Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-15 / 163. szám
2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK PAKS, DUNAFÖLDVAR ES TÉRSÉGE Megművelhetik a rendezetlen területet TOLNA-Mözs A mözsi Vasút utca néhány lakosa kérte az önkormányzattól, hogy a házaik szomszédságában fekvő, nagyjából háromnegyed hektáros, elhanyagolt közterületet adják át Ingyenes használatba a részükre magáncélra, kiskerti művelésre. Ezáltal a kihasználatlan ingatlan is rendezetté válhatna. A képviselő-testület jóváhagyta a kérelmet, (sk) Alapítványok kaptak támogatást TOLNA MEGYE Három alapítvány részesült összesen 180 ezer forint támogatásban a megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A Sakk-Kultúráért Alapítvány 30 ezer, a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány 100 ezer, a Nyitott Világ Alapítvány 50 ezer forintot kapott, (szó) Fórumot tart a kapitány a bűnügyi helyzetről dombóvár Lakossági fórumot tart július 15-én, csütörtökön a polgármesteri hivatal dísztermében dr. Szíjártó István rendőrkapitány. Az este hét órakor kezdődő program témái a bűnügyi, közbiztonsági helyzet értékelése, valamint az aktuális problémák, megoldásra váró feladatok lesznek, (rt) Dr. Szíjártó István rendőrkapitány Befejezték a tornaterem felújítását Hőgyészen hőgyész Önerőből és német- országi támogatással újítja fel a hőgyészi önkormányzat az iskola tornatermének vakolatát. Az adományoknak köszönhetően csak 100 ezer forintba kerülnek a településnek a munkálatok, amelyekkel lezárul az épület teljes renoválása, (hé) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésével kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Paks ügynökségvezetőjét: Kovács Gábor, 30/252-0700, koveksz@gmall.com Továbbiak a TEOLhu hírportálon IIlRMOiXL VADÁSZ- BOLT 7030 Paks. Tolnai út 2. Tel: 75/315-687 • 30'916-9894 ' Gáz-riasztó fegyverek SB, SAKO, RWS, NORMA lőszerek NIKE, RC, ARMUSA sörétes lőszerek ajándéktárgyak, ruházat SABATTI 30-06 golyóspuska Egyre kevesebb a hal a Dunában - mondja Németh Gábor paksi horgász egy ponttyal a kezében. Ez a faj nem őshonos a folyóban Pusztult Paksnál is a hal telepítés Százezer őshonos pontyfélét tettek Madocsánál a Dunába Százezer őshonos pontyot telepítettek a minap a Dunába Paks felett. Ugyanakkor mázsaszám pusztult a hal az áradás során. Hogy mi okozta az elhullást, még nem tudni. Vida Tünde Paksot sem kerülte el a Duna több pontján tapasztalt halpusztulás. Június utolsó hetében horgászok értesítették erről a Paksi Sporthorgász Egyesület vezetőit, halőreit. Várszegi Viktor elnök elmondta, hogy amikor kimentek, szomorú látvány fogadta őket. Paks felett, az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán mázsaszám úsztak a haltetemek a víz tetején. Ivadék és kifejlett példányok, másfél-kétkilós halak egyaránt. Nemcsak a súlya, hanem a fajtája is változatos volt. Akadtak olyanok, amelyek jobban bírják az oxigénhiányos vizet, mint a törpeharcsa és csuka, illetve egyéb fajták, köztük sok kárász, számolt be az elnök. Mint mondta, értesítésükre helyszínen járt a környezetvédelmi és vízügyi hatóság szakértője, aki vízmintát vett, de még nem tudják az eredményt. Hatósági állatorvos is vizsgálta a tetemeket, s bár nem hivatalos még a vélemény, feltehető, hogy átmeneti oxigénhiány okozta a pusztulást. Várszegi Viktor kifejtette, hogy