Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-07 / 156. szám
6 2010. JÚLIUS 7„ SZERÓA GAZDASÁG ABUX index 2010. július 6-án 21800 21600 21400 21200 21000 20800 20600 2041 Nyitóérték: Záróérték: 21512 1 Előző napi záróérték: 21085 Változás: 2,02% ....................r 15.30, a New York-tí? tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010.07.05. ftesjvéíiy FHB Utolsó ár {R| 1 162 Változás {%) «»ló Ft 12,27 262 Danubius 3 985 6,40 12 ANY 720 2,85 4 Mol 19 800 2,59 1314 KEG 255 2,40 22 Off 4 890 2,19 10 732 Egis 19 310 2,14 145 VESZTESEK FORRÁS: BÉT ÖésBsésy Synergon Utolsó ár {Ft) 641 Váltós«) Wütoft -2,58 3 Econet 105-0,94 15 Fotex 376-0,52 22 A BUX index az elmúlt napokban 20 500--------------------------------------pert/06.28 06.29 06.30 07.01 07.02 07.05 /nap FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.06.) Üj efe iZ£ÍfihöíáÍífé? EUROBÚZA 2010. augusztus 38 600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 31100 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 38 500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 25 400 OLAJNAPRAFORGÓ 2010, október 81200 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 6-án €/Ft $/Ft CHF/Ft f 1 285,28 226,48 213,52 +0,40 Ft-0,59 Ft-0,19 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) Ü 2 hé 3 hé Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popotare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2.50 2,50 FHB 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank 4,50 7,50 Raiffeisen Bank 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FOKOZÓDÓ 3x1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.06.) vcujii Eladási | Allianz Bank 278,39 292,67 Budapest Bank 277,37 294,52 CIB Bank 274,00 296,84 Citibank 274,11 296.95 Erste Bank 277,77 293,77 K&H Bank 277,53 293,51 MKB Bank 278,26 292,54 OTP Bank 278,27 292,54 Raiffeisen Bank 278,68 291,22 Újra jön a Fidesz adu ásza támogatás AII. Széchenyi-terv főleg zöldberuházásokat támogat Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején, 2001 januárjában mutatta be a támogatási programot Keveset tudni még a Széchenyi-terv újabb kiadásáról, amelyet a tervek szerint jövő' januárban indít útjára a kormány. N. Vadász Zsuzsa lanuár 15-én, a Széchenyi-terv indításának tizedik évfordulóján startol a II. Széchenyi-terv - közölte tegnap a parlamentben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki tevékeny részt vállalt az I. terv kidolgozásában és útnak indításában is. Habár a II. SZT-ről részletek még nemigen állnak rendelkezésre, annyi tudható, melyek lesznek a prioritásai. Matolcsy több fórumon is arról beszélt, hogy az egészségipar, a zöldenergia, az energiahatékony lakásfelújítás és a lakásépítés idetartozik majd. Miként az I., úgy a II. is a kis- és középvállalatok támogatását tűzi ki célul, s pályázatok | útján uniós és hazai forrásokat % használnak majd finanszírozá- | sára. A kormányzaton belüli fel- § adatmegosztás értelmében a =j Matolcsy irányította nemzetgaz- | dasági tárca tervezi meg - a mi- £ niszter által „tömegesnek” nevezett pályázatokat, ugyanakkor a pénzosztás, a pályáztatás teljes egészében a Fellegi Tamás által irányította nemzeti fejlesztési tárca feladata lesz. Vélhetően egyébként a II. SZT-be - miként elődje esetében is - a különféle forrásokból finanszírozott különféle pályázatokat „lapátolják majd össze”. Lapunknak a szaktárca egyelőre nem kívánt nyilatkozni a részletekről. A Széchenyi-tervet 2000-ben dolgozták ki és fogadták el, hat évre kitekintő középtávú, 2001- től 2006-ig terjedő időszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A 2002-es kormányváltást követően azonban elhalt a program. 