Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-05-30 / 21. szám

4 2010. MÁJUS 30., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA mmm Az a szlovák polgár, aki saját kérelme alapján megkapja a kettős állampolgárságot, automatikusan elveszíti a szlovákot. A változást köteles bejelenteni a körzeti vagy járási hivatalban, ha nem, 3319 eurós büntetésre számíthat. Elbocsátják az olyan munkahelyek­ről, mint állami hivatalok, tűzoltóság, rendőrség stb., aminek betöltéséhez szlovák állampolgárság szükséges. Nem szerezhet közéleti tisztséget sem. § Megszűnik választójoga. Kivétel: a vegyes házasságban élők és az ilyen családokban született gyerekek. „Kedvezményesen honosítható”, vagyis kaphat kettős állampolgársá­got az a magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti azt, és magyar nyelvtudását igazolja. § Nem feltétel a legalább egyéves magyarországi tartózkodás, de alkotmányos alapismereteit vagy nyelvtudását bizonyító állampolgár- sági vizsgát sem kell tenni. Legyen képes az állampolgársági kérelmet magyar nyelven megfogal­mazni és a magyar konzuli tisztviselő­höz benyújtani, ezek után szinte automatikusan megkapja azt. Utaznia még az eskütételhez sem kell, azt a kinti külképviseleteken megteheti. § Vájasztójog egyelőre ezzel nem jár. Kizáró ok: büntetett előélet vagy a Magyar Köztársaság közbiztonsági, illetve nemzetbiztonsági érdekeinek sérelme. Forrás: VR-gyűjtés kettős állampolgárság Abszurd, háborús retorika kíséri a szlovák-magyar vitát a kettős állampolgárság megadásának megkönnyítéséről ORBÁN-JOG, FICO-DEKRÉIUMOK Csak egy szomszédunk tiltakozik a kettős állam- polgárság megkönnyítése ellen: a választási kam­pányt élő Szlovákia. VR-összeállítás „A szlovák nemzeti tanács által elfogadott, a kettős állampolgár­ságot korlátozó jogszabály rop­pant barátságtalan lépés Magyar- országgal szemben, de első ráné­zésre nem jogellenes, megfelel az Európa Tanács vonatkozó egyez­ményének - mondja Kende Ta­más nemzetközi jogász. - A szlo­vák választási kampány komoly szerepet játszott a szlovák jogsza­bály elfogadásában, és abszurd, a két állam közötti háború apoka­liptikus képével fenyegető politi­kai nyilatkozatokat is eredménye­zett.” Ugyanakkor nem valószínű, hogy egy későbbre - akár a szlo­vák parlamenti választások után­ra - időzített magyar döntés ke­vésbé élezte volna ki a két ország kapcsolatát. Ráadásul a késleke­déssel a Fidesz egyik választási ^ ígéretén esett volna csorba, ame- J lyet viszont így betarthattak. „A 1 magyar és a szlovák fél ennél jó­Diplomáciai eszköztár 1. szóbeli jegyzék Kisebb viták esetén használják 2. ÍRÁSBELI JEGYZÉK A tiltako­zás első komoly formája 3. NAGYKÖVETEK HAZAHÍVÁSA konzultációra Martonyi János látogatásakor élt vele a szlovák fél e hónap közepén 4. NAGYKÖVETEK IDEIGLENES visszahívása Súlyos reakció, hónapokig tarthat 5. KAPCSOLATOK ALACSONYABB szintre helyezése 1989-ben felvettük a kapcsolatokat Dél- Koreával: Észak így tiltakozott 6. retorziók Delegációk visz- szatartása, szerződéses tárgya­lások megszakítása 7. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK TEUES FELFÜGGESZTÉSE Ez előz­te meg az orosz-grúz háborút 8. ellenséges lépések A szer­ződések egyoldalú felbontása, szélsőséges esetben hadüzenet val kevésbé szimbolikus ügyek­ben sem tud megegyezni - mutat rá Kende Tamás. - Vannak vitá­ink - mint például a csehszlovák államutódlás rendezésének kér­dései vagy a bős-nagymarosi vi­ta utóélete -, amelyeket lassan két évtizede nem sikerül rendezni." Ahogy a magyar állam jogosult meghatározni, hogy ki lesz ma­gyar állampolgár, úgy a hatályos nemzetközi jogi szabályok és a vonatkozó Európa Tanács-egyez­mények