Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-06-20 / 24. szám
8 GAZDASAG 2010. JUNIUS 20., VASARNAP Dupla fizetés a fővárosban dolgozóknak felmérés A kilencvenes évek óta nőnek az életszínvonalbeli különbségek az országon belül Sok függ attól, hogy hol dolgozunk, de megint a fővárosiak járnak a legjobban, a Csongrád megyeiek a legrosszabbul. A városonkénti statisztikából pedig közel kétszeres különbség rajzolódik ki. VG-összeállítás Összességében nincsenek hatalmas területi különbségek a gazdasági fejlettség szempontjából Magyarországon, de ha a fizetésekről van szó, szemet szúrnak az eltérések. A fővárosiak ugyanis majdnem kétharmaddal többet keresnek, mint a Csongrád megyeiek, a városonkénti statisztikából pedig közel kétszeres különbség rajzolódik ki, mivel Bony- hádon a 140 ezer forintot sem érte el az átlagkereset. Ez még úgy is jelentős eltérés, ha tudjuk, egy- egy városban jócskán elviheti az adatokat egy nagyobb cég. A magasabb fizetések inkább a Dunántúlon, míg az alacsonyabbak a keleti területeken jellemzőbbek, de van kivétel is. Heves megyében például majdnem tízezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók, mint Veszprém megyében. Az eltérésekben a gazdaság szerkezetének is van szerepe: ahol fejletlen az ipar, és sokan élnek a mezőgazdaságból, ott törvényszerű, hogy kisebbek a jövedelmek. Mindez a Workania állásportál által működtetett merces.hu legutóbbi fizetési felmérési eredményeiből derül ki. „A saját felméréseink szerint a jövedelmi és életszínvonalbeli területi különbségek már a 90-es évek óta növekednek hazánkban. Bár friss tényadatok még nincsenek, a válság nyomán azonban átmenetileg közeledhettek a jövedelmek egymáshoz- mondta lapunknak Rózsa Gergely, az Ecostat osztályvezetője.- Ez viszont elsősorban azért következhetett be, mert a fejlett térPataky Péter, az MSZOSZ elnöke „szomorú tény, hogy egy ilyen kis ország ennyire szét van szabdalva az átlagos keresetek terén is” - véli Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető szerint a hátrányosabb helyzetű térségekben nemcsak a munkahelyek száma, hanem azok alacsony presztízse tovább növeli a szakadékot az egyes régiók átlagfizetései között. Pedig egy ekkora országban akár lehetne egységes is a munkaerőpiac, ehhez persze nagymértékű mobilitásra volna szükség. A mai ingatlanpiaci viszonyok mellett azonban szinte lehetetlen eladni egy hátrányos térségben lévő házat, és még ha sikerül is, a kapott összegért legfeljebb albérletben lakhat a munkavállaló a fővárosban. ségeket erőteljesebben érintette a recesszió.” Szerinte a kereseti adatok is a szokásos regionális fejlettségbeli különbségeket tükrözik. Ennek hátterében az ország duális gazdasági szerkezete húzódik meg, azaz a kisvállalkozások, illetve a nagyvállalatok termelékenysége közötti szakadék. Azokban a térségekben, ahol a feldolgozóipar szerepe nagyobb, vagyis ahová több külföldi tőke érkezett, ott a fizetések is átlagosan magasabbak. Ahol viszont az állami szektor és a kkv-k vannak túlsúlyban, és erősebb a mezőgazdaság szerepe, ott hagyományosan kevesebbet keresnek a munkavállalók. HIRDETÉS Az ivóvíz egyelőre nem lesz hatósági áras termék Kombinált megtakarítás Nyugalom rövid, közép és hosszú távon „Nem azt szeretnénk, ha a mindenkori miniszter határozná meg a vízdíjat, de azt igen, hogy törvényben fektessék le az árképzés szabályait” - jelentette ki Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke a héten, az