Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-06-13 / 23. szám

2010. JUNIUS 13., VASARNAP 3 Fura nyár jár ránk ha valaki tíz nappal ezelőtt azt merte volna állítani, hogy harminchét fokos hőségben, egy szál nyári lengében fogok ácsorogni a leginkább gőzkat­lanra emlékeztető utcán, hát finoman fogalmazva kikacag­tam volna. Kevésbé finoman: gúnyosan kiröhögöm. S lám, megtörtént! Egyik nap még este bekapcsoltam a fűtést, hogy ne fagyjak meg hajmosáskor, öt napra rá pedig bezárom a zsalukat, és árnyékolókat szerelek a tetőablakokra, hogy megóv­jam a családot és a macskát a hőgutától. nem értem én ezt az időjá­rást! Jó, jó, a kontinentális ég­hajlat a legkevésbé kiegyen­súlyozottak közé tartozik, mert akár 60 Celsius-fok kü­lönbség is lehet a leghidegebb és a legmelegebb nap között, na de akkor is! Egyik napról a másikra 25 fokos különb­séghez alkalmazkodni még a Supermannek sem lenne könnyű. Hát még az átlag ma­gyar állampolgárnak, akit hi­telkamatok, munkanélküliség és - a feleségek többségére gondolva - futball világbaj­nokság sújt! az ember próbál az agyforra­ló melegben valami pozitívu­mot találni, például azt, hogy végre levonult az árhullám, és hamarabb párolog el a víz, de ez sem az igazi. A levegő pá­rás, és a nyár átkai, a zümmö­gő kis vérszívók immár fé­nyes nappal is bandában tá­madnak a nyílt utcán. mi tagadás, furán kezdődik ez a nyár. Most aztán a szó valódi és átvitt érelmében is kaptunk hideget-meleget, ta­nulhatjuk új minisztériumok és új miniszterek nevét, és csak reménykedhetünk, hogy az idén már nem értékelik le háromnál többször a forintot. Mindenesetre, próbáljunk örülni annak, hogy legalább a fűtésszámla erőteljes csökke­nést mutat Remélhetőleg a fűtési szezon indulásakor már lesz más is, aminek örül­hetünk. TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Kutyaszánon érkezik a Happy Lady dakoták Ősi magyar kultúra nyomait találta az észak-amerikai indiánok között A dakoták 1200 éves ma­gyar nyelven beszélnek. Dr. Simon Péter állítja ezt, aki két évtizeden ke­resztül tanulmányozta az észak-amerikai indiánok kultúráját. Wessely Gábor A túlzott magyarkodást kifigu­rázó kabaréjelenetekben lehe­tett eddig csak olyasmit hallani, amit dr. Simon Péter állít. A nyugalmazott mérnök-tanár, a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége (KÉSZ) mohácsi cso­portjának elnöke azt ntondja, hogy rokonaink a sziú indiá­nok. A tolnai KÉSZ meghívásá­ra tartott előadást a városi galé­ria nagytermében, Magyar nyo­mok az észak-amerikai indiá­noknál címmel. És a szkeptiku­sokat is igencsak elgondolkoz­tatta, amit mondott, illetve amit magnófelvételekről lejátszott. Gépészmérnökként került ki Kanadába, 1965-ben. Később Londonban tanított fizikát. Ösz- szesen húsz évet élt külföldön a feleségével, s ez idő alatt min­den szabadságot, nyári szünetet a dakoták vagy más néven szi­■ Nem a születést, hanem a fogantatást ünnepük. úk kultúrájának tanulmányozá­sára szentelt. A magyarsággal közös ázsiai gyökereket, párhu­zamosságokat keresett, s végül azonosságokat talált.- Ez nem olyan, mintha, ha­nem ugyanaz! - szakadt fel ben­ne a felismerés, amikor magnó­ra vette például a Megrakják a tüzet kezdetű dalt az indiánok előadásában. Nem minden előzmény nél­kül kezdte dr. Simon Péter - ali­as Fürge Szarvas - a magyar­dakota rokonság kutatását. Nagy hatással volt rá fiatal ko­rában dr. Borvendég Deszkáss Sándor - alias Fehér Szarvas -, aki a múlt század harmincas éveiben sok időt töltött az észak­amerikai indiánok között. A kultúra számos területén talál­tak meglepő egybecsengéseket. A Tolnára meghívott mohácsi vendég sorra vette a nyelvi, a zenei, a hitéleti hasonlóságokat, Könnyű volt katolikus hitre téríteni az indiánokat az EGYISTENHIT nem volt újdonság az indiánoknál. A nagy Manitu ugyan­olyan ura a világnak, mint a keresztények Istene. Dr. Simon Péter szerint épp ezért könnyű dolguk volt a hittérítőknek, nem ütköz­tek ellenállásba. Ismeretei szerint Kolumbuszt ma­gyar pálos szerzetesek kí­sérték az újvilágba. Ami­kor hirdetni kezdték Jézus evangéliumát, az egyikük így kiáltott fel: - Ezek nem is indusok, hanem keresztények! Hasonló szimbólumok. Dr. Simon Péter szerint a magyar turulmadár indián megfelelője a kerecsensólyom a szimbólumok, a díszítő motí­vumok és a szakrális számok egyezését. Hihetetlen, de még az egyszeregyet is ugyanúgy magolják az indián gyerekek, mint a magyarok. Onpár, az egy pár, vagyis kettő. Onpár onpár lecsen topa. Ez annyit tesz: kétszer kettő legyen négy. A magyarság, a Kárpát-me­dencei magyar nyelv ezeréves, a kanadai indiánok pedig 1200 éves magyar nyelven beszélnek dr. Simon Péter szerint. A kuta­tó meg van győződve arról, hogy a népvándorlás korában, Közép-Ázsiából nemcsak nyu­gatra, hanem keletre is indul­tak népcsoportok. Letelepedtek Kazahsztánban, Kínában, Indi­ában, Japánban, de voltak, akik nekivágtak a végeláthatatlan víznek, és az úgynevezett cse- répúton Észak-Amerikáig jutot­tak. Az óceán fenekén elsüly- lyedt hajóroncsok és cserép­edény-maradványok jelzik a né­hai hajósok útvonalát. Kultúrájukat magukkal hoz­ták Európába és magukkal vit­ték Amerikába a szétrajzó hon­keresők. Ami a magyaroknál a turulmadár, az a dakotáknál a kerecsensólyom. A rozetta a to­temoszlopon és a székely ka­pun is feltűnik. Rovásírásos le­letek ugyanúgy találhatók a Kárpát-medencében, mint az indiánok földjén. S ami dr. Si­mon Péter szerint a legérdeke­sebb: az egyistenhit és a boldog­asszony-hit egybeesése. Szent István népe és Ülő Bika népe is ápolja az istenanya-kultuszt. Az indiánokhoz kutyaszánon érke­zik a Happy Lady, egy négyezer esztendős, fából faragott szobor, melyet minden évben körbe- visznek a kontinensen. A kinyi­latkoztatást Krisztus előtt két­ezer évvel kapták meg, öt pla­tánlevélre írva, amit ma a Bri­tish Múzeumban őriznek. A fogantatás szent ünnep a da­kotáknál. A szeplőtelen foganta­tás napja - az előadó ismeretei szerint - valaha nálunk is rang­ban megelőzte a karácsonyt. Mert az ember a fogantatástól kezdve létezik. Az indiánoknál ebből adódóan az abortusz szó­ba sem jöhet. Sőt, születésnapju­kat a tényleges megszületés előtt kilenc hónappal tartják. Kitért még dr. Simon Péter a táltosok ténykedésére is. Az ősi magyar és az észak-amerikai in­dián kultúrában is megtalálha­tók a gyógyítók, az orvosságos emberek, akik