Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-10 / 133. szám

5 AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . !■ ür ? Pekoli Miklós lett a 2010-es év diákújságírója- Miklós valamennyi be­küldött munkája profi di­ákújságírói munka, inter­júi, cikkei okosan felépítet­tek, tartalmasak, jól meg­szerkesztettek, olvasmá­nyosak - írta az országos Diákújságíró Egyesület a Garay gimnázium harma­dik osztályos tanulójáról. Ezek alapján talán nem is meglepő, hogy a fiú lett a 2010-es év diákújságírója. Pekoli Miklós beküldött munkáit több száz verseny- feladat közül ítélte a leg­jobbnak a zsűri, így méltán lehetünk büszkék rá. A diákújságíró már általá­nos iskolában is tagja volt újságunk Ladik, azaz Lapot a diákoknak nevű program­jának is, melynek a SÉTÁ- hoz hasonlóan a média vilá­gának megismerése és az olvasásra nevelés a célja. Azóta pedig, hogy gimnazis­ta lett, minden félévben ak­tív tagja a SÉTA program­nak is, rendkívül színvona­las alkotásokat küld mindig nekünk. Természetesen la­punk is kitüntette már a hó­nap diákújságírója elisme­réssel. Pekoli Miklósról pedig mostanában az a hír járja, hogy a következő tanévtől az iskolai diákújságot fogja szerkeszteni. ■ M. A. í | OKLEVÉL f ír Pekoli Miklós I ' V4f A2 ÉV DIÁKÚJSÁGÍRÓJA j .V » ^ 1. HELYEZETT Pekoli Miklós oklevele 1 Szívesen maradtunk volna cserediák-program Barátként üdvözöltek minket a német társaink A kis csapatunk nagyon jól érezte magát a családoknál, és külön élmény volt, hogy a városok nevezetességeit is láthattuk Nagyon röviden és velő­sen így alakult a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium és a darmstadti Georg Büchner Schule egy he­tes cserekapcsolata. Kiss Balázs A kis csapatunk, két tanárnő­vel az élén május 3-án, hétfőn korán reggel indult Budapest­re, majd onnan tovább repülő­vel Frankfurtba. A másfél órás repülőút kicsit meggyötörte fü­leinket, de szerencsésen földet értünk. Frankfurtból autókkal jutottunk el Darmstadtba, ahol szívélyesen üdvözöltek minket németországi társaink, és nem­csak úgy, mint a testvérváros­ból érkezőket, hanem mint le­endő barátokat. Az új ismerősö­kön kívül az intézmény igazga­tója is köszöntött minket. Dél­után mindenki berendezkedett a vendéglátó családoknál, és át­adtuk magunkat a pihenésnek. Kedden azonban már komoly munka várt ránk. Először az is­kolában kellett teljesítenünk, majd a városi tanács képviselői üdvözöltek minket a polgár- mesteri hivatalban. A nap töb­bi része szabad városnézés volt, megcsodálhattuk a telepü­lés legnagyobb látványosságát, az úgynevezett Hochzeitsturm- ot (esküvői torony), majd a ki­rándulás a szecessziós múze­um megtekintése után ért vé­get. Szerdán bementünk Frankfurtba, ahol nemcsak Goethe szülővárosát, hanem a modern Németország egyik központját láthattuk, ismerhet­tük meg. A program javarészt múzeumlátogatásból állt, de nem ám ilyen uncsi múzeu­mokba vitték el a csoportun­kat, hanem a város legjobbjai- ba. Láttuk ezen kívül a Majnát, a Pauluskirche-t, sok régi házat és miegymást. A hátralévő időt shoppingolással, illetve a Blue Box ifjúsági centerben töltöttük Griesheimban, ami szintén Gyönk testvérvárosa. Csütörtö­kön sajnos egész nap esett az eső. így a délelőttöt az iskolá­ban, a délutánt pedig szaba­don, együtt töltöttük, és a szó­rakozás mellett egy kis időt a magyar nyelvre is fordítottunk, így új barátaink nemcsak min­ket, hanem nyelvünket is meg­Átéreztük, milyen lehet a vakoknak közlekedni A LEGJOBB MÚZEUM a Dialog Museum volt, amit láthatat­lan kiállításnak is lehetne nevezni Ennek a múzeum­nak nem az az elve, hogy: „Mindent a szemnek semmit a kéznek!”, hanem épp fordít­va, ugyanis a kis csoportok vakvezetői olyan termek ko­romsötét labirintusain vezet­nek át egy-egy csoportot, amelyekben egyáltalán nem lát az ember, és 100 százalék­ban az érzékeire és a segítői­re van bízva. Ez az érzés, amikor egyik percről a má­sikra nem lát az ember, ez borzasztó, de egy kis idő után meg lehet szokni, és akkor már csak arra tudsz gondol­ni, hogy: „Most nem látok, de még fogok látni, még fogok egyszer látni!” Ezt az érzést azonban a vakok nem érez­hetik soha, éppen ezért hoz­ták létre ezt a kiállítást, hogy mások (látók) is megtapasz­talhassák, milyen érzés is ez. ismerhették. Pénteken Mainzot tettük magunkévá, ami nem csupán Gutenbergről, a dómjá­ról és a római kori emlékeiről híres, de sok másról is. A ki­rándulás legérdekesebb pontja az volt, hogy a főtéren más ma­gyar cserediákokkal is találkoz­tunk. A hétvégét mindenki a családoknál töltötte, akik érde­kesebbnél érdekesebb progra­mokat csináltak vendégeiknek. De hamar eljött a vasárnap és a búcsú ideje. Este a település által rendezett vacsorán vet­tünk részt, ahol a város vezető­itől köszönt el a csipet csapat. Hétfőn pedig a német családok búcsúztattak minket, a magyar családok pedig reménykedtek, hogy a vulkán nem szól bele a hazaérkezésbe, annak ellené­re, hogy néhányan, köztük én is szívesen maradtunk volna. A repülő persze problémamen­tesen megérkezett, a „cseré- sek” pedig élményekkel gazda­gon érkeztek vissza családjaik­ba és az iskolába. Már most na­gyon várjuk a szeptemberi vi­szontlátást. A szerző a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium tanulója Egy napsütéses csütörtök délután nekem és pár iskolatársamnak volt szerencsénk betekintést nyer­ni a Tolnai Népújság színfalai mö­gé. Megismerhettük a szerkesztő­séget, a cikkekhez végre arcokat is köthettünk, és magával a fő- szerkesztő úrral is találkozhat­tunk. A szerkesztőségi látogatás után az újságkészítés műveleteit figyelhettük meg a pécsi nyomdá­ban. Megszokott dolog, hogy reg­gelente, mikor kilépünk a bejára­ti ajtónkon, a postaládában már ott pihen az aznapi újság, tele friss hírekkel, melyek csak arra vár­nak, hogy elolvassuk őket. Igen ám, de vajon, kik és hogyan juttat­ják el hozzánk az információkat? Nos, a titokra végre fény derült. Bevallom nem gondoltam, hogy a nyomtatott sajtó világa ilyen pon­tos menetrendet és koordinációt igényel. Minden egyes dolgozó­nak, a szerkesztőtől a nyomdában dolgozó gépkezelőig megvan a maga feladata, melyet ha nem, vagy rosszul végez el, az egész fo­lyamat felborul, hatalmas anyagi kárt hagyva maga után. Az egész­ről az apró hangyák vagy a méhek jutnak az ember eszébe, ahol min­Diákok a szerkesztőségben den piciny élőlény részese az egésznek, és így képesek hatal­mas dolgok megvalósítására. A szerkesztőségben tett látogatá­sunk során, megismerhettük, hogy a világ eseményei miként válnak hírekké, és miként újság­cikkekké. A barátságos légkör rögtön megragadott bennünket, amint beléptünk az irodába, ahol az újságírók még délután hat óra­kor is bent ültek, hogy a hírek ma­radék nélkül eljuthassanak hoz­zánk. Hiszen egy jelmondatot is­mernek, mely az újságírás alap­törvénye: „Mindent az olvasó­kért!” Azt hiszem, ez a mondat a magyarázat rá, miért is lesz vala­ki újságíró. * ■ Holik Balázs, Tamási, BBÁG Sztárvilág SZTÁROK - MAGÁNÉLET SZÓRAKOZÁS J Hihetetlen, mégis igaz: Liptai Claudia használt bugyiját árulják az egyik legnépszerűbb közösségi portálon. Az alapító szerint bizonyára sokan vannak, akik szeretnék megkaparintani a híresség alsóneműjét, és tetemes ösz- szegeket ajánlanának fel érte. A bugyinak egyébként még története is van, Daróczi Dávid édesanyja, Ica néni találta meg a szennyesben, és azóta egy magazin fotósá­nak is megmutatta. Ez az ominózus ruhanemű ugyanis a bizonyíték arra, hogy Daróczi és Liptai még együtt voltak akkor, amikor a volt kormányszóvivő öngyilkos lett. Problémai A séta oldalnak ebben a rovatában a fiatalok problémáival foglalko­zunk Szakértőnk, Szijjártó Linda pszichológus válaszol ezentúl a kér­déseitekre, és segít eligazodni a ti­nédzserkor útvesztőiben. Ha bármi gondotok van, vagy csak tanácsra lenne szükségetek, azt megírhatjá­tok - akár név nélkül is - az agnes2.molnaPSaxels.hu e-mail címre, mi pedig továbbítjuk azt Lin­dának. Jelige: SOS A LEGJOBB BARÁTNŐM PASIJA FLÖR­TÖL VELEM. NEKEM IS TETSZIK A SRÁC, MIT CSINÁLJAK? Csábító ajánlat, ha egy jóképű, ara­nyos srác flörtöl velünk, hiszen ezzel egyértelmű jelét adja annak, hogy szeretne tőlünk valamit. A gubanc ott kezdődik, amikor kiderül, hogy a srác foglalt. Ennél nagyobb problé­mát csak az jelenthet, ha a legjobb barátnőnk az a bizonyos lány, akivel jár. Hiába a fiú közeledése, a lehető­ség egy romantikus kapcsolatra és a tény, hogy kölcsönösen tetszetek egy­másnak: ez sajnos az az eset, ami­kor az „el a kezekkel” szabály lép ér­vénybe. Hiszen azzal, ha belépnél ebbe a kapcsolatba harmadikként, nemcsak az ő párkapcsolatukat dúl­nád szét, hanem megsebeznéd a ba­rátnődet is, aki biztosan megszakíta­ná majd veled a kapcsolatot, ha le­nyúlnád a fiúját. Nem is beszélve ar­ról a bűntudatról, amit magadnak okoznál ezzel a lépéssel Úgyhogy kerüld el a srácot, amilyen messzi­ről csak lehel Egy darabig ne menj velük közösen szórakozni, de ha mégis egymás mellé keverednétek, kerüld a tekintetét, és légy sokkal visszafogottabb vele. Ezzel azt üze­ned majd neki, hogy minden eddigi jelzésed ellenére te mégsem szeretnél tőle semmit Aranyköpések,/ Chuck Noms... Lehetetlen nem létezik, csak olyan, hogy Chuck Norrisnak nincs kedve hozzá. *** Chuck Norris nem hord karórát, ő dönti el, mennyi az idő. Chuck Norris az éjjeli lámpa fényénél alszik. Na nem azért, mert félne a sötétben, hanem mert a sötét fél tőle. *** Chuck Norris ha beleesik a vízbe, nem lesz vizes. A víz lesz Chuck Norrisos. *** Sok ember hord Superman-es pizsit Superman Chuck Norrisosat visel i 4 I FOTÓ: KISS ALBERT

Next

/
Thumbnails
Contents