Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-07-18 / 28. szám

2010. JÚLIUS 18., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Suhogtak a kaszák a búzatáblán aratónap A hintón érkező báró úr pincehideg borral kínálta a földműveseket A szekszárdi tiszta bú­za... Ez a dal is zengett az autóbuszon, míg az aratócsapat ki nem ért a gabonatáblához. Szeri Árpád Báró talán még soha nem örven­dett ilyen népszerűségnek a „földművelő nép” körében, mint a Szekszárd-ÚJvárosi Római Ka­tolikus Társaskör feleségével együtt megjelenő, alkalmi föl­desura. A báró egy díszes hintó- ról leszállva közvetlenségében is előkelő módon köszöntötte a köré sereglett embereket, érdek­lődött hogy létük felől, majd - mielőtt elkezdte volna töltögetni a fonott demizsonból a hűs, ka­pósnak bizonyuló boritalt - ar­ra is rákérdezett: miként fizet az áldott magyar búza? A Kálóczi István megformál­ta báró ugyanis a társaskör im­már negyedik aratónapján tette tiszteletét Ózsákpusztán, egy betakarításra kijelölt, maradék tábla közelében. Itt látott neki az eredetileg igencsak embert próbáló munkának tegnap nem sokkal nyolc óra után tizenkét kaszás, velük együtt, csapaton­ként ugyanannyi marokszedő és kévekötő. ■ Tutyi, kékfestő kötény, a férfiak fején szalma­kalap, az asszonyokén kendő.- Ez azért egy kicsit olyan ám, mint az olimpia - árulta el Gyurkovics János, a társaskör világi elnöke. - Nem a győze­lem, hanem a részvétel a fon­tos... A munkára vállalkozó tag­társaink zöme már eléggé előre­haladott korban van: azt kértük, külön tekintettel a rekkenő hő­ségre is, hogy mindenki csak erejéhez mérten arasson. Ezzel együtt a 82 éves Márk- várt János kezében olyan szak­avatottan suhog a kasza, mint­ha egész életét ennek a gaboná­nak a betakarításával töltötte volna. Megadóan dől balra az imént még lábon álló búza és kisvártatva sokasodnak a ké­vék. Persze nem maguktól: a te­rítéket a kaszás után haladó marokszedő kézzel és sarlóval összenyalábolja, majd ezt a nya­A kaszás után haladó marokszedő kézzel és sarlóval összenyalábolja, majd ezt a nyalábot búzaszálból font kötéllel hurkolja meg a kévekötő A kedvünkért még meg is for­dult, láthatóvá téve oldalán a te­hén szarvából készült kaszakő- tokot, benne a fenőkővel.- Ez a kasza is apósomé volt, legalább hetvenéves - tette hozzá. A muzeális szerszámon - akárcsak a többin - egy kasza­nyélhez erősített, hajlékony vessző is található. Pék József és Péterbencze István is segített rendeltetésének megvilágításá­ban: ez az úgynevezett takaró - derült ki mondandójukból - a levágott szálas gabonát rendre vagy az előtte álló sorra fekteti, szépen lerakja és ezzel meg­könnyíti a kaszás után dolgozó marokszedő munkáját. A nap még nem hágott dele- lőre, amikor a hőség véget vetett az aratónapnak. A csapat az enyhet adó árnyékban gyüleke­zett, várva a „báró úr” érkezé­sét. A megkezdett tábla azért nem sokáig marad foghíjas. Hi­szen - tudtuk meg Gyurkovics Jánostól - jön a kombájn és az majd tényleg rendet vág. lábot búzaszálból font kötéllel hurkolja meg a kévekötő. A cso­mókba rakott kévék azután ke­pékké lényegülnek át. Gyurko­vics János nem kis büszkeség­gel közölte, hogy Márkvárt Já­nos - akárcsak a 70. életévét ta­posó, első kaszás Ferger János - ma is képes lenne hagyomány­őrző aratóversenyt nyerni, aho­gyan az egyébként meg is tör­tént tavaly. Egy ilyen megmérettetésen még az öltözet is számít: ami azt illeti, a társaskörösök Ózsákpusztán is adtak a kül­lemre. Tutyi, kékfestő kötény, a férfiak fején szalmakalap, az asszonyokén kendő, a vízhor­dó lányok pedig népviseletben töltögették a vizet a bádogpo­harakba.