Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-08 / 157. szám

4 m Erős állattenyésztés nélkül nincs erős vidék csökkenő állatállomány, mostoha közgazdasági kör­nyezet jellemzi a mezőgazda­ságot, hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége jubileumi közgyűlésén. Egy­re kevesebben akarnak állat- tenyésztéssel foglalkozni, az ágazat aránya alig éri el a 30 százalékot a növénytermesz­téshez képest, mondta Feke­te Balázs elnök. A feketeke­reskedelem aránya eléri a 40 százalékot. Az időjárás okoz­ta bajt tetézi az érthetetlenül lassú hivatali ügyintézés. Jelentős változás előtt az SAPS rendszer A jelenlegi SAPS támogatási rendszer jelentős változás előtt áll. Az állattenyésztés számára gondot jelent, hogy a top up támogatások évről évre folyamatosan csökken­nek, majd 2013-ban teljesen megszűnnek. Dolgoznak azon, hogy a jövőben ezek az ágazatok hogyan tudnak to­vábbra is a támogatást kapni. Több szolgáltatást nyújt a kamara sokféle szolgáltatást nyújt tagjainak a Tolna Megyei Ag­rárkamara: szaktanácsadás, képzések, tanfolyamok, fajta- bemutatók, pályázatfigyelés. A kis- és középvállalkozások számára tanácsadás, pénz­ügyi, jogi, adminisztrációs alapinformációk, a már mű­ködő vállalkozásoknál a fej­lesztéssel kapcsolatos alter­natívák kidolgozása, szakem­berek segítségével cégelem­zés. De nagy az igény a GPS­es területmérésre is, mondta Tamási Balázs titkár. Tamási Balázs titkár Továbbiak a TEOLhu hírportálon AGRÁRIUM m - - s >i wmmmmm unMiiii—wmmmmamíiiííim$mmmmmmmm <mmms»wm*m wmmmmmmmmmmmm wmm TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az aratás megyénkben is, de még csak kóstolgatják a búzát a termelők, mérik a termény nedvességtartalmát Képünk illusztráció Nedves gabonát aratnak károk Bizonytalan a piac, felbukkannak trükkös felvásárlók is Megkezdődött megyénk­ben is az aratás. Nem­csak az árpát, hanem már a búzát is vágják a gazdák. A tábla szélén gyakran trükkös felvásár­lók is megjelennek. Mauthner Ilona A megye 216 ezer hektáros szán­tóterületéből 67 ezer hektáron vetettek kalászos növényt a gaz­dálkodók. - Ennek 80 százaléka őszi búza, 14 százaléka őszi ár­pa és 6 százaléka tritikálé, tava­szi árpa, zab és rozs együtt - mondta Gáspárné Kovács Mari­anna kamarai tanácsadó. A sok eső, vihar megyénk te­rületén is több helyen okozott károkat. Főként a Sárközben és a Kapos mentén gazdálkodókat érték több száz millió forintot is elérő károk. Ezeken a területe­ken több cég további gazdálko­dása kerülhet veszélybe. lelenleg is víz borít 1287 hek­tár kalászost, károsan átnedve­sedett 105 hektár, kipusztult az őszi kalászos 494 hektáron. A közvetlen károk mellett a beta­karítás is többe kerül, hiszen a járművek elakadnak a felázott ta­lajon, a megdőlt gabona további szemveszteséget okoz, a szárítás többletköltséget jelent. Akik az egységes kérelmükben vállalt, terület alapú vagy egyéb támo­gatás igénybevételhez szükséges feltételeket a bel- és árvíz miatt nem tudják teljesíteni, vis maior kérelmet kell benyújtaniuk. Az állandó párás környezet kedvez a gyomok fejlődésének - máris vannak erősen elgyomo­sodott táblák - és a különböző gombabetegségeknek is. Költsé­gek vonatkozásában a gazdálko­dók egy része már eddig is a mi­nimalizálásra törekedett, keve­sebb műtrágyát, növényvédő szert használt, utántermesztett vetőmagot vetett, és az agro- technológiát is az határozta meg, hogy mennyi gázolajat igényel. Most ennek észlelhetik sokan a hátrányos következményeit. A betakarítás nehézségei mel­lett