Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-22 / 143. szám

2010. JÚNIUS 22., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 habókos figurák A közönség szereti, akarja látni őket, és állandó megújulásra ösztönzi a megálmodójukat, egy olyan országban is, ahol a kreatív tevékenység nem talál tárt kapukat AZ EREDETISÉGET NEM LEHET ELLOPNI Legtöbben a L'art pour l'art Társulatból ismerik Dolák-Saly Róbertét, Anti bácsit. Nemrég Szekszár- don lépett fel, Pethő Zsolt közreműködésével a Ge­menc Szállóban. Wessely Gábor Egyszemélyes előzenekara volt az Omega együttesnek a hetve­nes években, most meg egysze­mélyes színtársulatával járja az országot Dolák-Saly Róbert. Köz­ismert figuráit jeleníti meg: Boborjánt, Naftalin Ernőt és An­ti bácsit. Koránt sem magányos farkas Dolák-Saly Róbert, a L'art pour l'art Társulat tagja, s ma­gánéletében is társas lény.- El sem tudnám képzelni ma­gamat egyedülállóként - mond­ja. - Van egy párom és egy kis­lányom, akik rengeteg erőt ad­nak nekem. Lapunk kérdéseire szekszárdi fellépését követően válaszolt a sokoldalú alkotó és előadó, miu­tán a Gemenc Szálló éttermében, Pethő Zsolt közreműködésével másfél órán át szórakoztatta a nagyérdeműt.- A humor sokfélévé vált Ré­gen volt a rádiókabaré meg a Ludas Matyi, most meg a showdertől az abszurd humorig széles a skála. Hogy látod ezt?- Ami a humor sokféleségét il­leti, én is úgy gondolom, hogy ma sokszínűbb a műfaj, mint 30- évvel ezelőtt. A legújabb hullám, a stand uposok megjelenése is frissítőén hatott. Közöttük van négy-öt srác, akiket nagyon jó­nak tartok, akik működésükkel jót tesznek a hazai humornak.- Mi a véleményed a poénlop- kodásról?- A L'art pour l'art Társulat 24 éves pályafutása alatt folyama­tosan tapasztaltunk ilyesmit. Ne­kem például egy szlovák ifjúsá­gi lapban hónapokon át közölték más neve alatt az írásaimat, raj­zaimat. Néhol beleírtak kicsit, hogy mégse legyen ugyanaz, ez­zel elrontva a lényegét, de sok dolgomat változtatás nélkül használták fel. A tévékben az el­Papszentelés pécs a szombati ünnepi szentmisére megtelt a Bazilika. Mayer Mihály megyés püspök június 19-én diakónussá szentelte Vida Zsoltot, valamint áldozópappá szentelte Lovász Zsoltot és Benchea Celestint. Fonyód táborozás Kétszáz­húsz borsodi gyermek táboro­zott a múlt héten a fonyódligeti táborban. Az ingyenes üdülést a Fidesz női tagozata kezdemé­nyezésének és a fenntartó So­mogy Megyei Önkormányzat felajánlásának köszönhetik a gyermekek. A Szent György Lovagrend egy mikrobusznyi ruhával érkezett. A megye- székhely nagypiacának árusai­tól kezdve a kaposvári idősott­hon lakóüg, illetve a fonyódi Lions Klubig sokan adakoztak azért, hogy a gyermekek szí­nes programok sokaságával gazdagodhassanak. Baranya megye lemondott a lobbik megyei elnöke, Né­meth Zsolt, mert el akarja ke­rülni a pozícióhalmozást, s or­szággyűlési képviselőként je­lentősen megnövekedtek a fel­adatai. A helyére Barkó Bélát, a lobbik harkányi elnökét, független önkormányzati kép­viselőjét választották meg. Kaposvár SIKER Több mint másfél ezren keresték fel a ka­posvári múzeumot. A kiállítá­sokat még éjfél után is járták a látogatók. Mindössze kétszáz forintot kellett csak leszurkolni a büétákért, melyek az összes kiállításra, programra belépés­re jogosítottak, s nemcsak itt, hanem a Róma-hegyi Rippl- villába, sőt a szennai skanzen