Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-13 / 161. szám

11 2010. JÚLIUS 13., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TÜKÖR Emelkedő árak, élénkülő kereslet Június 25. és július 1. közötti öt tőzsdenapon 137 kontrak­tust kötöttek a kereskedők. Az eurobúza határidős ára tonnánként 500-510 forinttal emelkedett. A takarmányku­korica jegyzése lassan, de fo­lyamatosan növekszik márci­us közepe óta, 400-800 fo­rinttal. Az ó- és az újtermés ára közötti különbség is egy­re nagyobb, júniusban 4000- 5700 forint volt tonnánként A takarmányárpa szeptem­beri ára 2100 forintos növe­kedéssel megközelítette a tonnánkénti 26 ezer forintot. Az olajos magvak jegyzései lendületesen emelkedtek a jelzett napokban is, a napra­forgóé tonnánként 1500- 2000 forinttal, a repcéé 2600-3000 forinttal. A chica­gói árutőzsdén a kukorica havi jegyzése 9 havi mély­pont után új magasságokba tört, 15,9 USD-re emelkedett, tonnánként. Az emelkedés oka: kisebb területen vetettek a termelők kukoricát Termény Időszak Ft/t Eurobúza 2010. Vili. 35 010 2011. V. 36 500 T.búza 2010. Vili. 29 000 2010. XII. 29 500 T.kukorica 2010. IX. 37 500 2011.111. 35 000 T.árpa 2010. Vili. 25 200 Napraforgó 2010. X. 81000 Repce 2010. IX. 85 100 FORRÁS: AKI Ősszel választ az Agrárkamara Küldöttgyűlést tartott a Magyar Agrárkamara, ahol elhangzott, fenn kell tartani a területalapú támogatásokat, illetve az uniós forrás nem csökkenhet 2013 után sem. Ezek az elvárások azokat a kitételeket tartalmaz­zák, amelyek a hazai mezőgaz­daság és vidékfejlesztés érde­keit szolgálják. Nem válasz­tottak új elnököt, miután a sze­mélyi kérdéseket levették a na­pirendről Kun Mihály alelnök kérésére. Ő úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló rövid idő­ben nem lehetett folytatni az új tisztségviselők megválasztásá­hoz szükséges egyeztetéseket. Legkorábban ez év őszén lehet új elnök, a választás időpontját még nem tűzték ki. ■ M. I. Már szüretel a lisztharmat fertőzés Meg lehet állítani, de nagyon sűrűn kell permetezni Legalább öt permetezés hátra van a szüretig, kérdés, milyen lesz a szőlő? Kemény hetek várnak az idén a szőlőtermelőkre, ha meg szeretnék óvni a termést szüretre. A liszt- harmat-fertőzés a csú­cson van, de hullámok­ban a peronoszpóra is sok gondot okoz. Mauthner Ilona Miközben a szőlőnek vélhetően nem lesz magas ára betakarítás idején, hiszen borból is vissza­esett a fogyasztás, a termelők­nek most arról kell dönteniük, költsenek-e jelentős plusz pénzt arra, hogy a termés viszonylag egészséges legyen. A megkérdezett szőlőterme­lők csak úgy voltak hajlandók őszintén beszélni az ültetvényük állapotáról, ha a nevüket nem ír­juk le az újságban. Senki nem di­csekszik ugyanis azzal, hogy lisztharmatos, peronoszpórás a szőlője. Egy szekszárdi, 5 hektá­ros termelő most tart a hatodik permetezésnél, és - ahogy ő mondta - mindent megadott a szőlőnek eddig is. Egyszerűen nem érti, mit rontott el. Egyik napról a másikra tele lett liszt­harmattal az ültetvénye, nem­csak a levélen, hanem a bogyó­kon is ott a fertőzés nyoma. Dr. Gabi Géza, a megyei mező- gazdasági szakigazgatási híva- § tál növényvédelmi igazgatóhe- £ lyettese elmondta, a baj gyökere az időjárásban keresendő. Hat hét alatt 450 milliméter eső hul­lott a borvidéken, ami egy éves mennyiségnek felel meg. A liszt­harmat most van a csúcson, ami azt jelenti, legalább 3 hétig ke­ményen kell védekezni ellene. Bodri István borász, a Szekszár­di Hegyközség elnöke is elismer­te: kacifántos év az idei. Nyolc-tíz naponta permeteznek. A nagy esők után sokszor nem lehetett a területre rámenni, de náluk sze­rencsésebb a helyzet, mert a sző­lőközben minden második sor fü­ves, így volt, amikor ugyan csak az egyik oldalát, de permetezték a szőlőt. Az idén a szokottnál töb­bet költöttek zöldmunkára - a sok eső miatt a vessző nagyon növek­szik - és a permetezésre is. Hála a Nefela jégeső-elhárítási munká­jának, olyan károk, mint az or­szág több vidékén is, Tolnában ed­dig nem voltak, mondta az elnök. Azt már most lehet látni, hogy ke­vesebb lesz a termés az átlagos­nál, ritkábbak a fürtök, és még nem lehet tudni, hogy a fertőzé­sek milyen kárt okoznak.