nem azonosak a sámánokkal. Nem kell rögtön megriadni és sátánt kiáltani, ha valaki érdeklődik a régi korok hitvüága iránt! Ne féljünk Szent István mögé nézni - kérte az előadó -, mert a kereszténység gyökerei is ott találhatók! Ismét a szekszárdi borra hangolódnak a gitárok húrjai szekszárdi gitár egyesület Összekapcsolják a gasztronómiát a muzsikával. Idén a Mediterráneum zenéje áll a középpontban III. QSoroÉ és fjúrot Pengető s húrok szekszárdi borra hangolva 2010. június 19., szombat 134" Szék-szár dón, a VVosLnsky Mór Megyei Múzeum előtt -eső esetén a miizcrunbsui­Szekszárd nagy hagyományú iro­dalmi, zenei és világhírű szőlő- és borkultúrával bír. Ez késztette a Szekszárdi Gitárkvartett tagjait, hogy útjára indítsák az évenkénti Borok és húrok elnevezésű ingye­nes fesztivált. Erre kiváló alkalom volt a Reneszánsz év. 2008 júniu­sában a korszakot ismerő hivatá­sos zenészek mellett amatőr mu­zsikusok is megmutatták a Vár- megyeháza dísztermében az eh­hez a korhoz kapcsolódó tudásu­kat. A koncertek között a díszte­rem előtti folyosón a Szekszárdi Borászok Céhe mutatta be Mátyás korának borfogyasztási szokásait A második délután 2009. június 20-án, szombaton, 14.30-tól a Wosinsky Mór Megyei Múzeum előtti téren zajlott. A Duna men­tén, Budapesttől Belgrádig élő ze­nészek mutatkoztak be: Strófa verséneklő trió - Budapest, Komjáth(y)iak, Szekszárdi Gitár­kvartett - Szekszárd, Trio Balkan Strings - Belgrad. Az érdeklődők tavaly is kóstolhatták a Szekszár­di Borászok Céhe kiváló borait, il­letve Rubányi Anita, Szemerédi Fanni és Fábián Péter szavalatait hallhatták e délutánon. A III. Borok és húrok a Pécs 2010 Európa Kulturális Főváro­sa társrendezvénye, és a tavalyi­hoz hasonlóan ismét a Múzeu­mok éjszakájához kapcsolódik, június 19-én, szombaton, 14 órá­tól. A zenekar minden évben va­lamilyen koncepció szerint válo­gatja a fellépőket. Idén a Mediter­ráneum zenéje áll a középpont­ban. A megyei múzeum előtti (eső esetén a múzeumbéli) kon­certsorozatot a Sütianap zenekar nyitja mediterrán jellegű zenéjé­vel. Pálos Miklós és Márkvárt Já­nos borbemutatója után a Szek­szárdi Gitárkvartett lép színpad­ra a Földközi-tengeri népek ze­néinek bemutatásával. Csötönyi László szavalatait a tradicionális délszláv népzenét modern feldol­gozásban játszó, kecskeméti Őskestar együttes követi. Újabb borbemutató után a Misztrál együttes balkáni lüktetésű mu­zsikája zárja a koncertek sorát. A program folytatásaként minden­kit szeretettel vár a Mirázs tea­ház. Támogatóink: Szekszárd MJV Önkormányzata, A Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Művé­szeti és Szabadművelődési Alapít­vány, a Tolna Megyei Önkormány­zat, a Szekszárdi Bioráma Kft., az Alisca-BAU Zrt., a Caminus Kft., az Agromárka Kft. Stihl és Viking Szakkereskedés és Szerviz, az E’szencia Bortéka és Teashop, a Decsi Pék Kft., a Lambéria- és Barkácsáruház, az Unió-Tisza Kft., a Kos-Fék Fékhengerüzem, a Nepp Bőrmanufaktúra, az Unió Tisza Kft. a www.oravarazs.hu , a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Tolnai Népújság, a Tolnai Extra és a Mirázs teaház. % Á * \ I 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents