Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-02 / 152. szám

6 2010. JÚLIUS 2., PÉNTEK GAZDASÁG ABUX index 2010. július 1-jén 21400-1 Változás:-1,02% 21200 21000 20800 20600 20400 20200 Nyitóérték: Záróérték: 20815 20836 20001 Előző napi záróérték: 21050 15.30, a N*«r Yorké j? tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010.07.01. Részvény Econet útásfüBí 112 «ÍMMHIIÍ 14,28 231 Danubius 3 785 ! 3,13 o Fotex 370 1,09 9 Mól 19 400 0,00 4962 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utotóárl® KEG 252-3,07 16 Richter 40 650-2,04 6 182 FHB 1034-1,99 27 ANY 706-1,94 0 Émász 21 120-1,76 1 MTetekom 632-1,71 690 A BUX index az elmúlt napokban 21800 21600 21479 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 7.1.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 35 010 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 29 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 37 500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 25 200 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 81 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 1-jén €/Ft $/Ft CHF/Ft i í mm 286,26 232,73 217,10-0,20 Ft-1,77 Ft +0,43 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) > 2 hó §Éé Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank 4,50 7,50 Raiffeisen Bank 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FOKOZÓDÓ 3x1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS .AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 7.1.) Vételi Eladási Allianz Bank 278.36 292.64 Budapest Bank 277,09 294,23 CIB Bank 274,52 297,40 Citibank 274,63 297,51 Erste Bank 278,06 294,08 K&H Bank 278,09 294,11 MKB Bank 277,87 292,13 OTP Bank 279,14 293,46 Raiffeisen Bank 281,21 293,87 Padlón van az építőanyag-ipar hátrányban A nagyberuházások menthetik némileg az ágazat helyzetét Gyászos időszakot tud maga mögött az építő­anyag-ipar. A kereslet drasztikus zuhanása mi­att sorra zártak be a gyá­rak, többnyire csak azok a cégek tudták viszonylag kevés áldozat árán átvé­szelni a válság eddigi idő­szakát, amelyek az út- és infrastruktúra-építési be­ruházásokhoz kapcsoló­dóan állítanak elő termé­keket. VG-összeállítás A lakás- és irodaépítések mély­repülésének egyik legnagyobb vesztese a hazai téglaipar éllo­vasa, a Wienerberger Zrt., amely egy év alatt bevételeinek több mint feléről volt kénytelen le­mondani: a 2008-as 28 milliár­dos értékesítési eredménnyel szemben mindössze 12 milliárd forintért tudta eladni termékeit. Adózás utáni eredménye két éve még 2,5 milliárd forintra rúgott, tavaly viszont 7,5 milliárdos veszteséget volt kénytelen el­könyvelni. A Tondach Zrt. - a ha­zai cserépgyártópiac első számú szereplője - szintén megsínylet­te a piaci pangást, bevételei 12,3 milliárdról 8,8 milliárdra fogyat­koztak 2008-ról 2009-re, veszte­sége pedig megközeb'tette a két­milliárd forintot. Ezek az adatok is jelzik: a ma­gyar tégla- és cserépipar igen sú­lyos helyzetbe került az elmúlt évben. A hazai cseréppiac visz- szaesése meghaladja a 25 száza­lékot. Ez ugyan önmagában még nem tűnik tragikusnak, ám azt is figyelembe kell venni, hogy már 2008-ban is jelentős volt a piaci zuhanás. A téglaipar helyzete viszont már tényleg válságosnak mondható, hiszen felvevőpiaca szinte kizárólag az újlakás-épí- tés, mely - a szakmai értékíté­let szerint az elhibázott kor­mányzati intézkedések miatt - gyakorlatilag leállt. A téglaipa­ri visszaesés terméktípustól függően 30-40 százalékos volt - egyes cégek esetében ennél is nagyobb. Ennek egyenes követ­kezményeként a válság kezde­te óta mintegy tíz hazai gyár zárt be végleg, de a szakmai jel­zések szerint további üzemek­re is lakat kerülhet mindkét szektorban. A cementipart is hátrányosan érintette az építőipari termelés volumenének évek óta tartó csökkenése: a belföldi értékesí­tés és felhasználás tavaly durván egy­ötödével esett vissza 2008-hoz képest. Paradox helyzet, hogy miközben be­szűkültek az export­piacok (hiszen a környező országok is szenved­nek a válságtól), fel kell venni a versenyt az importtal is, amely csaknem ötödét teszi ki a ma­gyarországi felhasználásnak. A piac legjelentősebb hazai repre­a nyílászárók (ajtók, abla­kok, kapuk) gyártóit is alapo­san megtépázta a válság. Az ablakgyártás volumene a 2008. évi 9-10 százalékos csökkenés után tavaly tovább zuhant 15-17 százalékkal. Ezen belül a PVC alapanyagú szerkezetek gyártása esett job­ban (mintegy 20 százalék­kal), a faablakgyártók terme­lése 7-9 százalékkal csökkent zentánsa, a Duna-Dráva Cement Kft. tavalyi 39 milliárd forintos nettó bevétele 14 százalékkal volt kevesebb az egy évvel ko­rábbinál, ám adózás utáni ered­ménye csaknem a felére, 9,9 mil­liárdról 5,5-re zu­hant. A Holcim Hungária Zrt. - az építőanyag-ipari ágazat