az értékesítés sem egyszerű, a gabonapiacot a bi­zonytalanság jellem­zi. Az árutőzsdén a kalászosok közül a búzát augusztusi ha­táridővel tonnánként 35 500, a takarmánybúzát pedig 29 ezer forintért jegyzik. Több év átlagá­ban 4,5-5 tonna/hektár termés mellett csak az uniós terület ala­pú támogatás csökkenti a terme­lők veszteségeit. A kedvezőtlen piaci helyzet és az elemi károk miatt az ag­A párás kör­nyezet kedvez a gyomoknak. Az aratás nagy munka, be kell tartani a szabályokat az aratásnál a termelőknek a következőkre kell figyelniük, ha nem szeretnék, hogy meg büntessék őket ellenőrzéskor- érvényes legyen a járművek műszakija,- legyen a platón ponyva (ne szóródjon a termény),- ne hordják fel a sarat az utakra,- legyenek náluk a személyes okmányaik,- nem szabad munka közben alkoholt fogyasztaniuk. rárkamara ajánlást fogalmazott meg a termelők érdekében. Ezek az alábbiak: gazdálkodói hitelek átütemezése, támogatott közraktározás, intervenciós fel­vásárlás, fuvartámogatás, EU-n kívüli gabonaimport felfüggesz­tése, kárenyhítési alap 20 milliárd fo­rintra emelése, tá­mogatások kifizeté­sének előrehozása, kötbér alóli mentesítés termé­szeti csapások, esetén. Az aratási munkák beindulá­sával megjelennek a tábla szélén az úgynevezett „kereskedők”, akik több gazdálkodónak okoz­tak már adóhatósági problémát. A csaló felvásárlók kihasználják a gazdálkodók jóhiszeműségét. A trükkös vevő - állítása szerint - külföldre szállítja a gabonát, így nem kell áfát fizetnie. A gya­korlatban azonban a gabona gyakran az országban marad, a felvásárló viszont közben eltű­nik, és mivel az adóhivatal nem találja meg, ezért csak az eladón tudja a meg nem fizetett forgal­mi adót behajtani. így aztán a gazda, aki azt hitte, hogy jól járt, alaposan ráfizet az üzletre. A fiatal gazdák támogatásban reménykednek Szeptember 1-jétől indul A fiatal mezőgazdasági termelők támo­gatásához 2009. című pályázat kifizetése. A fiatal gazdák 2009. szeptember 15. és október 31. kö­zött nyújthatták be támogatási kérelmeiket. - A másfél hónap alatt 6146 kérelem érkezett az MVH kirendeltségekre, mintegy 64 milliárd forint forrásigénnyel, ami többszörösen meghaladta a rendelkezésre álló keretet - mondta Jancsák Csilla, a Magyar Agrárkamara szakértője. A tá­mogatási lehetőséget 2009-ben kiemelt figyelem övezte, ugyan­akkor a kérelmek benyújtása és elbírálása nem volt problémáktól mentes. A kiírásnál nem állt ren­delkezésre az összes dokumen­tum, többször módosították a pá­lyázatot a kihirdetési, a kérelme- zési és az elbírálási folyamatban. A hivatal 2010. május 7-én, majd 2010. május 19-én két lépés­ben alakította ki végleges rangso­rát, 906 fiatal gazdát hirdetett ki győztesnek, a kötelezettségválla­lás teljes összege: 9 milliárd 756 millió 753 ezer 600 forint volt ■ A rendelkezésre álló idő alatt az MVH felülvizs- gúlja a támogatási ké­relmeket. A támogatás célja a fiatal mező- gazdasági termelők gazdaságala­pításának, valamint a birtokszer­kezet átalakításának előmozdítá­sa, a mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javítása, a vi­dék népességmegtartó képessé­gének növelése és a mezőgazda- sági tevékenység hosszú távú fenntartása. A fiatal gazdálkodók támogatása vissza nem térítendő támogatás, amelynek 90 százalé­kát az MVH előre kifizeti. Tetsző­leges célra fordítható, mértéke a támogatási határozat kézhezvéte­lét követő 4. évre vállalt üzemmé­ret nagyságától függ. Idén májusban a hivatal for­ráshiány miatt elutasított több mint ötezer pályázatot, és ki­küldte az elutasító határozato­kat is, amelyek ellen fellebbezni nem lehetett. A gazdák a hivatal­hoz fordultak, kérve a pályázat felülvizsgálatát. Az MVH elnöke döntött, kezdeményezi a kifizeté­si kérelmek benyújtási határide­jének módosítását. A rendelke­zésre álló idő alatt az MVH felül­vizsgálja a támogatási kérelme­ket. A hivatal a felülvizsgálat so­rán továbbra is a hatályos jog­szabályok alapján jár el.