jövő hét végi rendezvényeire is. Kaposváron harmadszor, az országban tizenegyedik alka­lommal rendezték meg a mú­zeumok éjszakáját. Orfíi aquapark Várhatóan júli­usban elkészül az orfűi strand helyén az aquapark. A jelenleg is zajló építkezés részeként fe­szített viztükrű élménymeden­ce, versenycélokra is alkalmas, valamint pezsgőmedencét is ki­alakítanak. Lesz vízesésbar­lang, és a gyermekere is gon­dolnak. A projekt egyike az Eu­rópa Kulturális Fővárosa prog­ram nagyberuházásainak. Pécs beázik Az oszlopok mel­lett a plafonról, a lámpatestek­ről csöpögött a víz a pécsi tűz­oltó laktanyában. A közvetlen veszély elhárítását maguk a tűzoltók végezték el. Egy ko­rábban készült szakértői véle­mény szerint, ha nem erősítik ^meg a tartószerkezetet két éven belül, akár össze is dől­het az épület. A két esztendő 2011 végén jár le. A felújítás mintegy egymilliárd forintba kerülne, s akkor is csak rak­tárnak lehetne használni az épületet. Egyszer már pályá­zott a város a laktanya felújí­tására, de akkor nem nyertek. Zamái#Szántód határvita vé­get ért a két Balaton menti tele­pülés határ- és vagyonvitája. A szántódi és a zamárdi polgár- mester nemrégiben aláírta, hogy immár semmilyen követe­lésük nincs egymással szem­ben. Szántód kivált Zamárdiból, majd hosszú évekig peresked­tek a két település közötti határ­vonalon. Ennek lezárultával in­dult a vagyonmegosztási per, melyben a bíróság Zamárdit 80 millió forint megfizetésére köte­lezte Szántódnak. után ugyanaz az arc köszönne be. Vagy ezeket a többé-kevés- bé eltérő karaktereket már kö­veteli a törzsközönség?- Én úgy vettem észre, hogy a társulatnak az ország minden szegletében népes törzsközönsé­ge van, akik bizony szeretik eze­ket a figurákat, és akarják látni őket, állandó megújulásra kész­tetve minket. Aki pedig ritkán jár az előadásainkra, nem hiszem, hogy attól egyszerűbben igazod­na el, ha összekutyulnánk a ka­raktereket. Egyébként minden fi­gurának saját meghatározott ka­rakter-logikája van. Mindegyik másképpen működik.- Zavart-e valaha a pályádon, hogy nem végeztél színművé­szeti főiskolát?- Ha jól emlékszem, két al­kalommal zavart. Először ak­kor, amikor nem vettek fel a színművészetire. Másodszor akkor, amikor másodszor sem vettek fel. Akkor musical-szak­ra jelentkeztem. Itt, a máso­dik forduló eredményhirdeté­se után odalépett hozzám két korombeli vizsgáztató ta­nár, akik ma már a színházi élet híres ze­neszerzői. Azt mond­ták, hogy ők szavaztak ellenem. Megköszön­tem nekik és megkérdez­tem, hogy ezt miért mondják el. Azt válaszol­ták, hogy a bemutatott sa­ját dalaim nagyon tetszet­tek nekik, és úgy érzik, hogy a főiskola megölné ben­nem azt, amit ők eredetiség­nek fogalmaztak meg ak­kor. S ezután megbeszéltük, hogy összejövünk zenélni.- Mennyiben tudod kibonta­koztatni a képességeidet? Me­lyek a gátló tényezők a tegna­pi és a mai Magyarországon?- Egy szavam sem lehet, hi­szen a közönség kitartó szere- tete végigkísért a pályámon, amiért nagyon hálás vagyok. Persze, éreztem már én is úgy, hogy ez az ország ellensége a jó kezdeményezéseknek, a kre­atív tevékenységnek, de azt hi­szem nyilvánvaló: nem adtam fel soha. Két udvariasan udvarlós négysoros múlt 10-15 évben közismert hu­morcsoportok egy az egyben mondták poénjainkat. A legdur­vább az volt, amikor a társulat egyik nagyfilm-forgatókönyvét ellopták. A részleteket viszont annyira átdolgozták, hogy csap­nivaló lett az egész. Egy nagyon ismert filmről van szó. Folytat­hatnám a mesélést, de nincs ér­telme. Mindezek ellenére ezek­nek nincs különösebb jelentősé­gük, hiszen a lopáshoz is tehet­ség kell. Általában kudarcra vannak ítélve azok, akik így dol­goznak, hiszen az eredetiséget nem lehet ellopni, s így hosszú távon karriert csinálni.