Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-05-30 / 21. szám
7 2010. MÁJUS 30., VASÁRNAP INTERJÚ ítélet Bábminiszterek, oligarchák, szélsőjobbosnak álcázott rendőrspiclik, pénzéhes orvosok és karrierista tévések világába visz első regényében Bárdos András, akinek nem hiányzik a tévé. CSAK NEHOGY ILYEN LEGYEN AZ ORSZÁG! ítélet című politikai krimijében mond ítéletet az országról Bárdos András. A televíziós műsorvezető' két éve nincs képernyőn, és oda a hagyományos formában már nem is vágyik vissza. Újvári Miklós- Ötödéves bölcsészként, amikor először képernyőre került, így képzelte a tévés karrierjét?- Dehogy! Én akkoriban semmi mást nem akartam csinálni, mint focival foglalkozni, sport- riporterkedni. Arról meg fogalmunk nem volt, hogy Magyarországon lesz valaha kereskedelmi televíziózás. A Magyar Televízióban csak a rendszerváltás után kezdtünk el kísérletezni új típusú műsorokkal, ami akkor forradalmi dolognak tűnt. A Reggeli, a Napközi, az Objektív voltak az előzmények. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi tévézést azok kezdték el, akik ezekben a műsorokban részt vettek. Kereszty Gábor, Sváby András, Frei Tamás, Nika György, Kolosi Péter és én is ebből a csapatból kerültünk ki.- Mi az oka, hogy 13 év után a kereskedelmi televízióra a közvélemény mint elborzasztó g jelenségré tekint? f- A kérdéssel vitatkoznék, az | emberek többsége nem tártja el- * borzasztónak a kereskedelmi te- 1 levíziókat, hanem nézi őket. A Barátok köztet, a Fábry-show-t, a Jóban, rosszbant. Az értelmiség tekint rá így. Ennek pedig egyszerű az oka: 1997-ben az állam rossz szerződést kötött. Nem kötött ki megfelelő garanciákat. Nem kötelezték őket semmire, amit egy kereskedelmi tévé önmagától nem akar. Például nem írtak elő nekik magyar gyártású gyermekműsorokat, és folytathatnám.- Amíg képernyőn volt, úgy gondolta, hogy befolyása van Magyarországra, a közízlésre, a közgondolkodásra?- Ne gondolom, hogy egy ilyen többé-kevésbé kialakult demok- . ráciában egy híradó-műsorvezetőnek nagy befolyása lenne. Ahogyan szerintem egy miniszterelnöknek sincs túl nagy. Az alapok megvannak, és többé-kevésbé biztosak. Annyira felaprózódott a média, annyi felől érkezik a vélemény, hogy egy mégoly nagy szerkesztőség szava is lényegében eltűnik. Ami meg a közízlést illeti, szerintem az ember ilyesmire nem gondol, amikor a képernyőn vagy a magazinokban szerepel. Én egyetemi oktató vagyok, és arra figyelek, hogy ott példát mutassak. De amikor a képernyőn beszéltem, úgy viselkedtem, mint egy légtornász, aki nem néz le. Én nem gondolhattam arra, hogy kétmillió emberhez beszélek, meet azonnal lefagyott volna a nyelvem.- Hiányzik a képernyő?- Az egyszerű és őszinte válaszom az, hogy nem. De tudom, hogy ezt nehéz elhinni. Több olyan időszak volt az életemben, amikor nem szerepeltem tévében. Akkor nagyon hiányzott, ,Az az érzésem, az immunrendszerünk annyira leromlott, hogy egy katasztrófa nem azt hozná ki az országból, mint New Yorkból szeptember 11. szenvedtem, kínlódtam. Most viszont nem hiányzik. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy-két év múlva nem fogom azt érezni, hogy mégiscsak ezt a szakmát tanultam, ezt kellene csinálnom.- És belekóstolt egy másik szakmába, az írásba. Miért?