Öko-Aqua szakmai konferencián és kiállításon Debrecenben. A vízközmű-szolgáltatókat tömörítő szervezet évek óta harcol azért, hogy az ágazat dolgait önálló törvény szabályozza, és ennek most, az új kormány felállásával mégis nőtt az esélye. Ányos József szerint a törvényre két okból van szükség. Egyfelől azután, hogy a kormány bevezeti a villamosáram- és gázszolgáltatási közüzemi díjak központi hatósági ellenőrzését, el kell érni, hogy a víziközmű ágazat se maradjon ki az árképzési rendszer megújításából, hiszen közel egy évtizede kérik a víziközműszolgáltatások díjképzési rendszerének újragondolását. Másfelől az ágazat tulajdonviszonyai kaotikus képet mutatnak. Emiatt a szövetség levélben fordult Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez, amelyben felhívták a figyelmét a díjképzési rendszer jelenlegi kaotikus és ellentmondásos voltára, és felajánlották szakmai segítségüket az új díjképzési rendszer kialakításában. A MaVíz azt szeretné, ha a kormány az önkormányzatokra hatással bíró központi árellenőrző és felügyeleti hatóságot hozna létre, ugyanakkor egyértelmű módon szabályozná a díjképzés módját és a díjak tartalmát. A víziközműdíjak új árszabályozása és hatósági ellenőrzése azonban csak az ágazat egyik súlyos gondjára nyújthat gyógyírt, miközben egy sor más jogi, közgazdasági és hatósági kérdés is sürgős rendezésre vár. Ezeket csak egy átfogó vízi- közműtörvény lenne képes megnyugtató módon és hosszú távon rendezni. E törvény szövege a szakma szereplőinek közreműködésével már évekkel ezelőtt elkészült, azonban nem került a parlament elé. A vízügyi szakemberek aláhúzzák, a szolgáltatási biztonságot veszélyezteti, hogy a közszolgáltatások közül egyedül a víz- és csatornaszolgáltatások működéTúl sok a 400 víziközműcég, integrációra van szükség. sét nem rendezi magasabb szintű jogszabály. Ányos József a konferencia sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy szövetségük elképzelései találkoznak a kormány terveivel abban a tekintetben, hogy céljuk az ivóvízkészlet és a szolgáltatás nemzeti-közösségi tulajdonban tartása. Dr. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is kinyilvánította ebbéli szándékát, amikor a vizes szakma képviselőivel informálisan felvette a kapcsolatot. „A kormány nagyon sok megnyilvánulása arra utal, hogy a víz mint természeti erőforrás és stratégiai cikk lényegesen felértékelődik. Az ivóvíz használatát biztosító víziközművek olyan nemzeti tulajdonú szervezetek, amelyek a legkevésbé vannak külföldi befolyás alatt. Sőt, ennek a befolyásnak a csökkentése a fő cél, de talán nem olyan eszközökkel, ahogyan az Pécsett történt. A kormány szándéka magyar kézben tartani ezt a nemzeti kincset” - mondta Ányos József. A konferenciát megnyitó Kosa Lajos debreceni polgármester abban egyetértett a szakma képviselőivel, hogy a jelenleg működő több műit 400 vizes cég nem biztosítja a hatékony működést, és integrációra van szükség. Kosa mint a legnagyobb kormánypárt alelnö- ke is kívánatosnak tartotta a vízközműtörvény megalkotását a következő időszakban. Úgy fogalmazott: a fő probléma, hogy az önkormányzatok, amelyek szolgáltatási és ellátási felelősséggel bírnak, szabályozó hatóságok és árhatóságok is egyben. Ezt a három szerepet pedig egy szervezet képtelen betölteni egyszerre. Ézért meglátása szerint az árképzési és árhatósági feladatokat az államnak kellene átvennie. Az önkormányzatoké maradna a vagyon és a működtetés, a