- Van-e szabadidőd? Mi jelent számodra kikapcsolódást?- Az elmúlt évtizedekben a leghosszabb idő, amit sikerült kiszorítanom magamnak, két hét volt. Mi folyamatosan turné­zunk, ősztől tavaszig az ország kőszínházaiban, nyáron pedig szabadtéri rendezvényeken, vár­színházakban lépünk fel. Köz­ben hol könyvet írok, hol gyerek­koncerteket adok vagy szólóelő­adásokat, amilyen például ez a szekszárdi is volt. Egyébként szeretem a természettudomány­nyal foglalkozó könyveket, cik­keket, filmeket- Milyen arányban tölti ki napjaidat az írás, zeneszerzés, fellépés? Rajz szakon végeztél. Képzőművészettel is foglalko­zol valamilyen szinten? Rend­szeresen vagy ahogy jön?- Nálam nincsenek általános szabályok erre. Mindig az aktu­ális feladatok szabják meg, hogy mire mennyi időt kell szánnom. Tavaly például a nyaramat az Agyatlantisz című könyvem be­fejezésére szántam. Amikor nem léptem fel, és a család tudott nél­külözni, a nap 24 órájában a könyvemmel foglalkoztam. Nem túlzók, hiszen ilyenkor még ál­momban is írok. Sok ötletem született a horkolásos alkotás eredményeképpen, ahogy azt néha emlegetni szoktam. A könyveim illusztrációinak jó ré­szét magam készítem, úgyhogy ilyen értelemben hasznát ve­szem a rajzos múltamnak. könyvemben már le is írtam - egy ötéves gyerek és egy vizsla- kölyök keveréke. Ha úgy vesz- szük, már a figura születésekor kinőttem ebből a korból. A figu­rákat nem a koruk, hanem a szellemiségük élteti, úgyhogy szerencsére nem kell félni a kiöregedé­süktől.- Nem volna-e célszerű a fi­guráidat „egy- gyé” gyúrni?- A kérdést nem értem. Ez úgy hangzik, mintha Rigolettó figu­ráját egybe lehetne gyúrni Nemecsek Ernőével, és mondjuk még a Terminátorral. Egyszóval nem lenne célszerű.- Első ránézésre a figurá­id majdnem egyfor­mán hülyék. S az a néző, aki ritka ven­dég az előadásai­don, könnyebben eligazodna, ha minden szünet- Hány éves korig lehet ezt a vi­dám színjátékot csinálni? Van­nak olyan figuráid, amelyekhez lassacskán hozzáöregszel, de varrnak, amelyekből ki...- Köszönöm az aggódó figyel­met. ígérem, ha a korom árt majd a karaktereimnek, nem engedem őket szín­padra. Én úgy gondolom, hogy a figuráknak nincs meghatározott koruk. Az öregről mindig is az volt az elképzelésem, hogy fo­lyamatosan a halál előtti perceit éli. Bár sosem vol­tam ráfeszülve a színpadi je­lenlétre - hiszen szerencsé­re mindig sok mindennel foglalkoztam -, szerintem a többi figura sem korfüg­gő. Például Boborján - ahogy azt az azonos című Úgy keltenék, ahogy élni nem tudok, De hogy eljutsz hozzám ezen az úton, sose várhatod. Úgy festenék, mint az álomképeid, Hol a főalak csak érted él és mégsem létezik. Átköltenél, és az ihlet feltüzel, De a versbe illő változásban egyedül hiszel. Átfestenél, de én téged féltelek, Mer' az égbe nyúló vágyaid közt szakadék leszek. Dolák-Saly Róbert rajztanár, ze­neszerző, humorista, író most éppen Szekszárdon gitározik HÍREK A RÉGIÓBÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents