Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-09 / 158. szám

5 2010. JÚLIUS 9., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG A NYUGDÍJASOK Erzsi néni, a netfüggő nagyi fiatalosan Bejárja a világot, ápolja kapcsolatait, új barátokra lel Lückl Fülöpné a györkönyi teleházban, a nyugdíjasok számára szervezett tanfolyamon ismerkedett meg a számítógép- és internethasználattal Összefognak a simontornyai mikrotérség szervezetei siMONTORNYA A simontornyai mikrotérséghez tartozó nyugdí­jasok összefogására, kapcsola­tuk erősítésére megállapodást írtak alá a Tolna Megyei Nyug­díjasok Érdekszövetéségéhez tartozó nyugdíjas szervezetek vezetői. Az összefogás célja először Is egymás szervezeteinek a megis­merése, közös programok és ki­rándulások szervezése. A klubok a saját rendezvényeikre meghív­ják a társklubok vezetőit. Később mindezt bővíteni kívánják kultu­rális programokkal is. Belecska, Kisszékely, Nagy­székely, Pincehely, Simontornya Bőrgyári, és a nagykónyi nyugdí­jasklubok döntöttek úgy, hogy megosztják egymással tapaszta­lataikat, remélve, hogy közösen tartalmasabb, változatosabb programokat tudnak kidolgozni. A megbeszélésen eldöntötték, hogy az első közös programot Simontornyán, szeptember ele­jén rendezik. Főzőversenyt és különböző ügyességi vetélkedő­ket tartanak, egy kellemes nap eltöltésében bíznak. A mikro- térségi összefogás vezetésével Botos Jánosnét bízták meg, aki egyben a Tolna Megyei Nyugdí­jas Érdekszövetség megyei veze­tőségi tagja is. A szervező mun­kákból minden klubvezető részt vállalt. ■ Varga László Pincehelyiek énekeltek Mezőszilason pincehely A pincehelyi Vörös­marty Nyugdíjasklub a múlt hé­ten, szerdán Mezőszilasra láto­gatott, hogy felverje kicsit a köz­ség megszokott csendjét. A hu­szonhat fős csoportból csak ti­zenhatan jutottak el a faluba, ennyien fértek a személyautók­ba. A nyugdíjasklub tagjai régi pincehelyi és más, Tolna megyei népdalokat énekeltek, melyek generációk óta szülőkről gyer­mekekre szállnak. Az énekcsok­rot versekkel díszítették, a kö­zönség nagy örömére. Benkó La­jos, a túra vezetője és a nyugdí­jasklub elnöke a sikerre való te­kintettel már tervezi a következő fellépést, ami a pincehelyi falu­napon lesz esedékes. ■ Holik B. Nem titkolja, nem szépíti, Lückl Fülöpné bizony füg­gő lett. Az internet rabjává vált. A számítógéppel és világhálóval hetvenéves kora után ismerkedett meg, azóta napi másfél-két órát netezik és azt szeret­né, ha mindig tél lenne, mert nem szólítaná el a kinti munka a gép elől. Vida Tünde Februárban volt két éve, hogy Lückl Fülöpné a györkönyi teleházban, nyugdíjasok számá­ra szervezett tanfolyamon meg­ismerkedett a számítógép- és internethasználattal.- Livi (Kuti Imréné teleház ve­zető - a szerk.) állandóan sze­kált, de én azt mondtam, hogy engem nem érdekel - idézi fel. Aztán engedett, az „Erzsi néni, ha te nem, akkor ki...” kezdetű unszolásnak, és a nyugdíjasklub vezetőjeként jó példát mutatva, bekapcsolódott egy képzésbe. Már annak harmadik hetén megírta az első elektronikus le­velet unokájának, hogy segítsen, gépet, netet szeretne. Azóta nemhogy agitál, egyenesen har­col azért, hogy mind több nyug­díjast meggyőzzön. Hobbijává váltak a kisfilmek. - Ebből legalább tízezret tárolok. Rengeteget letöltők egy francia csatornáról. Hát nem szép? - ke­res elő egy Írországról szóló fil­met. Nagyon szeretett utazni, de már nem bírja tartani a tempót a fiatalokkal. Ez viszont kárpótol­ja, és örömmel tölti el, ha a neten olyan országba téved, ahol