vagyonkezelés. Ami pedig a szolgáltató vállalatokat illeti, azok száma egy nagyságrenddel nagyobb, mint amit a racionalitás megkívánna. „A megfelelő méret elérése érdekében a koncentráció kívánatos, és olyan megoldást kell találni, ahol a tulajdonosi szerepek lehetővé teszik az integrációt” - mondta. Kosa szerint a koncentráció a megyei jogú városok által tulajdonolt, egészséges méretű víziközműcégek bázisán képzelhető el. ■ Az MKB Bankban most kiemelkedő, évi 8,88%-os (EBKM: 9,00%) forint betéti kamatot is elérhet! A befektetési alap hozama az alapban lévő befektetési eszközök hozamától függően változó lehet. Hozzon ki többet megtakarításaiból ■ MKB Trezor Tartós Megtakarítási Számlán elhelyezett 3, 6 vagy 12 hónapos futamidejű, standard lakossági forint lekötött betét, • MKB Trezor Tartós Befektetési Számlán elhelyezett MKB Természeti Kincsek Hozam Plusz Töke- és Hozamvédett Származtatott Alap, valamint ■ MKB Trezor Tartós Befektetési Számlán elhelyezett MKB Tartós Kamatelőny 2015 Kötvény egyidejű, egyenlő arányú igénybevételével! Aí akció 2010. május 17 etói július 2-áig, illetve visszavonásig érvényes. A 6, illetve 12 hónapos lekötött betét felmondása esetén a Bank három havi kamatperiódusonként megfizeti a betét időarányos kamatát. Az akciós kamat a lekötött betéti részre érvényes, minimum 600 000 Ft egyidejű, egyenlő arányú befektetése esetén. Az akdós kamat ismétlődő betétlekötés esetén kizárólag az első periódusra érvényes. A részletek megtalálhatóak a vonatkozó kondíciós listában. A betéti szerződés részletes leírását az Üzletszabályzi tartalmazza. A hirdetés kizárólag a figyelemfelkeltést szolgálja, nem minősül nyilvános ajánlattételnek. Az MKB Tartós Kamatelőny 2015 Kötvény egyes sorozatainak forgalomba hozatalához készült Végleges Feltételek es az Alaptájékoztatók együttesen tartalmazzák az egyes kibocsátásokra vonatkozó teljes körű információkat, ezért a Kibocsátóról és az ajánlattételről csak az Alaptájékoztatók és a Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet telj« körűen tájékozódni. Az Alaptájékoztatók és a Végleg« Feltételek elérhetők az MKB Bank Zrt. székhelyén (4056 Budapest, Váci utca 38.), vagy a www.mkb.hu honlapon. Az MKB Tartós Kamatelőny 2015 Kötvény forgalmazási feltételeiről, illetve az aktuális kondíciókról, kérjük, érdeklődjön a www.mkb.hu oldalon vagy az MKB Bank fiókjaiban. Az MKB Természeti Kincsek Hozam Plusz Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól a forgalmazó MKB Bank Zrt. fiókjaiban, valamint a svww.mkb.hu és a www.mkbalapkezeto.hu honlapokon található tájékoztatóból es kezelési szabályzatból informálódhat részletesen. Az Alap származtatott eszközökbe fektető alap, ezért a szokásostól eltérő kockázati szintű! A származtatott ügyletek Tpt 273.§ (1) bekezdés szerinti nettó pozíciói abszolút értékének összege nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének kétszeresét A befektetett tőke megóvására és a kifizetendő hozamra vonatkozó ígéretet az Alap befektetési politikája biztosítja. Az Alap kezelője az MKB Alapkezelő Zrt (tev. eng. sz.: 100.007-3/1999.), forgalmazója az MKB Bank Zrt. (tev. eng. sz.: 111/41.005-3/2001.). Jelen tájékoztató a Tpt 35. § (1) bek. szerint kereskedelmi kommunikációnak minősül. Az MKB Trezor Tartós Megtakaritási Számlán és az MKB Trezor Tartós Befektetési Számlán elérhető adóelőny feltételeiről tájékozódjon részletesen a www.mkb.hu honlapon. Paks, Dózsa Gy. út 75. • (75)519-660 