Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-24 / 145. szám

KORKÉP ' ' i o Bűi TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Az IKIR segítség a betegeknek és az orvosoknak is Albán pékség nyílt tegnap Tolnán, a KoSSIith lltca elején Az üzletvezető, Balog Anna reméli, hogy a nagyobb városokban már bevált üzlet egy 12 ezres településen is jövedelmező vállalkozás lehet. A kiszolgálás udvarias, az áruválaszték nagy. Többféle kenyeret és legalább ötvenféle péksüteményt kínál­nak a vásárlóknak. A különleges alapanyagokból különleges ízvilágú, friss, minden igényt kielégítő pékáru készül, természetesen megfizethető áron. Mindennap, még szombaton és vasárnap is reggel 5-től este 9-ig tartanak nyitva. Albán pékség Tolna, Kossuth utca 3. ▲ Van, amihez a fehér passzol péksütemények Az örök kedvencek mellett akadnak újdonságok is Három helyen is regisztrálhat­nak a Tolna Megyei Önkor­mányzat Balassa János kórhá­zának betegei az intézménykö­zi informatikai rendszerbe (IKIR). Az intézmény külön re­gisztrációs pultot állított fel a szakorvosi rendelőintézetben, a belgyógyászati osztály föld­szintjén, valamint a gyermek- osztályon is - tájékoztatta la­punkat Simon Béla, a szekszár­di kórház informatikai projekt­vezetője. Hozzátette, a regiszt­rációval a beteg lehetővé teszi, hogy egy adott kezelés során a korábbi vizsgálati eredménye­it, kórelőzményét - melyek má­sik egészségügyi intézményben keletkeztek - meg lehessen te­kinteni. A páciens maga szabá­lyozhatja, hogy mely kórház­ban, rendelőintézetben, mely adataihoz férhessenek hozzá, sőt rendelkezhet arról is, hogy bizonyos kezeléseinek elérhe­tőségét letiltja. Az előzetes regisztrációnál megadott fel­tételeket későbbiekben bármi­kor megváltoztathatja a www.kezelnet.hu internet olda­lon keresztül, ügyfélkapus belé­péssel. Ezen az úton maga is hozzáférhet saját egészségügyi eredményeihez. Az adatokat természetesen szigorú adatvé­delmi törvényi előírásoknak megfelelve, a betegek személyi­ségi jogait szem előtt tartva ke­zelik. A regisztráció tehát lehetővé teszi egy olyan rendszer műkö­dését, amely a beteg és a szak­ember dolgát is megkönnyíti, a felesleges vizsgálatok számát csökkentheti, lehetővé teszi, hogy a szakemberek a lehető legtöbb információ birtokában hozzák meg döntéseiket. A régi­óban európai uniós támogatás­sal kialakított mintarendszer­hez csatlakozott a Barcsi Rende­lőintézet, a Kaposi Mór Oktató­kórház, a Kaposvári Egyetem, a Paksi Rendelőintézet, a Pécsi Tudományegyetem, a Szigetvá­ri Kórház és a Tolna megyei kór­ház. Bármely intézményben, il­letve a csatlakozott háziorvo­soknál is regisztrálhatnak a be­tegek. A Balassa János Kórházon ke­resztül több ezren regisztráltak már az IKIR-be, és hetente 200- 300-an csatlakoznak. A rend­szer működtetésének kiterjedt adatbázis mellett van igazán ér­telme, éppen ezért várják a to­vábbi jelentkezőket! ▲ A statisztikák szerint éven­te egy ember közel 45 kilo­gramm kenyeret és 10,7 ki­logramm péksüteményt fo­gyaszt el. A kínálat órási, a hagyományos ízek kedvelői és az egészséges életmód elkötelezettjei is megtalál­ják a számukra legmegfele­lőbb pékárut. Hargitai Éva Akik néhány évtizedet már a há­tuk mögött tudhatnak, nosztalgi­ával gondolnak vissza azokra az időkre, amikor hetente néhány­szor otthon bedagasztották a ke­nyeret, aztán a pékségbe vitték süttetni a tésztát. Innen került ha­za a finom, friss, ropogós cipó, amiből olykor már a hazafele úton lecsípődött néhány falat Ma már készen emeljük le a polcról a cipókat, de a sülő kenyér illatát nem felejtjük. Ez nem csoda, hiszen a kenyér évezredek óta a táplálkozásunk alapvető eleme. Hazánkban pél­dául 44,9 kilogramm az egy főre jutó kenyérfogyasztás, míg pék­süteményekből évente körülbelül 10,7 kilogrammot fogyaszt