Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-18 / 140. szám

2010. JÚNIUS 18., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR WmM JEGYZET Magas es alacsony brutto átlagkeresettel (Ft) rendelkező városok 242 800 218 500 213730 211300 149 500 151820 144 600 Dombóvár Bonyhád 138 000 Kutyák és gyerekek napja a menhelyen kőleves Szívesen fogadnak mindent, ami az ebeknek kondérba kerülhet szekszárdi Színes programmal várja a gyerekeket a szekszárdi kutyamenhely június 19-én, szombaton. Mint azt Fiáth Szilvi­ától, az állatotthont működtető alapítvány elnökétől megtudtuk, a 14 órakor kezdődő rendezvény­nyel szeretnének egy jó napot szerezni az érdeklődő ifjaknak, és a menhelyen élő kutyusoknak egyaránt. Az állatvédő önkénte­sek körbevezetnek mindenkit, bemutatják az ebeket, akik kö­zül a gyerekek kiválasztják a leg­szebbet, a leghangosabbat, a leg­morcosabbat és a farkát legjob­ban csóválót. Érdekesség, hogy az ebeknek „kőleves” készül, a menhelyen szívesen fogadnak minden olyan élelmiszert, ami a kondérba kerülhet, például húst, virslit, kolbászt, répát, leveskoc­kát és tésztát. Emellett ügyessé­gi versenyek, légvár, aszfaltrajz­verseny, táncbemutató, kutyás bemutató, foci, tollaslabda, arc­festés és testfestés várja a gyere­keket. ■ V. M. VENTER MARIANNA Egy próbát megérne A LISTA VÉGÉN kullogunk, mármint a fizetések tekinte­tében. Egyszerűsítve a sta­tisztikai konklúziót: Tolná­ban a többség keresete a szűkös és az átlagos kategó­riába tartozik, nem egy vá­rosban a fővárosi átlag felét ha eléri. Sokan nem visznek haza egy fillérrel sem töb­bet a minimálbérnél, ami je­lenleg bruttó 73 500 forint. Hogy ez a pénz mire elég, ha mondjuk két, vagy há­rom tizenéves gyerek van a családban, azt nem nehéz kiszámítani. A maguk pél­dájából sokan tudják: a ke­reset egyik fele élelemre, a másik fele pedig a rezsire megy el. Egyre kevesebben tudnak tartalékolni, egy költségesebb beruházásba, mondjuk lakásfelújításba, vagy bútorcserébe, netán autóvásárlásba pedig csak kölcsönnel vághatnak bele. Már ha van hozzá merszük a devizahitelek igencsak le­hangoló tapasztalatai alap­ján, és nem félnek attól, hogy akár földönfutóvá is válhatnak, ha netán tartó­san megbetegednek, vagy elveszítik munkahelyüket. Megfordítva a dolgot, az is igaz, hogy eddig még nem nagyon találkoztam olyan élő emberrel, aki sokallotta volna a havi fizetését. Nem érdemes, és nem is áll szándékomban demagóg vi­tát kezdeni arról, hogy mennyi lenne az elég. Meg arról sem, hogy miért nem haladhat előre az az or­szág, ahol az emberek nem keresnek annyit, hogy egy piacgazdaságban keresleti tényezőként jelenjenek meg. A hétköznapi ember logikája azt mondja, hogy ha több a kereset, több az államkasszába jutó járulék, meg a vásárlóerő, ami ugye eltartja a termelést. Tudom jól, hogy nem ilyen egysze­rű ez, de valami igazsága mégis csak kell, hogy le­gyen. Nem lehetne legalább kipróbálni? Nem vicc, havi kétszáz fix felmérés A megye a sereghajtók között van a kereseti listán A fővároson kívül négy megyében is könnyen vic­celhetnek az emberek: az átlagkeresetek ott megha­ladják a havi bruttó két­százezer „fixet”. Meglepe­tést nem okoz, hogy Tol­nában a bérek messze el­maradnak ettől. Steinbach Zsolt Több mint 260 ezer forint. Ennyi a bruttó átlagkereset Budapesten, egy hazai állásportál felmérése alapján. A 200 ezer felettiek klub­jába a fővároson kívül még 4 me­gye tartozik. Tolna nincs közöt­tük: megyénkben 164 700 forint a havi bruttó átlagkereset. Ezzel a felmérés alapján legalábbis, az utolsók között vagyunk a rang­sorban. Paks kivételével több me­gyei város is a mezőny végén ta­lálható, például Bonyhád, 138 ezer forintos átlagkeresettel. Dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke szerint ezek a kere­seti viszonyok nagyjából arány­ban vannak az adott térségek gazdasági fejlettségével. Egy er­re vonatkozó adat: Tolna megyé­ben az ipari termelés 48 száza­léka az országos átlagnak. A A FOGLALKOZTATÁSBAN fontos szerepet betöltő társas vállal­kozások relatív alacsony szá­mát jelölte meg a kereseti kü­lönbségek egyik okaként dr. Szabó Zsoltné, a munkaügyi szakember rámutatott: amíg a GDP, és elsősorban az ipari ter­melés nem nő Tolnában, addig a keresetek sem változnak. Simcsik Pál, az építőiparban te­vékenykedő PSN Kft vezetője az ágazat helyzetén keresztül kom­mentálta a kérdést Mint mondta, ezen iparág kilátásai romlottak. Aki megrendeléshez akar jutni, az kénytelen igen alacsony áron elvállalni a munkát a cég talpon maradása érdekében viszont leg­központ szekszárdi kirendelt­ségének igazgatója. Véleménye szerint a kevés cég kevesebb munkalehetőséget tud biztosí­tani, ezáltal olcsóbban lehet munkaerőhöz jutni. alább minimális üzleti eredményt is kell produkálni. így pedig nem lehet magas béreket fizetni. Hoz­zátette, a kedvezőtlen finanszíro­zási feltételek, a nem ritka 90-120 napos fizetési határidők is nehe­zítik a cégek helyzetét - Tolna megyében a jól műkö­dő vállalatoknál is viszonylag alacsonyak a fizetések - állapí­totta meg Mayer Károly, a tolnai Fastron Kft. ügyvezetője. Véle­ménye szerint ennek elsősorban az az oka, hogy ebben a térség­ben főként termelő vállalatok vannak, amelyek alacsonyabban fizetett munkát végeznek. Mint mondta, a fejlettebb gazdaságú megyékben sem a termelő válla­latoknál dolgozók fizetése viszi fel a kereseti átlagot, hanem a fejlesztéssel, vagy éppen a nagy­kereskedelemmel foglalkozóké. Ha nincs álláshely, olcsóbb a munkaerő Kétautónyi adomány indul útnak szombaton németkér Legalább két au- tónyi holmit gyűjtött össze a Vöröskereszt németkéri alapszervezete, tudtuk meg Suplicz Istvánné titkártól. Mint mondta, felvette a kap­csolatot a felsőzsolcaiakkal és az egyeztetés után gyűj­töttek fertőtlenítőszereket, tartós élelmiszert. Visznek még ásványvizet, ágyneműt és ruhaneműt is. Munkáju­kat a sárbogárdi védőnői szolgálat is segítette. Pénte­ken este rakják meg az autó­kat, szombaton hajnali négy órakor indulnak az árvíz ál­tal sújtott településre, (vt) A szülők saját erőből szépítik az óvodaudvart szekszárd Szülői összefo­gással csinosítják a Kölcsey óvoda udvarát. Anyukák, apukák együtt festették le a játékokat, és földdel töltöt­ték fel a talaj egyenetlensé­geit. A szükséges alapanya­gokat is ők finanszírozták. A maradék földet a közeljö­vőben épülő sziklakerthez használják fel. (má) Versek, paródiák az egyszínű füzetben tolna megye Torzképcsarnok címmel megjelent Wessely Gábor író-újságíró legújabb kötete. Az egyszínű füzetek elnevezésű sorozat 12. darab­ja, ahogy a cím is sugallja, egyfajta görbe tükröt tart a jelenkor történései, esemé­nyei, valamint a múlt és a je­len írói, költői elé. A frap­páns stílusparódiák mellett a szerző egyedi hangvételű verseit és aforizmáit találja a kötetben az olvasó, (vm) | Továbbiak a TEOLhu hírportálon "fOPZképcsarq^ Torzképcsarnok Biológiai csapást mérnek a csípőszúnyog lárvákra A szúnyogirtás - pontosabban szúnyoggyérítés, hiszen a mara­déktalan kiirtás egyrészt nem le­hetséges, másrészt nem is kívá­natos - a Gemenci Erdő- és Vad­gazdaság Zrt. számára is rend­szeresen visszatérő feladat A hó­nap elején közel húszezer hek­tárt öntött el a Duna az ártéren és most is jelentős területek vannak víz alatt Ez azt jelenti, hogy nem­csak az erdőben, hanem annak környékén is szúnyoginvázió várható, jóllehet már most is a kelleténél jóval több vérszívó tá­mad mélyrepülésben a közeli te­lepüléseken. A pörbölyi rendez­vényen Bodor László, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási osztályve­zetője elmondta: a szúnyogfelhők ártanak az idegenforgalomnak, emellett pusztulásba kergethetik a szarvas- és az őzállomány sza­porulatának akár 10-15 százalé­kát is. Mindezek ismeretében nem véleüen, hogy az erdőgazda­ság az eddigi kémiai - vegysze­res - gyérítés után kísérleti jel­leggel az előadóteremben és a te­repen egyaránt bemutatott bio­lógiai módszert kívánja alkal­mazni. Az előnyök közé tartozik többek között az, hogy a ható­anyag környezettiszta, kijuttatá­sa egész nap végezhető, huszon­négy óra alatt a lárvák több mint. kilencven százaléka elpusztul, s mindezeken túl ez a megoldás jó­val olcsóbb, mint a repülőgépes permetezés. ■ Sz. Á. Koncerttel zárták az évadot A szekszárdi Gagliarda Kamarakórus adott hangversenyt csütörtökön este a Művészetek Házában. Az együttes 2000 szeptemberében alakult, repertoárja egyházi és világi - főként re­neszánsz - műveket tartalmaz, de jelen van benne a zeneirodalom szinte minden korszaka. Évadzáró koncertjük műsorán reneszánsz és XX. szá­zadi kórusművek, népdalfeldolgozások szerepeltek. Húszezer látogatót várnak a fesztiválra tolna megye Térben bővül, prog­ramokban gazdagodik a Duna Menti Folklór Fesztivál, amelyet június 2Ae és 29-e között tizen­nyolcadik alkalommal rendeznek meg. A Tolna megyei települések - két város és nyolc község - mel­lett Bács-Kiskun megyében is lesznek programok, hangzott el a programot bemutató sajtótájékoz­tatón, Dunaföldváron tegnap. A Duna-parti kisváros jelentős sze­repet kapott a fesztiválon: itt tart­ják a nyitó rendezvényt és a gála­műsort, amelyeket sikerült jól be­leilleszteni a tavasztól őszig tartó egyre színesebb helyi programok sorába. Say István fesztiváligaz­gató elmondta, jellemző az idén, hogy több település is hagyomá­nyos programjával csatlakozik, így Sióagárd az országos halfőző versennyel, Alsónyék a bográcsos fesztivállal, Bölcske az erősember vetélkedővel, Madocsa a Földesi János Néptánctalálkozóval. A fesz­tivál keretében tartják a Dél-du­nántúli Regionális Gyermektánc Találkozót, Bogyiszlón. Ezen hét­száz gyermek vesz részt. A körül­belül száz külföldi vendéggel és a Tolna, valamint Bács-Kiskun me­gyei hagyományőrző együttesek tagjaival együtt ezer táncos veszi ki részét a nézők gyönyörködteté­séből. A szervezők 18-20 ezer lá­togatót várnak a programsorozat­ra, amely a Tolna megyei önkor­mányzat négymillió forintos tá­mogatásával valósul meg. ■ V. T.

Next

/
Thumbnails
Contents