Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-10 / 159. szám

6 2010. JULIUS 10., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2010. július 9-én NYERTES 2oio.o7.o9. ’Későm Utolsó ár fft) Vote« Millió Ft Richter 45 500 1,44 1263 MTelekom 685 0.88 743 VESZTESEK FORRÁS: BÉT ntau(n) iiiiiniimiwiriiBMif KEG 230-6,12 26 FHB 1163-2,51 52 Émász 21020-2,16 1 TVK 3 005-1,95 4 Fotex 383-1,79 5 Egis 20050-1,71 105 Synergon 658-1,64 1 Mól 20 500-1,63 3 462 A BUX index az elmúlt napokban 23 000 22654 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.09.) fis i fii Akrámnláci ár üj coMUlunoi oi EUR0BÚZA 2010. augusztus 39 500 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 31 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 41 100 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 26 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 82 100 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 9-én €/Ft $/Ft CHF/Ft 4 4 4 280,21 221,07 209,17-2,09 Ft-1,97 Ft-2,62 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 : 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank' 4,50 7,50 Raiffeisen Bank’ 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FOKOZÓDÓ 3x1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ ’FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.09.) Vételi Eladási Allianz Bank 275,91 290,06 Budapest Bank 274,52 291,50 i CIB Bank 271,02 293,60 Citibank 271,24 293,84 Erste Bank 275,10 290,94 K&H Bank 275,27 291,13 MKB Bank 275,34 289,46 OTP Bank 275,10 289,20 Raiffeisen Bank 276,19 288,61 Fürdőfejlesztési dilemmák beruházások Javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak a fürdőszövetség Termálfürdő Martfűn. A vezérigazgatója szerint egyáltalán nem igaz az, hogy az egymáshoz közeli gyógyfürdők egymás elől vennék el a vendégeket A fürdőberuházások tá­mogatási gyakorlatának átgondolását, többszintű fejlesztési stratégia kiala­kítását, a fürdó'szabályo- zás átalakítását, továbbá egységes feltételrendszer kidolgozását kéri a kor­mánytól a Magyar Fürdő- szövetség. Németh Márk 2011 az egészségturizmus éve lesz Magyarországon, az ágazat pedig hazánk húzó turisztikai termékévé válhatna a következő években. A hazai fürdők évente mintegy 23-24,5 millió látogatót fogadnak, a nettó árbevételük 2008-ban meghaladta az 50 mil­liárd forintot. „A fürdők számára jelenleg az egyik legnagyobb problémát az elavult szabályozási környezet jelenti. Az üzemeltetésüket sza­bályozó 1996-os rendelet ugyan­is elavult, mert a kihirdetése óta eltelt közel másfél évtizedben megjelent műszaki, technológiai újításait egyszerűen nem kezeli” - mondta a Világgazdaságnak Vancsura Miklós, a Magyar Für­dőszövetség ügyvezető elnöke, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő ügyvezető igazgatója. Elmondá­sa szerint szintén gondot okoz az EU-s szabványok alkalmazá­sa, amelyek betartása elvileg kö­telező, de legtöbbjük nem elér­hető magyar nyelven, és az ide­gen nyelvű szakkifejezések ér­telmezése még a szakmabeliek között sem egyértelmű. A har­madik szabályozásbeli gond a csúszdákat érintő 7/2007-es kormányrendelet, amely szerint az eszközöket a mutatványosok­ra vonatkozó előírások alapján kell működtetni. Az ügyvezető elnök szintén problematikusnak látja, hogy - bár a gyógyvízzel rendelkező fürdők szolgáltatásai között fon­tos szerepet tölt be a gyógyítás és a rehabilitáció - az OEP alulfi­nanszírozza ezeket a kezelése­ket, súlyos nehézségeket okozva ezzel az üzemeltetőknek a fenn­tartás és különösen a fejlesztés terén. A gyógykezeléseket nyúj­tó hazai fürdőlétesítmények mind a mai napig a 2007-es OEP- támogatási összegekkel működ­nek, a támogatottság százalékos mértéke pedig folyamatosan csökken. Vancsura Miklós sze­rint ez annak ellenére komoly gond, hogy a fürdők 50 milliárd forintos árbevételéből csupán 3,8 milliárd jön az OEP támoga­tásából. A szövetség ezért egy hosszú távon fenntartható finan­szírozási rendszer kidolgozását javasolja. De nemcsak a szabályozás ne­hezíti meg a fürdők működését, hanem gyakran a saját maguk életét keserítik meg olyan meg­gondolatlan beruházásba vágva, amelynek megtérülése igencsak kérdéses. A szövetség által ké­szített elemzés szerint ugyanis az elmúlt években az egészség­turisztikai kínálat fejlesztése sok esetben nem a keresleti tren­dek alapján történt, a párhuza­mos (ugyanannak a célcsoport­nak szóló, hasonló kínálatot tar­talmazó) kínálatfej­lesztés sok régióban tovább élezte a ver­senyhelyzetet. To- masovszky László, a Magyar Fürdőszövetség mar­keting-szakbizottságának az el­nöke, a Martfű Termál Spa ve­zérigazgatója ennek ellenére úgy látja, hogy egymáshoz közel lévő fürdők is működhetnek gaz­daságosan, sőt ha összefognak, akkor együtt még sikeresebbek lehetnek, mint külön-külön. „Ha az egyik létesítménynek a gyógyászati részlege különösen