alapján a szlovák állam is jogosult saját állampolgárait bi­zonyos fokig korlátozni abban, hogy kettős állampolgárságért fo­lyamodjanak. A korlátozásba az magyarorszä6 és Szlovákia tel­jes összeveszése és a kapcsola­tok megszakítása esetén furcsa helyzet állna elő: a két ország gazdaságilag olyannyira összefo­nódott, hogy a szálakat kibogoz­ni már szinte lehetetlen. Szlová­kia olajtársasága, a Slovnaft a Mól Nyrt. többségi tulajdonában van, vagyis a Móltól ßgg a po­is belefér, hogy megfossza állam­polgárait a szlovák állampolgár­ságtól, ha külföldi állampolgár­ságért folyamodtak. Azt is meg­tilthatja az ilyen személyeknek, hogy fontos közbizalmi, köztiszt­viselői, katonai pozíciókat töltse­nek be. Kende Tamás úgy fogal­maz: „Az, hogy ki lehet magyar állampolgár, vagy az, hogy ki le­het köztisztviselő Szlovákiában, annyira az adott államok szuve­rén belügye, hogy abba senki nem szólhat bele." Bár sem a magyar, sem a szlo­vák törvény nem tűnik a nemzet­közi jogba ütközőnek, Kende Ta­más egyetért Martonyi János kül­zsonyi kőolaj-finomító, a ben­zinkutak és a vegyipar jelentős része is. A nyolc igazgatósági tagból ötöt a Mól delegál. És mi lenne például Demján Sándor nagybefektetésével, a po­zsonyi Pólus Cityvel, amely az or­szág egyik legnagyobb bevásárló központja? A Trigránit, Demján cége ráadásul újabb nagy terve­ügyminis/lerrel abban, hogy a szlovák jogszabálynál fontos fi­gyelembe venni, hogy az válasz­lépéseket helyez kilátásba. Egyébként, ha Szlovákiában valaki úgy dönt, hogy magyar ál­lampolgárságot kér, és ezért ve­szíti el a szlovákot, akkor felleb­bezhet, bírósághoz fordulhat, majd az európai emberi jogi bíró­sághoz is fordulhat - de ezt kizá­rólag a sértett polgár kezdemé­nyezheti. A jelenlegi kiélezett politikai hangulatra tekintettel azonban valószínűleg kevesen fognak Szlovákiában magyar ál­lampolgárságért folyamodni. A felkínált magyar állampolgárság­nak ugyanis - az uniós tag Szlo­vákia polgárai számára - kevés gazdasági haszna van. Nem úgy, mint Ukrajnában, Szerbiában vagy Tlorvátországban, ahonnan csak az állampolgárságot szerzett emberek jöhetnek Magyaror­szágra munkavállalás céljából. A szakértő szerint az állampol­gárságot szerző szlovákiai ma­gyarok adatainak rejtegetése le­hetséges, de éppen a törvény esz­mei tartalmát tenné tönkre. „Ma­gyarország megteheti, hogy titko­san kezeli a hozzá beérkező kérel­meket, mert senkinek nincs köze ahhoz, hogy kik az ország polgá­réi sző: a kormány támogatását élvezi a Dél-Pozsonyba tervezett gigantikus kaszinóváros (igaz, a pozsonyi önkormányzat fenntar­tásait fejezte ki). a csányi Sándor irányította OTP csoport szintén erős Szlová­kiában: az OTP Banka Slovens­ko 2008 végén már 2,7 százalé­kos piaci részesedéssel, 188 ezer lakossági ügyféllel, 120 ezer ki­bocsátottbankkártyával, 119 bankautomatával, 602 POS- terminállal rendelkezett. a szlovák adórendszer, a 19 százalékos, egykulcsos megol­dás sok magyar céget vonzott oda, legalább nyolcezer magyar vállalatnak van Szlovákiában valamilyen érdekeltsége. Ha más nem, egy ottani leányválla­lat, amelynek a nevén lehet egy szlovák rendszámú és kedvez­ményes adózású céges autó. rai. Ezzel megnehezítenénk a szlovák fél számára a válaszként hozott jogszabály alkalmazását, de ez a kettős állampolgárság szimbolikus értékét csökkentené, és azt a látszatot erősítené, hogy egyfajta ötödik hadoszlopot épí­tünk. A törvény célja ugyanis ép­pen a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése lenne.” Ami az szlovákiai kampányt illeti, az ottani SITA hírügynök­ség és a Polis közvélemény-kuta­tó intézet május 15-25-én végzett telefonos felmérése alapján a vá­lasztásokat Robert Fico pártja, a Smer fogja megnyerni 34,3 száza­lékkal. Bejutna a törvényhozásba a Most-Híd és az MKP is. Az ellen­zéki pártok támogatottsága jelen­leg nagyobb, mint a kormányko­alícióé, így egyáltalán nem biz­tos, hogy Fico hatalmon marad. A második párt, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresz­tény Unió (SDKLFDS) 16, a har­madik, a szintén ellenzéki Keresz­ténydemokrata Mozgalom (KDH) 11,9 százalékot kapna. A negye­dik helyezett Szabadság és Szoli­daritás (SaS) 9,9, a Most-Híd 5,3, az MKP 5,1 százalékot szerezne. Nyolcadikként, 5 százalékkal, a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jutna mandátumhoz. MAGYAR TULAJDONBAN van a pöstyéni flrdő (Danubius), van érdekeltsége az EGIS-nek, a SOLE-nak, a legnagyobb napi­lap, a Pravda a magyar Lapcom csoporton keresztül tartozik az angol tulajdonoshoz. Mindent egybevéve Magyarország az 5. legnagyobb befektető Szlovákiá­ban, 6,6 százalékos részarány­nyal. Kereskedelemben pedig mi vagyunk a 4. legjelentősebb partner. négy éve még legalább 30 ezren dolgoztak Magyarországon Szlo­vákiából, ki ingázva, ki ideköl­tözve. Komárom, Győr, Eszter­gom, Salgótarján volt a fő cél­pont. Aztán az ottani ipari fel­lendülés és az alacsony szja visszacsábította őket. A válság miatt az ottani ipar megtorpant, tehát megint érdekes lehet a sza­badon átjárható határ. Schengen miatt nem túl nagy a vonzerő azt, hogy hányán élnek majd a magyar parlamentben meg­szavazott törvény adta lehető­séggel, még becsülni sem le­het A kinti magyarság is meg­osztott, egy részük már dacból is kéri, míg másokat elbizony- talanít a kialakult helyzet. egy felmérés szerint a szlo­vákiai magyarok többségének identitása szilárd Öllös Lász­ló, a somorjai Fórum Intézet elnöke úgy véli, biztosan lesz visszatartó hatása a szlovák ellenlépésnek, habár a felvidé­ki magyarok nagy számban amúgy sem kérték volna a ket­tős állampolgárságot, ugyanis mindkét ország a schengeni övezetbe tartozik. A szlovák politológus szerint a következő hónapok meghatározóak lesz­nek, ha kiderül, ki alakít kor­mányt A törvénynek s a szlo­vákiai válasznak akkor lesz je­lentősége, ha a jelenlegi han­gulat marad a politikában. KORMÁNYVÁLTÁS ESETÉN változ­hat a törvény is. Mikulás Dzu- rinda például eltörli a szlovák állampolgársági törvény mó dosítását, ha pártja kerül ha­talomra. Néhány hónapja még az előrejelzések biztosra vették a Smer győzelmét, de a soroza­tos botrányok mára kiegyensú­lyozták a helyzetet, az ellenzék egy hatékony kampánnyal le­válthatja a jelenlegi kormányt. öllös László azt mondja: a szlovák politikusok tudják, hogy Magyarország nem veszé­lyezteti Szlovákiát, ha akarná, sem tehetné. A politikusok szítják az ellentéteket, például azzal, hogy a szlovákot feí sőbbrendű nyelvnek tekintik a magyarnál. A mindennapi életben, eltekintve a szélsősé­ges megmozdulásoktól, nincse­nek összetűzések magyarok és szlovákok között. A politológus demonstratív lépésnek tartja Csáky Pál párt­elnök kijelentését, miszerint a Magyar Koalíció Pártja parla­menti képviselői közül többen is igényelni akarják a magyar állampolgárságot, de nem akarnak lemondani a szlo­vákról Kérdés a következ­mény: a szlovák kormányfő szerint ugyanis, ha az MKP képviselői kérik a magyar ál­lampolgárságot, akkor el kell veszíteniük parlamenti man­dátumukat. Duray Miklós MKP-alelnök például nem fog­ja kérni a magyar állampol­gárságot A pozsonyi Pólus. Demján cége régóta nagybefektető Szlovákiában Határnyitás a Mária-Valéria hídon 2007. december 21-én Elválaszthatatlanul egybefonódott a két gazdaság, magyar befektetések, szlovák munkavállalók kötik össze * * H á r i

Next

/
Thumbnails
Contents