« F. K. É. A vis maior bejelentés határideje egyelőre még nem járt le kárigények A mezőgazdasági termelőknek elektronikus úton kell az MVH-hoz benyújtaniuk a kérelmeiket Az idén tavasszal és a nyár ele­jén egy rendkívüli, szélsőséges időjárásnak lehettünk tanúi. A lehulló nagy mennyiségű csapa­dék következtében kialakult bel­víz és árvíz számos gazdálkodás­ba bevont területen okozott nagymértékű károkat. Azoknak a gazdálkodóknak, akik a 2010-es évben beadott egy­séges kérelmükben vállalt terület alapú vagy egyéb támogatás igény- bevételéhez szükséges feltételeket a fent említett okból kifolyólag nem tudják teljesítem, vis maior kérel­met kell benyújtaniuk. A vis maior bejelentés megtehető május 19-étől elektronikusan az MVH-hoz. A ké­relem benyújtásához a gazdálko­dók igénybe vehetik - az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan - az agrárkamarai tanácsadók és a falugazdászok segítségét A bejelentés határideje - né­hány, a köztudatban keringő in­formációval ellentétben - még nem járt le. A vis maior bejelen­tést 10 munkanapon belül kell be­nyújtani, amikor a mezőgazdasá­gi termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi. Tehát, amikor a mezőgazdasági termelő képessé válik annak megállapítá­sára, hogy a káresemény miatt lehetetlenné vált a támogatás- igénylés feltételeinek betartása. Ezért a bejelentést célszerű ak­kor megtenni, amikor a vis maior esemény által okozott probléma már egyértelműen meghatároz­ható. A bejelentéshez kapcsoló­dó, az esemény bekövetkezé­sét igazoló dokumentumokat papír alapon kell eljuttatni az MVH illetékes kirendeltségéhez. Szántóföldi növénykultúrák esetében, ha a tavaszi vetésű kul­túra elvetésére nem került sor vis maior ok miatt, vagy az elvetett kultúrnövény a vízborítás miatt kipusztult, az MVH javasolja a be­jelentésre szolgáló felületen a vis maiorral érintett területet „pihen­tetett területre” változtatni. Azok a termelők, akik csatla­koztak a nemzeti kárenyhítési rendszerhez - gazdasági társasá­gok és egyéni vállalkozók eseté­ben kötelező, őstermelők az egysé­ges kérelem benyújtási határidejé­nek végéig egy nyilatkozattal meg­tehették -, belvíz, jégeső vagy fagy ivár elszenvedése esetén a la­kóhelyük vagy székhelyük szerin­ti MGSZH területi szervéhez beje­lentést kell tenniük. A bejelentés­hez a formanyomtatvány megta­lálható az MGSZH honlapján. Kárenyhítésre azok a gazdál­kodók jogosultak, akiknek a gaz­dálkodásának hozamérték csök­kenése 30 százaléknál nagyobb, az összes általa használt termő­földdel összefüggő gazdálkodást tekintve, és a kárenyhítési hoz­zájárulást befizette. A befizetési kötelezettséget eredetileg június 30-ig kellett teljesíteni, de az idén a határidő szeptember 30. figyelem: az egységes kérelem­ben igényelt támogatások tekinte­tében vis maior esemény oka le­het árvíz is, de a nemzeti-agrárkár enyhítési rendszerben belvíz, téli és tavaszi fagykárok, valamint jégesőkárok szerepelnek. ▲ ■ Talpas Gábor agrárkamarai tanácsadó A bel- és árvíz sok gazdálkodásba bevont területen okozott károkat

Next

/
Thumbnails
Contents