Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-06-20 / 24. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2010. JÚNIUS 20., VASÁRNAP ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Hl kormány A Fidesznek nemcsak lehetőség, hanem felelősség is hosszú távon a kétharmad, hiszen 4 év múlva a választók jogosan kérhetik majd számon, mihez kezdtek ekkora felhatalmazással. / ■■ n NARANCSURALMI RENDSZER ÉPÜLŐBEN? Alkotmánybíróság, médiahatóság, Állami Számvevő- szék - néhány intézmény, amelynek a jelek szerint meggyengül az ellenőrző szerepe. Jogvédő civilek tiltakoznak, ám a politológus azt mondja, a kormány egyszerűen él a kétharmad alkotmányos lehetőségével. Kun J. Viktória Politikus az ÁSZ elnöki székében, kormány által delegált alkotmánybírák, érdekesen összeállított médiahatóság - néhány az új kormány első két hetének intézkedései közül. Két fideszes országgyűlési képviselő alkotmánymódosító javaslatára például valóságos össztüzet nyitottak civilszervezetek: hasonló nyilatkozatokat tettek közzé ugyanazon a napon az alkotmánybírák választásának szabályait átalakító javaslatról, az ugyanis szerintük az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának ellenőrzésére szolgáló alkotmánybírósági tagokról. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Állami Számvevőszék vezetőinek jelölése kapcsán a Transparency International magyarországi szervezete aggodalmát fejezi ki az eddig stabilnak értékelt magyarországi demokratikus intézményrendszer „átpolitizálá- sa” miatt. „Már a törvényalkotás folyamata átláthatatlan. A vagyongazdálkodási törvény módosítása például egy hét alatt ment át, egy nap volt általános vitára, majd el is fogadták. Ennek következtében az elfogadott szabályozás lehetőséget ad az állami vagyon értékesítésében a versenyeztetés mellőzésére társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében. Ráadásul a felügyelőbizottság tagjait is a fejlesztési miniszter nevezi ki”- kezdi Tausz Péter, a Transparency International munkatársa, aki szerint ez, illetve az összes többi módosítás az átláthatóságot, az államhatalom ellenőrzését teszi lehetetlenné, visszaélésre nyithat lehetőséget. „Az, hogy a vagyongazdálkodás ellenőrzésére hivatott ÁSZ vezetésére pártpolitikust jelöl a kormány, erősen megkérdőjelezi az állami pénzek vagy a pártok gazdálkodásának hiteles kontrollját. Az ellenőrző szervek függetlenségét és ezáltal a demokratikus rendszer hatékony működését, hosszú távon pedig annak stabilitását veszélyeztetheti, ha a független szervek vezetői a jelölő párt politikusai.” Szerinte ugyanilyen az alkotmánybírák jelölésének módosítása is. A módosítás értelmében az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása előtt a kormány nyolctagú jelölőbizottságot állít fel, amelybe öt tagot adna a Fidesz és a KDNP. így nem kell majd megegyezniük a pártoknak az alkotmánybírák jelöléséről, a Fidesz-KDNP egyedül is jelölhetne. Azzal ugyanis, hogy a tagokat a kormány jelöli majd, a valós normakontroll lehetősége kerül veszélybe, ami a féket, a demokratikus működés alapjait veheti ki a rendszerből. A különböző felügyeleti , és ellenőrző szervek függetlenségének hiánya növeli a pártérdekek érvényesülésének kockázatát a közérdekkel szemben. A függetlenséget számos jogintézményi garanciával kell biztosítani, többek között az elszámoltathatóság megteremtésével, a jelölési folyamat átláthatóságával, az összeférhetetlenségi szabályok kikényszerítésével. Ha ezek bármelyike sérül, a szervek nem lesznek képesek a törvény szerinti feladatukat hatékonyan ellátni. Ráadásul, ahogy Tausz Péter fogalmaz, az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító intézmények működése nem öncélú, az államigazgatás hatékonyságát növelik. Amikor azonban a parlamenti ellenzék politikai súlya kicsi, a civil kontroll és a média felelőssége is nagyobb. A politikai elemző szerint viszont Orbánék egyszerűen élnek a választásokon elért eredménnyel: felhatalmazást kaptak, amely lehetőséget teremt, és amelynek a felelősségét vállalják. Ezzel sem a demokratikus normák, sem a kompetenciák nem változtak, ahogy az sem: nemzetközi közösségek tagjaként az ottani iránymutatások szabnak nekünk is korlátokat. Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint egy kormánynak az a feladata, hogy kormányozzon - ha ehhez kétharmada van, akkor ez a politikai realitás. „Az elmúlt időszak jogszabály-alkotási »döm- pingje« valójában ez utóbbiból fakad - a Fidesznek azonban nem csak lehetőség, hanem felelősség is hosszú távon a kétharmad, hiszen 4 év múlva a választók jogosan kérhetik majd számon, mihez kezdtek ekkora felhatalmazással. A baloldal számára viszont nem a 10 évvel ezelőtt is hangoztatott »antidemokratikus« jelleg a fő probléma, hanem az, hogy valójában most kezdik el realizálni, mit is jelent igazából a kétharmados többség. Az ÁSZ, az Alkotmánybíróság, a Közszolgálati Közalapítvány vagy a Médiatanács tagjainak jelölésénél »csak« ezzel él a Fidesz, de anélkül, hogy a demokratikus kontroll lehetőségét jogszabályilag szűkítenék” - mondja az elemző. Még nem biztos Schmitt Pál elnöksége Rendkívüli nyári ülésszakot kért a kormány JÖVŐ PÉNTEKEN DERÜL KI, hogy ki lesz az új köztársasági elnök, akkor teszi meg javaslatát a Fidesz elnöksége a frakciónak a jelölt személyére. Bár fideszes körökben korábban biztosra vették, hogy Schmitt Pál házelnök költözik a Sándor-palotába, a parlament elnöke pedig Kövér László lesz, a versenynek még nincs vége. FIDESZES FORRÁSOK SZERINT Áder János fideszes EP-képvi- selő neve is felmerült, bár hozzáteszik, hogy Schmitt Pált államfőnek hívta haza eredetileg a pártelnök. Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Fi- desz-frakció találkozóra hívja Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét, mert szeretnének a döntés előtt tájékozódni. A Brüsszelből hazahívott politikus házelnökként jól kezdett : orbán Viktor miniszterelnök • az Országgyűlés rendkívüli • ülésszakának összehívását : indítványozta a június 16-tól : július 19-ig terjedő időszakra : a házelnöknél. Már most 25, ■ még a rendkívüli ülésszak : alatt elfogadandó törvényja- : vaslatot sorol fel, : köztük a média- \ csomag részét ■ képező öt előter- : jesztést. i A PARLAMENT júni• us 28-án dönt az Állami : Számvevőszék elnöki és alel- : nöki posztjáról (Domokos : László fideszes képviselő és i Warvasovszky Tihamér volt ' MSZP-s polgármester a je- : lölt). Másnap délután 13 órá- : tói pedig a köztársaságielnök-választás következik. A jelöltekre 25-én délig lehet javaslatot tenni. A jelöltek az Országgyűlésben egyenként 10 percet kapnak arra, hogy ismertessék elképzeléseiket, terveiket. Fia az első fordulóban nem sikerül államfőt választani, akkor még aznap délután második fordulót tartanak. ha az is eredménytelen lesz, akkor június 30-án emiatt még egyszer összeülnek a képviselők. A kormány gazdasági akciótervének mind a 29 pontjával kapcsolatos összes törvényi kezdeményezést benyújtják a parlament elé június 29-ig. ■ Mind a 29 pontot benyújtják a nyári ülésszak során. Kis lépések a rendszerváltásban 2010. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK, 18 óra 42 perc - módosítják az alkotmányt, nevesítik a miniszterelnök-helyettes intézményét, az országgyűlés létszámát kétszáz főben határozzák meg. 2010. MÁJUS 20.. CSÜTÖRTÖK, 20 óra io perc - a tárcák száma a korábbi tizenháromról nyolcra csökken. 2010. JÚNIUS 1., KEDD, 16 ÓRA 55 perc - Hende Csaba honvédelmi miniszeter bejelenti, hogy azonnali hatállyal me- neszti a honvédség felső vezetését. 2010. JÚNIUS 7., HÉTFŐ, 13 ÓRA 25 perc - Bejelentik egy új alkotmányt előkészítő eseti bizottság létrehozását. 2010. JÚNIUS 8.. KEDD, 16 ÓRA 28 perc - Az Országgyűlés elfogadja kisebb létszámú ön- kormányzatok létrehozását. 2010. JÚNIUS 8., KEDD, 17 ÓRA 23 perc - Módosítják a köz- tisztviselőkről szóló törvényt. Az állam indoklás nélkül felmondhat a köztisztviselőknek. Később Sólyom László nem írja alá a törvényt 2010. JÚNIUS 8., KEDD, 19 ÓRA 12 perc - Új vagyontörvényt fogadnak el. Ez versenyeztetés nélkül tenné lehetővé a privatizációt bizonyos esetekben. 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 13 óra 48 perc - Schmitt Pál házelnök bejelenti, hogy június 29-re és 30-ra tűzi ki a köz- társaságielnök-választást. A jelölés határideje június 25. A Fidesz még nem nevezte meg a jelöltjét. 2010. JÚNIUS 14.. HÉTFŐ, 12 ÓRA 52 PERC - Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt jelöli az Állami Számvevőszék elnökének a Fidesz 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 13 ÓRA 24 PERC - Horváth Zsolt (Fidesz) benyújtja javaslatát, amely szerint még az önkormányzati választás előtt megújulna az Országos Választási Bizottság. 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 13 óra 53 perc - Megszavazzák a fideszes médiacsomag napirendre vételét. Egy köz- szolgálati közalapítvány felügyelné a közmédiumokat, a véleményt is helyre kell igazítani, a fontos híreket nem szabad kihagyni az újságból. 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 18 ÓRA 12 PERC - MegVál- toztaják az alkotmánybírák tagjai megválasztásának szabályait. A taláros testület 11 tagjára a jövőben egy 8 főből álló jelölőbizottság tehet javaslatot. A bizottság összetétele a parlamenti arányokat tükrözi. •i f