2001 végéig közel 14 ezer pályázat érkezett be, és ebből 11 ezer, a pályázatok közel 80 százaléka kapott támogatást - olvasható az Ecostat által az akkori Matolcsy-féle szaktárca felkérésére 2002 májusában elkészített gazdaságossági elemzésből. A terv hat fő programjának keretében összességében 120 milliárd forint támogatást ítéltek oda. Az egyes pályázatok céljainak elemzése alapján 1 forintnyi támogatás mintegy 4 forintnyi beruházás indítását segítette elő. Ugyanakkor a lebonyolítással kapcsolatban nagyon sok bírálat érte az akkori kormány illetékeseit. Városi legendaként terjedtek azok a hírek, hogy a rendelkezésre álló forrásokból szívesen osztogattak vissza nem térítendő támogatásokat az akkori politikai kurzus kegyeltjeinek. Utóbb a Matolcsy-féle gazdasági ■ VÁLLALKOZÁSERŐSÍTÉSI program: 4 ezren nyertek összesen 47,7 milliárd forintnyi támogatást m TURIZMUSFEJLESZTÉSI program: 1600 pályázó között 30 milliárd forint támogatást osztottak szét, főleg szállodai kapacitások bővítésére. ■ lakásprogram: Főleg ön- kormányzatok vettek benne részt, bérlakások építését tárca jogutódjánál folytak is vizsgálatok, amelyekre hivatkozva Kóka lános miniszter a következőket mondta a Népszabadság tudósítása szerint: 2002-ben, a választások közvetlen időszakában, illetve azt követően a Matolcsy György vezette gazdasági tárca két hónap alatt 27,7 milliárd forintnyi pályázati pénzt osztott szét. A 27,7 milliárd forint 10 százalékát nem gazdaságfejlesztési célokra költötszolgálta. A program közel 30 milliárd forint támogatást kapott, és a feltételezések szerint összesen mintegy 40 milliárd forintnyi lakás- beruházást segít elő. U REGIONÁLIS GAZDASÁG- FEJLESZTÉSI program: Viszonylag keveseket érintett, s 34 milliárd forint támogatást kapott. U ENERGIATAKARÉKOSSÁGI program: 4450 pályázat érték, ami a Széchenyi-program alapvető célja lett volna. így például 598 millió forintot fizettek ki akkor 94 egyházi intézménynek, 1,8 milliárd forintot kapott 159 önkormányzat, és 382 millió forintot osztottak ki 70 kulturális intézmény között. De jutott például a Tokaj-Hill Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft- nek 75,8 millió forint, illetve Kovács István ökölvívó-világbajnoknak 25,5 millió. kezett, ezek együttesen 3,7 milliárd forint támogatást kaptak. m AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI célok: Viszonylag keveseket érintett, s 34 milliárd forint támogatást kapott. +1: GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS: Az e célra elkülönített költségvetési társfinanszírozási összeg 2000-re 120,9 milliárdot tett ki, 2001-re pedig 132,1 milliárdot. FORRÁS; ECOSTAT Ecostat: javul a helyzet, de a bankadóra szükség van lavulnak a növekedési várakozások: a korábbi stagnálásról 0,9 százalékos emelkedésre módosította GDP-növekedési prognózisát az Ecostat 2010-re, jövőre már majdnem 3 százalékos bővülést várnak. Elsősorban az export húzhatja az idén a gazdaságot, a fogyasztás még csökken. Van egy növekedést ösztönző és egyensúlyteremtő kormány - mondta Zádor Márta, az Ecostat főigazgatója az intézet friss negyedéves előrejelzésének bemutatóján. Elhúzódó stagnálásra lehet számítani a szakértő szerint a nemzetközi