már járt. Az ismerősökkel Skype-on (is) tartja a kapcsolatot, de a tele­fon sokkal érdekesebb, mondja és már kattint is a következő ikonra. Miközben megmutatja, hogyan tárcsáz a computer segít­ségével, elmeséü, hogy Európa minden országával, sőt Ameri­kával is tud beszélni, három hó­napon át ingyen, utána fogy szép lassan a megadott számlára utalt 12 euró. Arra, hogy tudjon kül­földre is telefonálni, szüksége van, hiszen régi iskolatársakkal, feledésbe merült rokonokkal vet­te fel a kapcsolatot a net segítsé­gével. Piliscsaba, Veszprém, Bu­dapest, Pécs, Montreál - sorolja az elért városokat. Kanadában egykori diáktársa él, s Erzsi né­ni számára nagy öröm, hogy még látja is a világ túl felén lévő be­szélgetőpartnerét. Nemcsak be­szél, levelez is egyre bővülő bará­ti köre tagjaival. Két hete volt a mikrotérségi nyugdíjas találko­zó, ott kifaggatta a résztvevőket, ki internetezik, és máris megtör­tént az elérhetőségek cseréje, jönnek-mennek a levelek. Napi másfél-két órát inter­netezik, télen ennél is többet, ezért sokak meglepetésére szeret­né, ha mindig tél lenne. A net mi­att nem mond le semmiről, eset­leg a tv-sorozatokról. Férje halála óta egyedül él, a családjával, a györkönyi nyugdíjasklubbal, a fa­luközösséggel így is törődik, ren­dezi a házat, elvégzi a ház körüli teendőket. Nem látja kárát, ha­csak nem azt, hogy néha odakoz­mál valami, mert elfeledkezik ró­la és belemélyül a netezésbe, mondja el mosolyogva. - Én any- nyira szeretném, hogy nagyon sok nyugdíjas megszeresse - fű­zi hozzá. A klubban van egy 86 éves nagymamánk, akit nagyon érdekel, leveleket is küld az uno­kájának Franciaországba, meséli. Számára is nagyon sok lehető­séget, élményt hozott az inter­net. Rokonságokat újított fel, is­meretségeket kötött, ha venni akar valamit, megnézi, hogy hol, mi az ára. Utánanéz a betegsé­geknek, vagy éppen idézetek­nek, verseknek, játszik, infor­mációkat gyűjt. Most pedig ép­pen a jövő hétvégi fánkfesztivál előkészületein dolgozik. Jól el­boldogul, ha pedig gondja van, segítséget kér az unokáktól. Bi­zony, mondja mosolyogva, ami­kor Ervin fia ’57-ben megszüle­tett, még villanyuk sem volt. Most meg olyan is megesett, hogy bement a szolgáltatóhoz, hogy új triplacsomagot - telefon, internet, kábeltévé - rendeljen, mert kevés volt az 1 gigabite-os csomag és még az ügyintézőket is meglepte, amikor arról fagga- tódzott, hogy melyik műholdról veszik a tévéadást, ő az Astrát szeretné. Előtte ugyanis az interneten kiválasztotta, hogy neki az lenne a legjobb. Névjegy LÜCKL FÜLÖPNÉ, Lamm Erzsé­bet 1937. augusztus 25-én szü­letett. Nyugdíjas, korábban a termelőszövetkezetben dolgo­zott ügyintézőként. Özvegy, két fia van, Ervin és Zoltán, vala­mint négy unokája. A helyi nyugdíjasklub elnöke, a györ­könyi közösség aktív tagja. Ker­tészkedik, baromfit nevel, szíve­sen kártyázik barátnőivel. Sze­ret utazni, internetezni. 1TM Tolnanémediben új vezető van a klub élén tolnanémedi Az ötven tagot számláló Tolnanémedi nyug­díjasklub a közelmúltban új vezetőt választott Fercsák Mi- hályné személyében. A régi vezető, Miklós Eszter, korára való tekintettel lemondott. Az új vezető szeretne havonta legalább egy tartalmas elfog­laltságot, biztosítani a szépko- rúaknak. Május óta új orvosa van a településnek dr. Bekő Irén személyében, akit már sikerült bevonni az ismeret­terjesztési munkába. A dok­tornő egy nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az idős­korúak betegségeiről, a meg­előzés lehetőségeiről, az egészséges