jó, a másiknak viszont bővebb az élményparkja, a harmadik­nak pedig nagyobb a szálláska­pacitása, akkor kö­zösen fellépve, egy­más szolgáltatásait kiegészítve több emberhez tudnak eljutni, mint ha egymás elől pró­bálnák elhalászni a vendégeket” - mondta példaként. A fürdőszövetség mindent egybevetve azt szeretné, ha egy áttekinthető, versenysemleges támogatási rendszert alakítaná­nak ki, amely a meglévő fürdők minőségjavítására, újrapozicio­nálására, szolgáltatásfejlesztésé­re helyezné a hangsúlyt. Telje­sen új fürdő létesítését csak kü­lönösen indokolt esetben java­solnának támogatni. A szövetség szerint kizárólag olyan beruhá­zást szabad támogatni, amely tu­risztikai szempontból indokolt, valós piaci igényeket elégít ki, és gazdaságilag fenntartható. Az előbbiek mellett a szövet­ség a fürdőszolgáltatások áfa­kulcsainak egységesítését is szorgalmazza, mivel vélemé­nyük szerint az, hogy jelenleg három áfakörbe tartoznak a für­dőszolgáltatások, nehezíti az ágazat elért eredményének ösz- szehasonlítását, másrészt jelen­tős többletmunkát ró az üzemel­tetőkre. Ahhoz, hogy Magyarország Európa egyik egészségturiszti­kai központja legyen, Vancsura Miklós szerint élénkíteni kelle­ne a belföldi turizmust, például az országmarketing erősítésével, valamint az üdülési csekk rend­szerének megújításával. A szak­mai szervezet emellett szeretné, ha létrejönne hazánkban egy egyedülálló fürdővezető-képzés. Programokkal készülnek: a strandok éjszakája után sportversenyek több forgalomélénkítő és kulturális programmal készül az idei, illetve a jövő évre a Magyar Fürdőszövetség - tájé koztatta lapunkat Tomasovsz- ky László. Augusztus 13-án rendezik meg a strandok éj­szakáját, ekkor hajnalig tarta­nak nyitva a strandok, az ér­deklődők pedig a medencéből tekinthetik meg a látványos augusztusi csillaghullást. A rendezvényhez egy szeptember végéig tartó országos nyere­ményjáték tartozik. Október 9- én lesz a Magyar Fürdőkultú­ra Napja, amely alatt 50 szá­zalékos áron látogathatók a fürdők, a helyszíneken koncer­tek és kulturális programok várják az érdeklődőket Jövő nyáron indul a Fürdővárosok Kupája országos, többfordulós strandsportbajnokság. ■ Jövőre az egész­ségturizmus éve lesz hazánkban. Nem járnak jól, akik várják a segítséget? BENCSiK János Őszre készül el az otthonteremtési program Több ezer vasutas kerülhet utcára Senkinek sem lesz vonzó az esz­közkezelő társasághoz menekül­ni, ezért aki tudja, törlessze la­káshitelét, és ne várjon az állami segítségre, mert nem biztos, hogy jól jár - fejtette ki az otthon­teremtési és energetikai állam­titkár a Hírszerző internetes ol­dalon megjelent interjúban. Bencsik lános szerint a jövőben akár 40 százalékkal is alacso­nyabbak lehetnek a bérlakások havi díjai, igaz, nem mindenki­nek. Adókedvezménnyel érnék el, hogy a befektetők bérlakáso­kat építsenek. Az államtitkár a bedőlt lakás­hiteleseket segítő nemzeti esz­közkezelő társaságról elmondta: a pénzintézeti keretek között ke­zelhetetlen hitelek átkerülnek az eszközkezelőhöz, amely rugal­masabban tud majd foglalkozni a bajbajutottak gondjaival. Az el­ső lépcső a hiteltörlesztési fizető­képesség helyreállítása lesz. Az eszközkezelő itt még adós és bank között közvetít majd, és megpróbál megoldást találni, például a futamidő meghosszab­bításával vagy a törlesztés átme­neti felfüggesztésével. Ha ez nem megy, akkor a társaság át­veszi a hitelt az ingatlannal együtt. A devizahitel forintra va­ló átváltása lehet az egyik felada­ta az eszközkezelő társaságnak, de nem feltétlenül. Az államtitkár kiemelte: az esz­közkezelő nem szociális, hanem egy speciális pénzügyi intéz­mény lesz. Nem lehet arra számí­tani, hogy majd a közösség a költ­ségvetés terhére mindenki prob­lémáját megoldja úgy, hogy senki sem sérül - tette hozzá a politikus. Bencsik közölte: őszre elkészül a kormány otthon­teremtési programja, amely alap­vetően azoknak nyújt majd segít­séget, akik önerővel és állami tá­mogatással tudnak saját lakást venni. Az egyik alprogram pedig azoknak segít, akik saját erőből képtelenek otthont teremteni, ez lesz a bérlakásprogram. ■ ■ Negyven száza­lékkal csökken­het a bérleti d(j Bencsik: őszre új program készül A kiegészítő szolgáltatások - to­latás, kocsirendezés, áttengelye- zés - állami támogatásának megszűnése miatt vasutasok ez­reinek szűnhet meg a munkája sajtóértesülések szerint. Az ősz­szel a parlament elé kerülő új közösségi közlekedési stratégia a MÁV-csoport háromfelé dara­bolását célozza. A Népszabadság szerint az elő­ző kormányzat a Vasúti Pályaka- pacitás-elosztó Kft.-től egyes pá­lyavasúti szolgáltatások árának csökkentéséért más szolgáltatá­sok beáldozását kérte. A megren­delések eltűnése 5,4 milliárd fo­rintot meghaladó bevételkiesést okoz, ebből a pályahasz-nálatidíj- bevétel elmaradása 4,1 milliárd.

Next

/
Thumbnails
Contents