- Jó két évvel ezelőtt kezdtem el írni ezt a könyvet. Akkor kezdett el izgatni az a kérdés, hogy ha Magyarországot elérné valami nagyon nagy baj, mi történne. Mert el fogja, csak az a kérdés, mikor. És az az érzésem, az immunrendszerünk annyira leromlott, hogy egy katasztrófa, terror- támadás, vírusfertőzés nem azt hozná ki az országból, mint New Yorkból szeptember 11. Attól tartok, hogy egymásnak esnénk. Ezt mesélem el a könyvben egy történetbe ágyazva.- Az a meglehetősen negatív kép, amelyet a társadalomról, annak vezetőiről, a lakosságról fest, a munkája során alakult ki Önben? Újságíróként látott ennyi aljasságot, cselszövést, kegyetlenséget?- Én nem azt mondom, hogy Magyarország ilyen ma. Inkább azt mondom, nehogy ilyen legyen. Ez egy negatív utópia. Nem akartam semmilyen aktuális pártpolitikai áthallást belecsempészni.- De egy-két figurát így is be lehet azonosítani. Nem lehet nem feliserni a szélsőjobboldali fegyveres testületben a Magyar Gárdát, a cigány-magyar összecsapásokban az elmúlt időszak eseményeit, és tipikus politikusi jellemek és üzletemberek is előfordulnak.- A történetben az összes szélsőjobboldali szervezet egységbe tömörül, ami ma Magyarországon elképzelhetetlen. Aki a szereplőket valóságos személyekkel azonosítja, vagy megtörtént eseményeket vél felfedezni, az képzeleg.- Honnan tanult regényt írni?- Irodalmat tanultam egész életemben, irodalom szakon végeztem az egyetemen, tehát az írás mesterségéhez konyítok valamit. Mégis azért tartott ilyen sokáig, majdnem két évig az írás, mert sok mindent kipróbáltam, és láttam, hogy a papíron nem működik. A meseszövés nehéz dolog. A neveket egy háromdimenziós térben helyeztem el, így próbáltam modellezni a cselekményszálakat. De a történet sokszor cserbenhagyott. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy az író nem történetet önt formába, hanem létrehoz egy helyzetet, elindítja a szereplőket, és onnantól megy a történet magától. Aztán sokszor vissza kéll hozni az eredeti kerékvágásba.- Érdekes a kormány szerepe a regényben: a miniszterek nem a maguk urai, hanem oligarchák, pénzemberek irányítják, tartják sakkban őket. Ez a mai Magyaroszágra is igaz?- Ez nem csak Magyarországra igaz. A kampányok, a pártok finanszírozása vacakul van megcsinálva, a pártok legálisan egy Amikor a képernyőn beszéltem, úgy viselkedtem, mint egy légtornász, aki nem néz le. Nem gondolhattam arra, hogy kétmillió emberhez beszélek, mert azonnal lefagyott volna a nyelvem. gyufát sem tudnak megvenni. Sokszor annyi pénzt kellene adni a pártoknak, mint amennyit most kapnak, és akkor a politikusok kevésbé lennének korruptak. Idővel talán kitisztulna a kép. Mert létezik a józan ész. Az ember nem szívesen követ el bűnt. Miért kockáztatná valaki a börtönt, ha nem szükséges?- Tegnaptól új kormánya van Magyarországnak, amely magát egy új korszak kezdetének tekinti. Elképzelhető, hogy a megrajzolt világ visszaszorul?- Én nem gondolom, hogy ez kormányfüggő. Szerintem a kormányoknak nincs olyan hatalmas szerepük egy országban. Átalakítani csak akkor tudnak valamit, ha azt az ország is akarja. Én a változást attól várom, hogy az országnak van egy természetes fejlődése, kipróbál utakat, és ha azok nem jók, elindul másik irányba. Ettől még az új kormány hozhat látványos fordulatot. De ez az ország akkor lesz más, ha az emberek elkezdenek egymásban bízni. Ha elkezdenek bízni a bíróságban, a rendőrökben, abban, hogy ha ellopják valamijüket, az megkerül. Névjegy SZÜLETETT: 1964, Szeged. édesapja Bárdos Pál író, dramaturg, édesanyja Fenákel Judit író, újságíró. AZ elte magyar-történelem szakán végzett. A MAGYAR RÁDIÓ SportOSZtá- lyán kezdett dolgozni, később a Magyar Televízióhoz ment át. munkatársa volt a Híradónak, a Napközinek, az Objek- tívnek és a Nap-keltének. 