- Aki azt mondja, hogy neki A lisztharmat lassan, látha­tó jelekkel terjed, hiszen egy külső élősködő okozza a bajt, ezzel szemben a peronoszpóra alattomos, sokáig nincs jele, mert belső élősködő terjeszti. szép, egészséges a szőlője, az nem mond igazat - állítja dr. Gabi Géza. És ez az ország min­den borvidékére igaz. A zsen- dülésig még legalább 3 hét van két magyar kutató kidolgoz­ta a következő táblázatot, melyben azt jelzik, hogyan függ össze a napi középhő mérséklet a peronoszpóra ter­jedésével. hátra, addig nagyon érzékeny a szőlő a fertőzésekre, így 7-8 na­ponként permetezni kell. Sokan kérdezik, ha már megjelent a bogyón is a betegség, mit tegye­nek. A szakember szerint a leg­jobb megoldás, ha Karathane Starral és valamelyik kénes ké­szítménnyel együtt megállítják a fertőzést. E mellé még lehet adni felszívódó készítményt is (például Falcont, Topast). Az olyan ültetvényekben, ahol évek óta ugyanazzal a készít­ménnyel permeteznek, és en­nek ellenére terjed a liszthar­mat, haladéktalanul váltani kell vegyszert. Lehet, hogy a kiala­kult rezisztencia (hozzászokás) az oka a részbeni vagy teljes ha­tástalanságnak, mondta az igazgatóhelyettes. A helyzeten talán javíthat, hogy a hétre meleg, száraz időt ígérnek a meteorológusok. Napi középhőmérséklet Lappangási idő (nap) °C levélen fürtön 10-13 15-18 15-18 14 12-15 12-15 15 11-13 11-13 16 9-11 9-11 17 6-7 11-13 18-19 5-6 . 13-15 20-25 4-5 14-18 Forrás: Istvánffy-Pálinká s táblázat Peronoszpóra és lisztharmat, a két mumus HIRDETÉS ________________________________________ Fr issítő ÁRESŐ az AGROBÁZISON! Az együtt támadó lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenész leküzdésére nálunk megtalálhatja a megoldást! Állandó szaktanácsadással és JÚLIUS 30-ig meghirdetett 10 %-OS AKCIÓVAL várjuk a szőlőtermelőket! Forduljon hozzánk bizalommal! AGROBÁZIS: Szekszárd, Bogyiszlói u. 8/a. (az Ipari Parkban) Nvitva tartás: hétfőtől péntekig szombaton 8-tól 14-ig 8-tól 12-ig Tel.: 74/413-156 és 06-30/411-36-59 m Országszerte kevés gyümölcs ter­mett az idén. A gyümölcsfák vi­rágzása idején sok volt a csapa­dék, és a hőmérséklet is jelentő­sen visszaesett. Ennek isszuk most a levét, mondták a termelők szombaton a szekszárdi piacon. A sárgabarack küójáért 400 forin­tot, az őszibarackéért 350-et kér­tek. így aztán a vásárlók inkább csak szemezgették a gyümölcsöt, nem kilóra vásároltak. Többen ar­ról panaszkodtak, hogy a tavalyi házilekváruk már elfogyott, így itt lenne az ideje a befőzésnek, de s üyen áron ez nem éri meg. Aki E veszi a fáradságot, és közvetlenül g a termőhelyen vásárol, az jobban J jár, akár a kajszi kilóját 250 £ forintért is megveheti. «M. I. A kajszi kilója 400 forint, de a termőhelyen néhányan olcsóbban adják A befőzés idén elnapolva sárgabarack Nem sok termett, ezért megkérik az árát Előleget kér a kormány az uniótól a károk miatt A jövő Évi agrártámogatások 80 százalékát - mintegy 200 milliárd forintot - elő­legként, még ebben az év­ben megigényli az uniótól az agrártárca. Fazekas Sándor miniszter Kaposvárra, a cu­korgyárba látogatott, ahol el­mondta, célkitűzés, hogy az emberek asztalára jó minő­ségű, egészséges élelmisze­rek kerüljenek. Emiatt sza­badították fel a helyi értéke­sítést, illetve feldolgozást. A termelőket arra biztatta, hogy minél jobb minőségű termékekkel jelenjenek meg a piacon, a vásárlókat pedig arra, hogy vegyenek magyar termékeket, ez szolgálja a magyar vidék megélhetését. Várják az őszi búzát, repcét és az árpát is megkezdődött az aratás Tolna megyében is. Az őszi árpa után már a búzát és a repcét is vágják a gazdák. A termésátlag jelenleg a kö­zepes szintet éri el, a búza hektáronként 5, az őszi ár­pa 4,2, a repce 2,6 tonnát produkál. A betakarítás vé­ge felé azonban egyre gyen­gébb eredményre lehet szá­mítani, mondták a szakem­berek, hiszen a korábban belvizes, vizes területekre még nem tudtak rámenni a gazdák, itt vélhetően gyen­ge lesz az eredmény. Rajzik a kukoricabogár, védekezni nehéz ellene pár hete rajzik a kukorica- bogár megyénkben is. Dr. Vörös Géza, a megyei mező- gazdasági szakigazgatási hi­vatal növényvédelmi igazga­tója elmondta, ahol sok volt a lárva, ott sok lesz a bogár is. Sajnos ennek a kártevő­nek nem ártott sem a lehű­lés, sem a csapadék, sem a hirtelen felmelegedés. A bel­vizes területeken is lehet er­re a kártételre számítani. Légi úton is védekezhetünk Kölest ajánlanak a kutatók belvíz után A vetőmagkutatók alternatí­vát kínálnak azoknak, akik­nek a vetését tönkretette a belvíz. Azt mondják, július közepéig vessenek kölest, és ha kegyes lesz az időjárás, akkor szeptember közepén- végén már arathatnak is. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodási Tudomá­nyok Centruma Karcagi Ku­tatóintézetében egyebek közt a köles nemesítésével is foglalkoznak. Hazánkban pillanatnyilag 8 államilag el­ismert kölesfajta létezik, eb­ből ötöt a karcagi kutatóinté­zetben állítottak elő. Továbbiak a TEOLhu hírportálon

Next

/
Thumbnails
Contents