életmódról, (vl) Kiskunmajsára utaznak az őcsényi őszirózsások őcsény Kiskunmajsára ki­rándul különbusszal az Őcsényi Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület negyvenöt tagja - tudtuk meg az elnöktől, Dá­vid Kálmántól. A július 24- ére, szombatra tervezett für­dőlátogatást arra is felhasz­nálják, hogy Kiskunhalason megállva ellátogassanak a híres Csipkeházba, (gy) Dávid Kálmán Fehérvárra kirándulnak a kölesdi nyugdíjasok kölesd Az Őszi Fény Nyugdí­jasklub 30 ezer forintot nyert a helyi önkormányzattól. A pénznek már meg is van a helye, mondta el lapunknak Pech Antalné, a klub vezető­je. Székesfehérvárra tervez­nek egy kirándulást, mely­nek egy részét a nyert összeg­ből tudják finanszírozni. Leg­utóbb a gunarasi fürdőbe lá­togattak. (hb) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Gyűlik az anyag, készül az Atomenergetikai Múzeum helytörténet Beregnyei Miklós, a Jámbor Pál Társaság alapító elnöke volt a Paksi Hírnök első főszerkesztője Kétszer ment nyugdíjba Bereg­nyei Miklós. Először 46 évesen, 1989-ben, mint 25 évet szolgált katona, Paks polgári védelmi törzsparancsnokaként. Másod­szor 62 évesen, 2006-ban, mint az atomerőmű üzemtörténésze. Ezt a munkát, nyugdíj mellett, a mai napig folytatja. Egy üzemtör­téneti gyűjtemény létrehozásán fáradozik, amelynek anyaga már igen bőséges, és nem csak paksi vonatkozású. Az Atomenergeti­kai Múzeum 2011-ben nyílik egy kétezer négyzetméteres volt rak­tárépület átalakítását követően, az erőmű karbantartó és gyakor­ló központja mellett. Sok mindennel foglalkozott és foglalkozik ezenkívül Beregnyei Miklós. Ő volt a városi lap, a Pak­si Hírnök első főszerkesztője. Tíz évig szerkesztette az Atomerő­mű című újságot, és számos helytörténeti kiadványt rende­zett sajtó alá. Paks sajtótörténe­tét három kötetben dolgozta fel. Ebből kettő már megjelent, s a harmadik is nyomdakész. Ez nyúlik vissza a kezdetekhez, az 1882-ben indított legelső helyi újsághoz, a Postai Értesítőhöz. Beregnyei Miklós a Jámbor Pál Társaság alapító elnöke. A társa­ság gondozásában jelenik meg negyedévente a Paksi Tükör cí­mű irodalmi, kulturális és hely- történeti periodika, már 17 éve. Jámbor Pálnak, a paksi születésű költő-paptanárnak - Petőfi kor­Beregnyei Miklós, a Paks köztéri alkotásait bemutató könyvvel társának - szobrot is állítottak, 1998-ban, a Szent István téren. Legutóbb a Paks köztéri szob­rai és emlékei című könyv meg­jelenésekor került a figyelem kö­zéppontjába Beregnyei Miklós. Végigfotózta az elmúlt évtizede­ket, rengeteg nyom­tatott anyag - könyv, újság - is a rendelkezésére áll; a szép kiállítású kö­tetet Bodó Katalin és Wollner Pál fényképeit is felhasználva szer­kesztette. Ezt a munkát is a Jám­bor Pál társaság adta ki. Családcentrikus ember Bereg­nyei Miklós. Annakidején azért nem ment katonai akadémiára, mert nem vihette magával a sze­Sajtó alá ren­dezi a paksi sajtótörténetet, retteit. Szerinte, egy ország meg­becsülhetné annyira a tisztjeit, hogy a családjuk elhelyezéséről gondoskodik, amikor továbbta­nulnak. A helytörténettel foglal­kozók megbecsültségét viszont inkább az utókortól várja. A kor­társak sosem díjazták különösebben az ilyes­fajta fáradozást.- Majd akik 50-100 év múlva kutatják a múltat, értékelni fogják, amit mi hoztunk létre és ml szenvedtünk meg - mondja. Ennek ellenére munkálkodni kell - a Jámbor Pál Társaság elnöke szerint -, mert az ember nem arra született, hogy lustálkodjon, hanem arra, hogy dolgozzon. ■ Wessely G.

Next

/
Thumbnails
Contents