el egy ember. A Központi Statisztikai Hivatal 2008-ra vonatkozó kimu­tatásából kiderül, alapvető kü­lönbségek mutatkoznak a régiók között. Jellemző, hogy az ország keleti felében legmagasabb az egy főre eső kenyérfogyasztás. A péksüteményekből azonban itt kevesebb jut, mint Közép-Ma- gyarországon és az ország nyuga­ti felén, ahol viszont a kenyérből fogy kisebb mennyiség. A korosz­tályok között is eltérések vannak. A legtöbb cipó a 70-74 év közötti korcsoportban, a legkevesebb pe­dig a 30-39 év közöttiek körében kerül az asztalra. A fogyasztást ma már nagy­mértékben meghatározza az óri­ási kínálat, hiszen a hagyomá­nyos fehér kenyér mellett már szinte kimeríthetetlen a válasz­ték. Fontos, és egyre népsze­rűbb elemei a palettának a teljes kiőrlésű gabonából készült ter­mékek, amelyek fogyasztását a szakemberek is javasolják. - Tu­lajdonképpen mindegy, hogy milyen kenyeret fogyaszt vala­ki, a lényeg, hogy teljes kiőrlésű lisztből készüljön - emelte ki Hegedűs Hilda dietetikus is. Míg a finomított lisztben csak a gabonaszemek belső, keményí­tőben gazdag része található meg, addig a teljes kiőrlésű vál­tozatban benne vannak azok a részei is a magnak, amelyek ré­vén nem csak szénhidrát jut a szervezetebe, hanem rostok, alapvető ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok is. A rostokat ugyan nem tudja fel­dolgozni a szervezet, mégis fon­tos szerepet játszanak az emész­tésben.- Hazánkban a fehérkenyér-fo­gyasztásnak nagy hagyományai vannak, hiszen sokáig ehhez kapcsolódott a jólét érzése - mondta Kászpári Károly tengeli­V GYORSSZAVAZAS ■ Az ön számára föntos-e, hogy milyen kenyeret fogyaszt? Szavazzon honlapunkon ... / ma 16 óráig: TEOLhu é/ A szavazás eredményét a pénteki számunkban közöljük. ci pékmester. Hozzátette, tapasz­talataik szerint ma már többen igyekeznek tudatosan táplálkoz­ni, keresik a teljes kiőrlésű liszt­ből készült termékeket is. Azért vannak, akiket az is visszatart, hogy ezek a kenyerek többe ke­rülnek, ami az alkalmazott kül­földi technológia, az alapanyagok magasabb árfekvéséből is adó­dik. Az is tény, hogy a magyar konyha bizonyos remekeihez iga­zán a fehér kenyér ízvilága pasz- szol. Péksütemények tekinteté­ben a keresletet a vendégkör ösz- szetétele határozza meg. Termé­szetesen vannak örök kedven­cek, mint a kakaós csiga, az ízes táska vagy a túrós batyu. Emel­lett mindig lehet kísérletezni új­donságokkal is, a Frissten pék­ségben most éppen ilyen a vaní­liás muffin joghurtos- tejszínes töltelékkel, az omlós kevert tész- tájú sütemény kandírozott gyü­mölccsel és a csokis, diós, mákos minibeigli is. Kenyér- és péksütemény-fogyasztás a régiókban kenyér péksütemény Közép-Magyarország 36,0 12,0 Közép-Dunántúl 42,6 12,6 Nyugat-Dunántúl 41,4 13,4 Dél-Dunántúl 49,9 12,0 Észak-Magyarország 50,0 8,5 Észak-Alföld 50,8 7,8 Dél-Alföld 54,2 9,1 Összesen 44,9 10,7 FORRÁ&KSH Ezután is segíti a takarék az árvízkárosultakat Ahogyan eddig is tette, a jövő­ben is segíti az árvízkárosulta­kat a Völgység-Hegyhát Taka­rékszövetkezet a Takarékbank­kal együttműködve. Az elmúlt néhány napban a Takarékbank és a Takarékszövetkezetek több mint harminchárom millió forin­tot ajánlottak fel rászoruló csalá­dok megsegítésére. A Völgység-Hegyhát Takarék- szövetkezet is több bajba jutott településen, így Csikóstőttősön és Sásdon, valamint Döbrökö- zön is segített, illetve az orszá­gos viszonylatban legnagyobb pusztítást elszenvedett Felső- zsolca segítségére sietett ado­mányaival. A szorosabb társadalmi össze­fogás érdekében a Takarékszö­vetkezet valamennyi fiókja ügy­félterében elhelyezi azokat a gyűjtőládákat, melyekbe az ügy­felek, magánszemélyek és vál­lalkozók egyaránt elhelyezhetik az árvízkárosultak megsegítésé­re szánt felajánlásaikat, amelye­ket az arra leginkább