1998-BAN ő vezette az első mi- niszterelnök-jelölti tévévitát. KÉT ÉVIG DOLGOZOTT OZ RTL Klubnál, majd a Satelit tévénél helyezkedett el. 2003 szeptemberétől tavalyig a TV2-nél feleségével, Máté Krisztinával közösen vezették a Tények című hírműsort. 2009. október 2-án közös megegyezéssel szerződést bontott. JELENLEG ír, és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Ez negatív utópia, nem a valóság ✓Tv- A könyv lesújtó képet fest az egészségügy állapotáról, benne a pénzhajhász orvosi gondolkodásról. Honnan merített?- Itt élek. Ismerek nagyon becsületes, tiszta orvosokat, akikre rábíztam és rábízom a gyerekeimet. Nem arról van szó, hogy minden orvos, gazember, hanem arról, hogy van egy közeg, amely az orvosok többségéből a legrosszabbat hozza ki. És azokat félemlíti meg, akik normálisan, tisztességesen dolgoznak.- A családokba is belelátunk, de harmóniát egy főszereplő életében sem jelent a családi közeg. Ennyire pesszimista?- Alig ismerek ma olyan családot, ahol öt-tíz év után lángoló szerelemben élnek. De nagyon sok olyat, ahol a szerelem elmúlt, és vagy a teljes közöny lett úrrá, ez a rosszabbik változat, vagy a gyűlölet, ahol legalább valami érzelem van. Ez a szép keret nem jól van megtöltve. Nem tudom megítélni, hogy miért. Amit ma a férfiak létrehoznak, az minőségben már messze elmarad a nők teljesítményétől. De eközben, főleg a mi tájékunkon, a férfiak tartják a pozíciójukat, és nem engedik oda a nőket.- A könyvében a televíziók világa is felbukkan. A szereplők viszont internetes tévét néznek, telefonokon, kütyükön követik a tévéadásokat, élő közvetítéseket. Ez tehát a televíziózás jövője?- A televízió egy közepesen jól sikerült médium, a PC, a személyi számítógép tévút. Mindkettő a szobába láncol, időhöz köt. Ha hatkor kezdődik egy műsor, és valaki negyed hétre ér haza, leké- si. A jövőben egy táblagépen metrón fogunk meccset nézni. Ez szerintem igazi demokratikus forradalom lesz, a web2 folytatása.- És honnan merített, amikor a hatalomról, a politika belső viszonyairól ír?- Huszonegy éve vagyok televíziós. Szinte minden magyar politikust ismerek, valamelyest átlátom a politikai viszonyokat. De a könyvben nem a valóságos politika szerepel. Itt is igaz, hogy azt írom meg, milyen ne legyen.- Kell hozzá bátorság, hogy valaki ilyen témához nyúljon?- Híradósként igen, íróként kevésbé. Azzal számolok, hogy lesz néhány olyan orvos, aki átküld egy másik rendelőbe. Kaptam már ilyen tárgyú üzenetet.- A könyv történetét nem szeretné filmen viszontlátni?- Lehetne belőle filmet forgatni, csak nagyon drágán. Fel kellene gyújtani például fél Budapestet. De az írásmód filmes technika, lehet fűm alapja, és bevallom, hogy várom is ezt picit.- Készül vissza a képernyőre?- Híradó-műsorvezetőként nem. De vannak elképzeléseim. Lehet televíziós tartalmat adni az internetre, az okos telefonokra, az ősszel érkező táblagépekre. Egy-két év, és alapjaiban más lesz a televíziózás. És nem csak azért, mert öt év múlva szerintem nem lesz kétdimenziós tévé. * % b y * i k v