- Ezt apósomtól örököltem ~ bökött Forrai Zoltán saját ma­gán viselt, hímzett kötényére. - Ebben aratott az ötvenes években. A gyakorlat teszi természetesen a győztes aratómestert is A tavalyi, sióagárdi nemzetkö­zi aratóversenyen a Szekszárd- Újvárosi Római Katolikus Tár­saskör csapata végzett az első helyen, megelőzve az olaszokat és a házigazda sióagárdiakat.- NEM KELLETT készülni, ez hosszú idő alatt szerzett gya­korlat kérdése - nyilatkozta akkor Márkvárt János. Hozzá­tette, neki volt módja elsajátí­tani a technikát, hiszen egé­szen fiatal korától a kombáj­nok elterjedéséig gyakorolha­tott nyaranta. A nagy hőségben bőven fogyott a víz, a gyerekek dolga volt a kínálása JEGYZET Kl MARIANNA Joli néni jövőt lát Joli néni hidroterápiás aeroventillációs hőmérsék­letszabályozóval hűti magát a forróságban. A műszaki zsargonban kevésbé járta­sak kedvéért: a diófa alatt ül, ahol jár a levegő (ez az aeroventilláció) és egy lavór hideg vízben áztatja a lábát (ez meg a hidroterápia). A kerti pad egy olyan straté­giai szögben van fordítva a léckerítés irányába, hogy Jo­li néninek csak azt kelljen észrevennie, akit akar.- ez már maga a kénköves pokol, aranyoskám! - rik­kantja éppen a szórólapos kisasszonynak, akit nagyon kedvel, mert mindig udvari­asan köszön neki. Az ő ked­véért még a prospektust is átnézi, és kiszámolja, hány havi nyugdíjából tudná meg­venni az ajánlott ketyeréket. Joli néni azt is kifejti, hogy beszélhetnek neki a tudo­mányos emberek akármit a tévében, hogy így meg úgy, régen is volt ilyen meleg, nincs miért aggódni. Ő, aki már túl van a nyolcadik x- en, pontosan emlékszik rá, hogy ilyen emésztő forróság nem volt, legfeljebb ha egy- egy napra, és akkor sem mindegyik évben. Nem hogy heteken keresztül, é|() most már lassan öt-hat esz­tendeje, minden nyáron.- nagy itt a baj, aranyos­kám! Szerencsére én már nem érem meg, amikor még ennél is rosszabb lesz! Mert rosszabb lesz, az biztos! - prófétálja komor tekintettel. A szórólapos kisasszony bó­logat, és elköszön, és látszik, hogy egy csöppet belebor- zong a gondolatba, mi lesz, ha a néninek igaza van? forr A levegő, olyan, mint­ha vizet lélegezne az ember, és minden mozdulat dupla fáradságba kerül, mint más­kor. Lehet vitázni, mi okozza a perzselő hőséget, de attól nem enyhül a rekkenő for­róság. S csak remélni tud­juk, hogy Joli néninek most az egyszer nem lesz igaza. dombővár-gunaras Pénteken kora este Gunarasban, a Tó utcá­ban Tourinform irodát nyitottak. A fenntartó a Dombóvári Több­célú Kistérségi Társulás. Az in­formációs iroda gyorsan elké­szült, megvalósítása nem egé­szen három hónapot vett igény­be. Az érdeklődők kiszolgálása széles választékból történik, a szokásos turisztikai tudnivaló­kat ismertető anyagok, kiad­ványok mellett a Tolnai Népúj­ság, Dombóvárra jellemző aján­déktárgyak és új kiadású képes­lapok is megvásárolhatók az iro­dában, valamint kerékpárok is kölcsönözhetők itt. Természete­sen csoportok részére programo­kat is szerveznek. ■ Tilinger S. Patay Vilmos polgármester is köszöntötte a megjelenteket a megnyitón Három turnus, 195 gyerek tábor Kultúra, környezetvédelem és kommunikáció szálka A kultúra, a környezetvé­delem és a kommunikáció jól megfért egymás mellett. E téma­körökkel foglalkozó tábort szer­veztek Szálkán - a paksi atom­erőmű támogatásával -, az ifjúsá­gi művésztelepen. Három turnus­ban, összesen 195 gyerek vett részt a programon, amit Decsi Kiss János táborvezető állított ösz- sze. A fiatalok Baranya és Tolna megyei falvakból érkeztek. Az öt­napos turnusok során látogatáso­kat tettek a környező települések­re. Megnézték többek között a decsi faluházat, a grábóci ortodox templomot, a bátaapáü tájházat, megismerkedtek a Sárköz és a Völgység néprajzával, és elláto­gattak az atomerőműbe is. ■ W. G. A paksi atomerőmű látogatóközpontjába is elmentek a szálkai táborlakók Információt ad az új iroda tourinform Túrázáshoz kerékpárok is kölcsönözhetők itt

Next

/
Thumbnails
Contents