rászoruló települések lakosainak juttat­nak el. ■ R. T. A betelepítésről tartanak konferenciát A magyarországi németek 18. századi betelepítéséről címmel szervezett konferenciát a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai kara, valamint a Ma­gyarországi Németek Országos Önkormányzata. Ugyanis im­már 300 éve annak, hogy a tö­rök uralom alól felszabadult Ma­gyarországra behívták az első német telepeseket. A főiskola E épületében júni­us 26-án 11 órai kezdettel a hallgatóság a 18. századi né­metség történetének elsősor­ban egyházi vonatkozásaiba nyer bepillantást. Ugyanakkor szó lesz arról is, hogy a betele­pülők fejlett borkultúrája mi­lyen hatást gyakorolt a hazai termelésre. Mindebben számos neves világi és egyházi előadó közreműködik, többek között dr. Norbert Spannenberger, a Lipcsei Egyetem tudományos munkatársa, aki Nemzetiség és felekezetiség: a 18. századi mig­rációs folyamatok motorja? címmel ad elő. ■ H. É. A muzsikával mindenkinek örömet lehet szerezni magna cum laude Különleges koncerttel készülnek az együttes tagjai az ultratriatlon világbajnokságra A zene szeretete és a közönség szórakoztatása adta az indíttatást a Magna Cum Laude zenekar 11 évvel ezelőtti megalakulásának. Ma este a bonyhádi ultratriatlon vüágbajnokságon csendülnek fel az együttes dalai. Ez alkalomból beszélgettünk velük.- Egy tehetségkutatónak kö­szönhetik ismertségüket, so­kakkal ellentétben azóta töret­len sikerük. Mi a helytállás re­ceptje?- Soha senkinek nem akarunk megfelelni, valószínű ennek is köszönhető a zenei látásmódunk. Magunknak írjuk a dalokat, az elsődleges szempont műidig az, hogy nekünk tetsszen. Örömmel tölt el bennünket, ha a közönség is élvezettel hallgatja, mert akkor jó munkát végeztünk. Harmónia, dallamvilág és érthető, igényes, mégis olykor humoros szövegek, talán ez lehet a kulcs.- Milyen a zenekar fogadtatása a fővároson kívül?- Van különbség. Azt vettük észre, mintha a vidéki közönség jobban örülne egy-egy koncert­nek. Talán azért, mert az ott élő emberek nincsenek annyira el­kényeztetve, mint a fővárosban élők. Aki Budapesten vagy a kö­zeli városokban lakik, naponta találkozhat egy-egy híres zene- J karral, esetleg világsztárral. Erre £ vidéken kevesebb az esély. Ne­künk minden koncert roppant fontos, legyen szó egy jubileumi gáláról Budapesten vagy egy bonyhádi sporteseményről.- Ha már vidék, a Vidéki san­zon és a Pálinka című dal so­kak fülében ismerősen cseng. Előny vagy hátrány, ha egy ze­nekart néhány melódiával azo­nosítanak?- Természetesen nem előny. Vannak dalok, amelyeknek saját életútjuk van, ez alatt azt értjük, hogy semmi külső hatás - klip, rádió promóció, kiadói segítség - nem szükséges ahhoz, hogy a melódia beívódjon a köztudatba. Ilyen volt a Pálinka dal és a Vidé­ki sanzon is. Persze vannak ellen példák is, amikor minden erőfe­szítés ellenére nem lesz sikeres a dal. Ez többnyire abból fakad, hogy nagyon sok média önhatal­múlag eldönti: mely előadóval, zenekarral szimpatizál. A mai műsorunk gerincét az ismert, slá­ger dalok teszik ki, amit egy két csemegével szeretnénk megtűz­delni. Olyan dalokat is előadunk Bonyhádon, amit vagy nagyon ré­gen, vagy még egyáltalán nem játszottunk színpadon. Az biztos, hogy mi mindent elkövetünk azért, hogy az első magyarorszá­gi Ultratriatlon Világbajnokság kiváló hangulatban indulhasson pénteken reggel.- A koncertek mellett jut idejük sportolásra, kikapcsolódásra?- Amilyen életformát élünk mi zenészek, fontos a test és a lélek karbantartása, ápolása. A kondí­ció nélkülözhetetlen a színpadon, ezért ha tehetjük, futunk és ke­rékpározunk. Nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres testmozgást ■ Vizűi B. A Magna Cum Laude ma 19 órától zenél a bonyhádi Fáy lakótelepen i *

Next

/
Thumbnails
Contents