bevétel sze­rinti rangsorában a harmadik - 29 mil­liárdos értékesítése 10 milliárddal maradt el a 2008. évitől. Adózott eredménye vi­szont erősen zuhant, a válság kezdetének évében még 3,5 mil­liárd volt, tavaly viszont mínusz 685 milliót könyvelhetett el. A válságba azonban „besegí­tettek” a külßldi konkuren sek, főleg a lengyel import nőtt erőteljesen. Ebből a szeg­mensből egyedül a Velux Ma­gyarország Kft. tűnik ki, bevé­telei ugyan kissé visszaestek az elmúlt évben, ám nyeresé­gét csekély mértékben növelni tudta, elsősorban annak kö­szönhetően, hogy sikerült megőriznie az exportpiacait A beton- és betonelemgyártás alakulása jól mutatja a piac jelenlegi helyzetét: miközben óriásit, több mint 60 százalékot esett a lakosságnál és a magas­építéseknél felhasznált anyagok termelése, bővült - mintegy negyedével - az út- és mélyépí­tési termékek el­adása. A feldolgozott ter­mékek piacát jó­részt a panelprog­ram biztosította. A magasabb fel­dolgozottsági szintű, nagyobb hozzáadott értéket képviselő ter­mékek forgalma pedig azért nem csökkent tavaly, mert még tartottak a 2008-ban kezdődött Árbevételének mintegy 90 szá­zalékát a külföldi értékesíté­sek adták. * AZ ÉPÍTÉSZETI ÜVEGGYÁRTÁS és -feldolgozás is visszaesett, bár korántsem olyan mérték­ben, mint az építőanyag-ipar legtöbb szegmense. A hazai síküveggyártás talpon mara­dását főként az európai kapa­citások beszűkülésével ma­gyarázzák. magasépítési projektek befejezé­si munkálatai. Ám az idén már nem folytatódik a kedvező trend, mivel tavaly nem indultak új be­ruházások, az uniós projektek lelassultak, továbbá megálltak a lakosságot célzó fel­újítási programok, közöttük a panel­program. A piaci szereplők nem túlzottan opti­misták az idei kilá­tásokat illetően, a je­lek arra mutatnak, hogy még nincs túl a válságon az építőipar, amely az előállított termékek felvevőpiaca lehetne. A szakma képviselői bíznak abban, hogy a javaslataik alapján megvalósuló épület-korszerűsítési és lakás- építési kormányzati intézkedé­sek beindítják a piacot. Az ener­giatakarékosságot szem előtt tar­tó program főként a kis- és kö­zépvállalkozásoknak nyújthat esélyt, s nem mellesleg új mun­kahelyek százai jöhetnek létre. A szükséges forrásokat részben az uniós pénzek átcsoportosítá­sával, részben a szén-dioxid-kvó- ta értékesítéséből származó be­vételekből teremtenék elő. Egy úgynevezett „zöld” bankot is lét­rehoznának, amely kedvező konstrukciókkal segítené a be­ruházásokat ■ Több mint hat­van százalékot esett a lakos­ságnál felhasz­nált építőanyag- termelése. Az export mentheti az ablakgyártást ■ Tavaly nem in­dultak beruhá­zások, az uniós projektek lelas­sultak, leállt a panelprogram. Másodlagos ellenőrzés akár jövő héttől iMPORTKONTROLL Kérdéses, miből fedezik az élelmiszer-vizsgálatot Megszűnt az ajándékozási és az öröklési illeték Akár a héten megjelenhet a má­sodlagos élelmiszer-ellenőrzés­ről szóló rendelet, amely a kor­mány tervei szerint nyolc napon belül hatályba lép. A rendszer, amelynek nem titkolt célja a ki­fogásolható minőségű importter­mékek kiszorítása, a másodla­gos húsellenőrzés mintájára mű­ködne. Kardeván Endre, a Vidék- fejlesztési Minisztérium élelmi­szer-biztonságért felelős állam­titkárának tájékoztatása szerint a jövőben minden importáru tárolására alkalmas raktárt, lerakatot kötelező lesz bejelen­teni, ezenkívül az importőrök­nek és forgalmazóknak jelente­ni kellene a nagyobb szállítmá­nyokat, illetve havonta készletü­ket. Az ellenőrzést az ezekből az adatokból leszűrhető kockázat- elemzés alapján végeznék a ha­tóságok. Tehát nem szúrópróba­szerű ellenőrzésekről lenne szó, ugyanakkor - bár elméletben minden hűtőházat, raktárt, szál­lítmányt érinthet a vizsgálat - valójában nem mindent ellen­őriznek majd. A minisztérium tervei szerint az állat-egészségügyi hatóság je­lenlegi létszáma elegendő lenne. Kérdésesek az anyagi lehetősé­gek, annál is inkább, mivel 1 Kardeván Endre bejelentése | alapján a korábban ingyenes, áp- | rilistól viszont 1500 forintos dí- J jú marhalevél és -útlevél díja 500 h forintra csökken. ■ A szabálytalanul tárolt élelmiszereket korábban Is próbálták kiszűrni Tegnap megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték fizeté­sének kötelezettsége az egye­nes ági rokonok közötti va­gyonmozgás esetén - közölte a Nemzetgazdasági Minisztéri­um. A tárca adatai szerint 2009-ben 150 ezer öröklés és tízezer ajándékozás történt egyenes ági rokonok között. Egy örökösre átlagosan 90 ezer forint illetékalap, egy megaján­dékozottra pedig 1,9 millió fo­rint illetékalap jutott. Az ille­tékmentesség éves szinten 2,8 milliárd forint, általa 2010-ben - mivel a díj megszüntetése a folyamatban lévő ügyeket is érinti - 1,5 milliárd forint ma­rad a családoknál. ■ < é

Next

/
Thumbnails
Contents