vontató arató brigádokkal. Az útvonalengedélyek szükségességének problematikája továbbra sem oldódott meg, egyre több termelő váltja ki az engedélyt, bár ettől sem a közutak nem lettek szélesebbek, sem az ott utazók nem tudnak arról, hogy mikor várható vonulás. A Magyar Agrárkamara kér minden közlekedőt, legyen türelemmel, megértéssel az aratókra, és amennyiben lehetséges, előzékenyen engedjék közlekedni a betakarító konvojokat. ■ M. I. »