Szekszárd, Garay tér 8. • (74)505-860-Q órán át hívható SZEMÉLYESEN ÖNNEK www.mkb.hu Eltűnik egy sor, nagyvállalatoknak szoló EU-pályázat Már az idén új helyzetet teremt a nagyvállalatok számára az uniós támogatáspolitika változása - olvasható a Deloitte legfrissebb tanulmányában. A kifejezetten a nagyvállalati körnek szóló pályázatok nagy része, így például a kapacitásbővítést támogató, társfinanszírozott kiírások 2010 második felétől a jelenleg ismert tervek szerint teljesen eltűnnek, a kutatásfejlesztést ösztönző kiírások keretrendszere pedig jelentősen átalakul. >■ i Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója úgy tudja, hogy a jelenleg ismert elképzelések szerint június 21-től, vagyis jövő hétfőtől mindössze öt - a nyári szabadságolások idejére eső - héten keresztül áll majd nyitva az egyik legnépszerűbb EU-társfinanszí- rozott, nagyvállalati kapacitásbővítő pályázat, amelynek célja a komplex vállalati technológiafejlesztés támogatása. A támogatás Budapest és Pest megye területén kívül megvalósított beruházások számára lesz elérhető, a költségek maximum 35 százalékáig. Az elérhető támogatás mértéke 150 millió forinttól akár 400 millió forintig is terjedhet. Közeleg egy másik határidő is. 2011. január 1-jétől a budapesti helyszínű beruházásoknál jelentősen csökken a támogatási intenzitás egy évekkel ezelőtti döntés miatt, amikor azt feltételezték, hogy 2011-től Budapest átlagos GDP-je kevésbé lesz elmaradott az EÚ áüagához képest. ■ Élelmiszerek közlekedési lámpa nélkül ep Ú] szabályok a címkézésben: a só- és cukortartalmat is fel kell tüntetni Csatát nyert az élelmiszeripar az Európai Parlamentben (EP), mert elérte, hogy a képviselők elutasítsák a fogyasztókat a veszélyre vizuálisan figyelmeztető, „közlekedési lámpa” típusú jelrendszer bevezetését a termékek címkéin. A döntés értelmében az EP tagjai kötelezővé tennék a tápanyagjelölést. A gyártóknak fel kellene tüntetniük az előre csomagolt élelmiszereken a termék energia-, só-, cukor-, te- lítettzsírsav-tartalmát, s azt is jelezniük kellene, hogy az adott összetevő az ajánlott napi meny- nyiség mekkora hányadát teszi ki. Fontos döntés az is, hogy az összetevőket 100 gramm, illetve 100 milliliter formájában kell megadniuk a cégeknek ahelyett, hogy adagokra bontva közölnék az Információkat. Ez azért fontos, mert így rögzített a viszonyítási mennyiség, míg ha ez nem történik meg, a gyártók hajlamosak irreálisan kis „adagokat” alkalmazni, hogy vonzóbb értékeket mutathassanak. Azt is fel kell tüntetni, ha egy termék transzzsírsavat, étvágynövelőt vagy édesítőszert tartalmaz. Bizonyos termékeknél - például a marhahúsnál, méznél, olívaolajnál, gyümölcsnél, zöldségnél - már most is kötelező a származási ország feltüntetése. A képviselők támogatták, hogy ezt kiterjesszék az összes hús- és tejtermékre, valamint az egy összetevőjű termékekre. A hústermékek címkéinek tartalmazniuk kell az állat születésének, tartásának és levágásának helyét. Azt is jelölni kell, ha az állatot - bizonyos vallási előírások miatt - kábítás nélkül ölték le. A képviselők a nem előre csomagolt termékeket - ilyen például a hentesnél vásárolt hús - kivennék a tápérték-címkézési kötelezettség alól. A kézzel gyártott élelmiszertermékeket előállító mikrovállalkozásoknak szintén nem kellene címkézniük. A parlamenti többség az alkoholokat is mentesítené a kötelezettség alól, viszont szigorúan címkéztetné a kevert alkoholos italokat. ■