a Kömlődi-árokban összegyűlt vízbe valószínűleg szennyvíz keveredett. - Valószínű, bár erre semmilyen bizonyítékunk nincsen, hogy akadnak, akik belevezetik az esővizet a szennyvízbe. A nagy esőzést a csatornák nem bírták, így került a szeny- nyezett víz az áradó Dunába. Az elnök hozzátette, hogy a Halászati Szövetkezet a tetemeket eltávolította. A pontos mennyiséget nem ismeri, de - mint mondta - több mázsáról van szó. Az áradás idején tapasztalt halpusztulással nincs összefüggésben, csupán véletlen egybeesés, hogy július elején százezer őshonos dunai vadpontyot telepített a Dunába a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI). Józsa Vilmos tudományos főmunkatárs elmondta, hogy intézményük a biodi- verzitás, azaz biológiai sokszínűség megőrzéséhez szeretne ezzel a lépéssel hozzájárulni. Az ■ Szennyezett víz került az áradó Dunába. Megállt a pusztulás, de elszomorító a kép hétfőn újabb helyszíni szemlét tartott a Paksi Sporthorgász Egyesület vezetősége. Beszámolójuk szerint az apadó dunai vízállás lehetővé tette, hogy kinyissák a zsilipeket az imsósi erdőben. Végre folyik a víz a dunakömlődi csatornában, de a sok törmelék, hordalék akadályozza a lefolyást. Nagyobb méretű haltetemekkel már nem találkoztak, de az ivadékok, kishalak pusztulnak még. A kiáramló víz bűzös. A vt alatti növényeken a lerakódás nem túl bizalomgerjesztő. A korábban víz alatt lévő, mára kiszáradt n& vényzet alatt fekete iszapot találtak, meglehetősen kellemetlen szaggal párosulva. A pocsolyák felszíne néhol olajos. A visszamaradt vizekben, pocsolyákban ezerszámra maradt ivadék, kishal. A néhány ezer darab begyűjtése, megmentése felért egy kisebb telepítéssel. előnevelt ivadékok kihelyezésével a folyó őshonos halállományát kívánják gazdagítani, hiszen ezek fokozatosan visszaszorulnak, s a telepített, nem őshonos fajok dominálnak. Hozzátette, hogy Magyar- országon a nyurgapontyok veszélyeztetett állatfajtának számítanak; Az anyahalak az intézet „ex-situ”, azaz élő halakból álló génbankjából származtak. A százezer ivadékot Madocsán helyezték a folyóba. Ennek Józsa Vilmos szavai szerint több oka is van. Az eredeti anyákat tíz éve Paksról vitték az intézetbe, ezért úgy gondolták, erre a környékre telepítik vissza. A helyszín mellett szólt az is, hogy Paks fölött még vannak természetes, folyómederrel összeköttetésben lévő mellékágak, ami megakadályozza, hogy „elmenjenek” a halak, illetve jobb a vízminőség, mint fentebb. A HAKI szakembere elmondta, hogy százezer egyed- ből várhatóan 10 százaléknyi marad meg. A terv az, hogy évente megismételik ezt a beavatkozást, így kialakul egy olyan erős anyaállomány, amely ki tudja szorítani a folyóból a nem odaillő fajtákat. Tábla őrzi az egykori tanító, igazgató emlékét pálfa Immár emléktábla örökíti meg az egykori kántortanító, majd tanár, iskolaigazgató emlékét Pálfán. Urlich Károly 1910-ben Hőgyészen született, nyugdíjas éveit Pakson töltötte 1982-ben bekövetkezett haláláig, de mindig is pálfainak vallotta magát. Itt is helyezték nyugovóra. Két nemzedék nőtt fel pedagógusi pályafutása során, hiszen negyven éven át tanított a községben, ahol máig emlékeznek rá és nagy tisztelettel, megbecsüléssel emlegetik. Mint Bérdi Imre polgár- mester szavaiból kiderült, nemcsak tanítóként volt hasznára a közösségnek, hanem helytörténészként is hiszen ő írta meg Pálfa község krónikáját, A rá emlékező táblát az egykori katolikus iskola és tanítólakás falán helyezték el, ahol pályafutását kezdte. ■ V. T. Még senki nem élt a nyaralókártya lehetőségével paks Június elsején vezették be Pakson a Nyaralókártya elnevezésű vagyonvédelmi programot, de eddig még senki nem élt vele, tudtuk meg Heisler Judittól, a Paksi Rendőrkapitányság sajtóreferensétől. Ahogyan több városban és üdülőövezetben, úgy Pakson is lehetőség van arra, hogy azok az állampolgárok, akik hosszabb időre elutaznak, ez bejelentsék a rendőrségen annak érdekében, hogy értékeiket biztonságban tudják. Bejelentést a rendőrség ügyeletén lehet tenni. Egy nyomtatványon fel kell tüntetni a távoliét időtartamát, az ingatlan helyét, s ez alapján a járőrök és a velük együttműködő polgárőrök az útvonalukat úgy tervezik, hogy ezt beiktassák. Első körben csak Pakson lehet ezzel a lehetőséggel élni, a tapasztalatok birtokában döntenek arról, hogy a kapitányság illetékességi területén másutt is bevezetik-e ezt a programot. A vagyontárgyak védelmének másik hasznos eszköze lehet az értéktárgy leltár, amit szintén le lehet adni a rendőrségen. Az ellopott tárgyak felkutatásában ez, és esetleg fényképek segítenek, tájékoztatott a sajtóreferens. ■ T. V. Hasznosítható tudást kapnak az atomerőműben szakképzés Kiválóan felszerelt gyakorlati helyeken évente kétszáz diák szerezhet ismereteket AKCIÓ: paks Működése kezdete óta fogad diákokat szakmai gyakorlatra az atomerőmű. A diákok magas műszaki-technikai felszerelt- ségű gyakorlati helyeken, jól felkészült szakemberek segítségével szerezhetnek elméleti tudásuk mellé gyakorlati ismereteket, mondta Mittler István. A Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója hozzátette, idén 180-200 diák vesz részt itt szakmai gyakorlaton. Mintegy hetven százalékuk műszaki területen tanul, a többiek pedig gazdasági és humán szakterületen, így gyakorlati képzésük is erre irányul. Minden igazgatóság minden osztályán vannak szakmai gyakorlaton fiatalok. Ki egy hetet, ki fél évet tölt az erőműben attól függően, hogy müyen képzésre jár. A fiatalok 50-55 százaléka felsőfokú intézményben tanul, a többiek középiskolákban, elsősorban az atomerőmű bázisiskolájában, az Energetikai Szakközépiskolában. Míg a szakmunkások a tanév során minden második hetet az erőműben töltik, az ESZI-s diákok nyaranta vesznek részt három-négyhetes gyakorlaton.- Körbevittek minket mindenhol, gyakorlati példákon át ugyanazt látjuk, amit az iskolában, de így könnyebb megtanulni - fogalmazott Bátor Péter, aki idén érettségizett az ESZI-ben. Mint mondta, neki tetszik az atomerőmű, szerinte jó munkaBátor Péter háromhetes szakmai gyakorlata során automatikával foglalkozik hely, a technikum elvégzése és a diploma megszerzése után itt szeretne dolgozni. Ez a szakmai gyakorlaton résztvevők többségére jellemző, tájékoztatott Mittler István. Az itt megforduló fiatalok 80-90 százaléka hagyja az erőműben önéletrajzát abban bízva, hogy az atomerőműnél vagy az MVM csoport más vállalatainál dolgozhat. Az igazgató azt is elmondta, hogy a gyakorlati hely biztosítása csak egyik módja a szakember-utánpótlás elősegítésének, a másik a fejlesztési támogatás, amelyet az erőmű szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére fizet az oktatási intézményeknek. ■ Vida T. *