konjunktúrában. A reáljövedelem csökkenésénél is jobban esik a fogyasztás, 2011-re a fogyasztás és a beruházás felpörgését jósolják a szakemberek. A kutatóintézet 4,8 százalékra emelte inflációs előrejelzését. Az áfa- és jövedékiadó-hatás növeli még az idén a drágulást. A jöve- dékiadó-emelésnek eközben csak kisebb hatása volt a büdzsére, mert sokan külföldön tankolnak - mondta Zádor. Emellett még az okozta a drágulás elszaladását, hogy a szabályozott árak (például az energia- és kommunális díjak) emelését az önkormányzatoknál nem korlátozzák. Ha ezek a hatások nem lennének, alig egyszázalékos lenne a pénzromlás. ■ Az önkormányzatok esetleges túlköltekezése is növelheti a hiányt. Ebben az évben a költségvetésben a szezonalitás nagyobb, mint máskor - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az első negyedévben még a választási ciklushatás is érvényesült, ha nem is olyan mértékben, mint máskor. Bár a bankadóról konkrét részletek egyelőre alig ismertek, az intézet vezetője elkerülhetetlennek nevezte a bevezetését, mivel a hiánycélt tartani kell, és a nemzetközi szervezetek nem adnak nagyobb mozgásteret. A 350 milliárd forintos lyukat be kell a kormánynak tömni - tette hozzá, ám eddig nagyjából mindössze 150 milliárdnyi pluszbevételt tudtak azonosítani az intézet szakértői. Kockázatot az önkormányzatok költekezésének esetleges megugrásában látnak, de alapesetben a 3,8 százalékos hiánycél teljesülését jelzik előre. ■ Az alprogramok (I. Széchenyi-terv) „Napozó” és vezeték nélküli töltőké a jövő táp Sok mindenből nyerhető áram az elektronikai eszközök ellátásához Vannak egyfelől a mobiltelefonok, digitális fényképezőgépek, kamerák, laptopok és még számtalan elektronikus ketyere, amelyek időről időre feltöltődésre vágynak. Másfelől vannak a felhasználók, akik a szükségszerű áramellátás kapcsán legalább három dologra áhítoznak: 1. az akkumulátorok minél könnyebbek legyenek, 2. minél kevesebbet kelljen a zsinórjaikkal bíbelődni, 3. ne csak a konnektor legyen az egyedüli áramforrás. Ezen óhajaik a fejlesztők jóvoltából egyre inkább meghallgatásra találnak. A vezeték nélküli tápellátó rendszer többnyire egy vevőegységből és egy „töltőpad- ból” áll. Főként a mobilkészülékekre tervezett töltőket gyártók számolhatnak majd átlagon felüli kereslettel. A vezeték nélküli töltést illetően várhatóan az elektromágneses indukción alapuló megoldások terjedhetnek a leggyorsabban. A fejlesztők egyre intenzívebben dolgoznak azon, hogy a készülékek a szükséges energia- forrást ne csak a konnektorból nyerhessék, hanem alternatív módon is. Az órákhoz hasonlóan a mobiltelefonoknál is megoldhatónak vélik a mozgási vagy a napenergiát. A Nokia a közelmúltban dobott a piacra egy töltőegységet, amely a biciklizés közben veszi fel az áramot. Más A Powermat „padja” még igen borsos áron kapható, ráadásul nehéz fejlesztők hisznek abban, hogy a gyaloglás, a futás, sőt a tánc is termel annyi „alternatív áramot”, amennyi elegendő a mobiltelefonok, MP3Tejátszók feltöltéséhez. A kinetikus energiát használó - már piacon lévő - töltők ára azonban ma még meglehetősen borsos. Az egyik amerikai gyártó terméke 150 dollárba (34 ezer forintba) kerül. Napelemes töltőket vásárolni jobban megéri, a már kapható modellek többségének ára 80 dollár alatti, a legolcsóbb nem éri el az 50 dollárt. Kilencórányi „napozás” után tízórányi telefon- beszélgetésre elegendő szuflával tölti fel a telefonokat. ■ I
