Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-12 / 135. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. JÚNIUS 12., SZOMBAT KÖRKÉP Állami támogatást kell igényelni a helyi közösségi közlekedéshez Nyáron jó nyelvet tanulni tanfolyam Hetek alatt hónapok tananyagát lehet elsajátítani Tolna megye folyamatosan lefelé tart a rangsorban Intenzív nyelvtanfolyamokat indít a Katedra Nyelviskola Pakson és Szekszárdon. Június 14-étől akciós áron jelentkezhetnek az érdeklődők angol, német, olasz, francia és spanyol nyelvű képzésre. További információk: www.katedra.hu , telefon: Szekszárdon 74/418-211, Pakson 75/510-085 A szekszárd Tizennyolcmillió 750 ezer forint állami normatív támogatásra pályázzon a város a megyeszékhely közösségi közle­kedésének biztosításához. Ezt ja­vasolja a közgyűlésnek a gazda­sági és mezőgazdasági bizottság. A város a megnyert támogatás .összegét utalja tovább a szolgál­tatást végző Gemenc Volánnak. A jogszabályok szerint a támoga­tásra a szolgáltató veszteségé­nek mértékéig lehet pályázni, de összege legfeljebb 25 százalék­kal haladhatja meg az előző év­ben adott önkormányzati támo­gatást. Tavaly a közgyűlés 15 millió forinttal járult hozzá a he­lyi közösségi közlekedés működ­tetéséhez. ■ 1.1. Múlt, jelen, jövő egyetlen kötetbe foglalva bátaszék Kisváros tájak és kultú­rák találkozásában címmel jele­nik meg kiadvány a településről. A kötet 287 oldalon sok fotóval, ábrával illusztrálva mutatja be a város múltját, jelenét és tesz uta­lást a jövőjére. Szó esik a város kultúrájáról, látnivalóiról, sport­életéről, civil szervezeteiről és vállalkozóiról. A könyvet dr. Nagyváradi László, a PTE tan­székvezető docense szerkesztet­te, segítségére pedig a bátaszéki Szebényi Anita, tudományos se­gédmunkatárs volt. A kötetet au­gusztusban, Bátaszék várossá vá­lásának 15. évfordulóján mutat­ják be hivatalosan, 1500 példány­ban jelenik meg, ebből 200 da­rab német nyelven. A kiadást az önkormányzat és a Duna-Mecsek Alapítvány támogatta. ■ H. E. Német nyelven is megjelenik Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy! - tartja a mondás. Aki megtanul egy idegen nyel­vet, az egyben megismerkedik egy másik néppel, kultúrával, országgal is. A legszerencsésebb helyzetben azok vannak, akik kétnyelvű családban nőnek fel, mert észrevétlenül sajátítják el mindkét nyelvet. Ilyen lehetősé­ge azonban keveseknek van, a többségnek tanulással kell meg­Közel nyolcvan centivel maga­sabb a fadd-dombori holtág víz­szintje a normális értéknél. Fü- löp János, Fadd polgármestere elmondta: a holtág befogadóké­pességének végéhez érkezett, de a víz az elmúlt napokban is emelkedett, Dombodban már ví- kendházakat veszélyeztet. Teg­nap a faddi önkormányzat kez­szereznie az idegennyelv-isme- retet. Az általános iskolák több­ségében már első osztályban in­dul a nyelvtanulás, a leggyak­rabban angol vagy német nyelv. A középiskolában az emelt szin­tű érettségi nyelvvizsgával egyenértékű, de a nyelvvizsgák népszerűsége továbbra sem csökkent. Aki a középiskolában elmulasztott nyelvvizsgát sze­rezni, annak később muszáj ezt deményezésére Tolna városa hozzájárult ahhoz, hogy néhány napig a tolnai holtágba ereszt­hessék a vizet a Bartal-zsilipen keresztül, annak érdekében, hogy a faddi ág szintje legalább ne nőjön tovább. A vízügyi igaz­gatóságtól pedig azt kérték, hogy biztosítsanak szivattyús áteme- lési lehetőséget a Dunába. A a hiányosságot pótolnia, hiszen a diplomához legalább egy kö­zépfokú nyelvvizsgára van szük­ség. Sokan pedig felnőtt fejjel ül­nek ismét az iskolapadba, mert munkájukhoz válik szükségessé a nyelvtudás.- Azért ajánljuk a nyári inten­zív nyelvtanfolyamokat, mert ezeken négy hét alatt annyit ta­nulhatnak, fejlődhetnek, mint máskor hónapok alatt. Különö­holtág szivornyán keresztül tör­ténő csapolásához ugyanis még túl magas a Duna: tegnap még 8 méter felett volt, míg a szivor- nyás megoldás csak 4 méter kö­rüli szintnél működik. Beke Zsolt, a vízügyi igazgató­ság szekszárdi szakaszmérnök­ségének vezetője elmondta: bíz­nak benne, hogy a tolnai ágba sen a középsikolások, diploma előtt állók számára kedvező ez az oktatási forma, mert minden idejüket és energiájukat erre for­díthatják - mondja Simon And­rea, a Katedra Nyelviskola tulaj­donosa. A nyelviskola privát bérletet kínál azoknak, akik magánórá­kat szeretnének venni, az inten­zív tanfolyamok pedig 4-6 fős csoportokban zajlanak. ■ V. M. való vízeresztés, a Duna apadása és a mostani erőteljes párolgás miatt nem lesz szükség a költsé­ges szivattyúzásra, és ki lehet várni, míg a folyó vízszintje le­csökken annyira, hogy a szivor- nyázást meg lehessen kezdeni. Ám ha mégsem így lesz, akkor biztosítják a szivattyús átemelést az önkormányzatnak. ■ S. K. tolna megye A bruttó nemzeti össztermék (GDP) tekintetében az ország hét régiója közül a Dél­dunántúli 1995 és 2008 között a 4-5. helyen áll a Központi Sta­tisztikai Hivatal felmérése sze­rint. Nálunk gyengébben csak a Dél-alföldi és az Észak-magyar­országi régió szerepel. A régión belül a megyék hely­zete eltérően alakul. A GDP egy lakosra jutó összege 2008-ban Baranya megyében 1 900 000, Tolnában 1 800 000. Somogybán 1 700 000 forint körül alakult. ■ Nagy a súlya a régi­ónak az energiater­melésben a paksi atomerőmű miatt. Az ország többi megyéjével összehasonlítva Baranya a 10-11. helyen, Somogy a 14-17. helyen áll, Tolna megye pedig az 1995- től számított időszakban folya­matosan lefelé halad a ó. helyről, jelenleg a 13.-on áll. A régió gazdasági szerkezeté­ben a termelőágak részesedése mindössze 36 százalék, ezzel az utolsó előtti helyen állunk. Ezt az eredményt a viszonylag sze­rény ipar, ezen belül is az ösz- szes régió közül a legcseké­lyebb feldolgozóipar idézi elő. A termelő ágak szerepe a vizs­gált időszakban 42 százalékról A GDP egy lakosra jutó összege (ezer forint) Baranya 400 1800 1900 Tolna 500 1700 1800 Somogy 350 1550 1700 (Forrás: KSH) csökkent a jelenlegi helyzetére. Nagy a súlya viszont a régiónak az energiatermelésben - a pak­si atomerőmű miatt -, és a me­zőgazdaság is a magasabb ré­szesedésű ágazatok közé tarto­zik, bár folyamatos a térveszté­se. Emelkedett viszont a szol­gáltató ágak szerepe. Ebben a szférában erős az ingatlanügy­letek, gazdasági szolgáltatások, valamint a kereskedelem rész­aránya. Az oktatás, az egészség- ügyi, szociális ellátás, valamint a szerény részesedésű szállás­hely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása viszont nagyobb arányú a régió teljesítményé­hez, mint az országos átlag. ■ Befogadóképessége határán van a holtág fadd-dombori A víz az elmúlt napokban is emelkedett, házakat veszélyeztet Újra tanulják a földművelést a falvakban program A kistelepülések lakóinak helyben kell munkalehetőséget teremteni tolna megye Tizennégy telepü­lés és mintegy 110 ember vesz részt a Sorsfordító - Sorsformáló programban Tolna megyében. A program céljáról és aktuális hely­zetéről Nagy Ferenc térségi foglal­koztatási tanácsadó adott tájékoz­tatást. Mint elmondta, a kistele­pülések legnagyobb problémája a munkanélküliség. A vidéki mun­kaerő hátrányban van több szem­pontból is, ezek egyike a költsé­ges bejárás, amelyet vagy a mun­káltató, vagy a munkavállaló nem tud finanszírozni. A legjobb meg­oldás tehát az, ha helyben tud­nak gondoskodni magukról. Ugyanakkor a hagyományosan növénytermesztéssel és állatte­nyésztéssel foglalkozó falvakban is külföldi árut fogyasztanak az ott élők. A Sorsfordító - sorsfor­máló program lényege az, hogy helyben termeljék meg a szüksé­ges élelmiszereket, nemcsak ma­guknak, hanem például az önkor­mányzati konyhá­nak, vagy a helyi üz­letnek is. A munka az ön- kormányzat saját földterületén zajlik, a programra a regio­nális munkaügyi központtól erre a célra elnyert pályázati pénzt fordítják az ön- kormányzatok. Mint Nagy Fe­renc megállapította, kiderült, hogy a falun élők közül sokan már nem ismerik a zöldség- és gyümölcstermesztés fortélyait. Meg kellett tanítani a résztve­vőknek, akiket ebben a folya­matban szakemberek segítettek. Tavaly indult a Sorsfordító Bonyhád és Tamási térségében, az idén már a dom­bóvári és a szekszár­di kistérségből is van csatlakozó tele­pülés. A hangsúly a gyakorlati oktatáson van, és nemcsak a munkafolyamato­kat, hanem egyfajta életszemlé­letet is tanítanak a résztvevők­nek. A kitartó, igényes munkát, és azt, hogy ebben az ágazatban „főszezonban” kevéssé kiszá­mítható mind a munka időpont­ja, mind az időtartama. A prog­ram sikeresnek mondható, a te­lepülések polgármesterei általá­ban kedvezően fogadják, és ki­váló partnernek bizonyulnak. Azokban a falvakban, ahol már a második éve fut a Sorsfordító, most a feldolgozás feltételeinek megteremtése és a megrende­lőkkel való szerződéskötés az aktuális feladat. Az jövőben az értékesítést is tovább szeretnék fejleszteni. A Sorsfordító - Sorsformáló program iránt egyre több telepü­lés érdeklődik. A szervezők pe­dig bíznak benne, hogy az új kormány, illetve az új önkor­mányzatok is partnerek lesznek a folytatásban. ■ V. M. ■ Nemcsak mun­kafolyamato­kat, hanem egyfajta élet- szemléletet is tanítanak. Élmény Diákok szállták meg egy estére szerkesztőségünket. A LADIK ve­télkedő megyei döntőjén ötödik bölcskei Kegyes József Általános Iskola Mé-Diák csapata, illetve a hatodik helyen végzett paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Hiperaktív csapata tett látogatást a kiadóban, és maguk­kal hozták néhány társukat is. A gyerekek már a verseny ideje alatt is sok mindent megtudtak az újságírásról, de az igazi élményt mégiscsak a szer­kesztőségi és a pécsi nyomdai látogatás jelentette számukra.

Next

/
Thumbnails
Contents