Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-29 / 123. szám
2 KORKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁJUS 29., SZOMBAT Trianon: indulat és rácsodálkozás békediktátum Hárommillió magyar került kilenc évtizede egyetlen tollvonással a határokon túlra Tanóra a "boldog békeidőkről". Nagy László történelemtanár és 9. osztályos diákjai az Osztrák-Magyar Monarchia térképe előtt A rendszerváltás előtt a történelem tankönyvek bár el nem hallgatták, elég gyorsan „letudták” Trianont. Mára alapvetően megváltozott a helyzet. Szeri Árpád A diákok között akad, aki rácso- dálkozással, és akad, aki mély indulattal viseltetik Trianon iránt. Ez a tapasztalata Nagy Lászlónak, a szekszárdi Garay János Gimnázium történelem szakos tanárának. A pedagógus úgy látja, hogy a társadalmi hangulat, annak megannyi tónusa leképeződik a középiskolában is.- Önálló fejezetként tanulunk az 1920-as békédiktátumról, sőt, jómagam korabeli irodalmi alkotások bemutatásával is igyekszem többlettel és kitekintési lehetőséggel szolgálni - folytatta a pedagógus. - Tényszerűen, alaposan körbejárjuk ezt a témakört, sokat beszélgetünk a nemzetközi összefüggésekről és a következményekről is. Nagy László szerint arra a legcsekélyebb remény sincs, hogy esetleg határmódosítás orvosolja a trianoni traumát. Viszont lehet, sőt kell is tudatosítani a magyarság szellemi, lelki egységét. - Legalább a lelkek kárpótlása megtörténhet - fogalmazott. Ebből a tudatosításból a maga lehetőségeihez mérten a középiskola is kiveszi részét. A helyi pedagógiai program értelmében ösztönzik a határokon túli, egykori magyar területeket érintő osztálykirándulásokat. A gimnazisták - szervezett keretek között - jártak már Erdélyben, az Ausztriához tartozó Burgenlandban, a Felvidéken és Kárpátalján is. - Hozzánk is rendszeresen jönnek az utódállamok magyar diákjai, például a Garay Napokra, de máskor is. Ezek az alkalmak is hozzájárulnak ahhoz, hogy átéljük az összetartozás érzését. „Az első világháború után a versailles-i és a Magyarország területét megcsonkító trianoni imperialista diktátumoknak Wilson, az Egyesült Államok akkori elnöke volt a fő inspirálója és garantálója, Lloyd George- dzsal és Orlandóval együtt.” Ez az idézet nem mástól, mint Kádár Jánostól származik. A néhai pártfőtitkár 1966. augusztus elsején nyilatkozott egy amerikai hírügynökség tudósítójának. A célzott interjú említett mondata vélhetően nem elsősorban a hazai nagyközönségnek szólt: hiszen Trianon ebben az időben csekély teret kapott a történészi szakmunkákban, illetve az iskolai történelemkönyvekben. Esett ugyan róla szó, de messze nem súlyának megfelelően. Ezt az állítást támasztja alá A magyar nép története című, 1953-ban megjelent könyv idevágó része. A kötetben mindösz- sze annyi olvasható Trianonról, hogy az „imperialista békeszerződésben” Magyarországnak „megalázó, az ország nemzeti függetlenségét korlátozó feltételeket szabtak.” Valamivel több konkrétumot tartalmaz az 1976- ban kiadott Magyarország története című munka. „Az ország régi területe kevesebbre, mint harmadára, lakossága kb. egyhar- madára csökkent” - ad viszonyítási alapot a megállapítás. A rendszerváltás előtti iskolai történelem tankönyvek, bár el nem hallgatták, de elég gyorsan elintézték Trianont. Az 1983-ban megjelent Történelem a gimnázium IV. osztálya számára című kiadvány külön fejezetcímet ad a 15 sorban tárgyalt „trianoni békének”. Ebben kivastagítva jelenik meg egy igen lényeges adalék: „Mintegy hárommillió magyar került a határok túloldalára.” Kisebb betűkkel szedve az is szerepel, hogy „Magyarország területe 282 000 négyzetkilométerről 93 000-re, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra csökkent.” Megjegyzendő, hogy a 282 ezer négyzetkilométer az akkor társországnak számító Horvátország nélkül értendő, utóbbival együtt 325 ezer 411 négyzetkilométer volt a Magyar Királyság államterülete. Az 1989-es hasonló című tankönyv még tovább megy: egy egész oldalt szentel a „trianoni békének”, bár térkép most sem érzékelteti a csapás súlyosságát. A szövegben azért megtalálunk egy újabb fontos megállapítást: „A Trianonban megállapítotthoz fogható terület-és emberveszteség Magyarországot a XVI. század óta nem érte.” A rendszerváltás után minden szinten megkezdődött Trianon minél erőteljesebb szerepeltetése a köztudatban. Az 1991-ben megjelent Történelem az általános iskola 8. osztálya számára című tankönyv két oldalt - benne térképet - szentel a Párizs környéki békekonferenciáknak és következményeiknek. Az ugyancsak általános iskolák 8. osztályosainak szánt A huszadik század története. Állampolgári ismeretek című, 2008-ban kiadott tankönyv nem kevesebb, mint öt oldalon keresztül, négy térképpel, táblázattal, grafikonokkal, korabeli képeslapokkal, bélyegekkel részletezi a „trianoni béke” jellemzőit. A 2005-ös, a középiskolák 12. évfolyamának szóló Történelem IV. pedig hét oldalon át, színes illusztrációkkal gyakorlatilag minden lényeges tudnivalót közread nemzeti históriánk legnagyobb tragédiájáról. Kilencven évvel ezelőtt írták alá a békediktátumot Az I. világháborúban vesztes szövetséghez tartozó Magyarország képviselői 1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16.32 ómkor írták alá Franciaországban, a Versailles-hoz tartozó Nagy- Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben a békediktátumot. A hazai pillanatképet így örökítette meg a kombeli tudósító: „A budapesti templomokban ma délelőtt megkonduí tak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongás őszies levegőben tova- hömpölygő szomorú hanghul- lámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették.. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar vámsokat, a kincses Kolozsvárt, a Székelyföldet, a Rákócziak Kassáját, a koroná- zó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk vámsát, Amdot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes emberi... ” Egy új keretben van remény az újraegyesítésre A trianoni évforduló ettől az évtől kezdődően a megyeszékhely hivatalos rendezvényei közé emelkedett Van ok emlékezni a diktátumra, hiszen akarjuk vagy sem, máig hat és a jövőben is hatni jog minden következménye. A megemlékezés minősége a szervezőktől függ. A korábbi - akkor még nem Szekszárd égisze alatt zajló - rendezvények külsőségei gyakorta egy letűnt világot idéztek. Ugyanakkor érdemes idézni a Szekszárdon beszédet tartó katolikus plébános egyik megjegyzését: Rédicsnél úgy ment át Szlovéniába, hogy szinte észre sem vette a határi Akárha ezzel csengett volna egybe a tavalyi bonyhádi megemlékezésen Varga Szilárd Mihály alpolgármestergondolata: a határok átjárhatók, ezért határokon átívelő, nemzeti újraegyesítésre van szükség az EU keretein belül Terület- és népességveszteség számokban Történelmi Magyarország Terület (ezer km2) 325,4 Elcsatolva Romániához 103,1 Szerb-Horvát-Szlovén Klr.-hoz Csehszlovákiához 62,1 61,6 Ausztriához 4,0 Lengyelországhoz 0,6 Olaszországhoz 0,02 Magyarország Trianon után 93,0 Népesség (ezer fő) 20 886 5257 4122 3518 292 24 50 7615 1661 562 1066 26 6731 LENGYELORSZÁGHOZ CSEHSZLOVÁKIÁHOZ Magyar (ezer fő) 10 046 \ ROMÁNIÁHOZ OLASZORSZÁGHOZ FORRÁS: A HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE, 2008 Börtön a »árosért a szekszárdi Büntetés-végrehajtási Intézet öt elítéltje is hozzájárult ahhoz, hogy a megyeszékhely szebb legyen. A Prantner János utcai parkban lévő sétaösvény tükrét ásták ki tegnap reggel 8 órától délutánig. Az akció része a Börtön a városért programnak, amelyet az intézet vezetése nemrég indított a várossal együttműködve. Szükség van még egy kútra ivóvíz Az első fordulóban már sikerrel jártak dunaszentgyörgy Évek óta fejtörést okoz az önkormányzatnak az ivóvíz magas arzéntartalma. Több olyan kezdeményezés megvalósult már, ami a vízminőség javítására irányult, de ezek nem jártak eredménnyel, mondja Hencze Sándor polgármester. 2002-ben pályázott az önkormányzat vízügyi célelőirányzatra a központi vízügyi alapra, ez tette lehetővé annak a beruházásnak a megvalósítását, amely keretében fúrattak Tengelic- Szőlőhegyen egy kutat és kiépült a nyomóvezeték, idézte fel a polgármester. Hozzátette, hogy a szakemberek véleménye szerint különféle műszaki okok miatt nem hozza mindig a várt mennyiséget, szükség lenne még egy kútra, hogy a bizonytalansági tényezőt kiküszöböljék és megfelelő mennyiségű, jó minőségű vízre tegyenek szert. Az önkormányzat ennek megvalósítása érdekében a KEOP 1.3.0. alaphoz nyújtott be pályázatot vízminőség javításra. A terv, hogy egy újabb kutat fúratnak és azt a meglévővel egy hálózatra kötik. Mint Hencze Sándor elmondta, egy vízmű központot is létesítenek, ami nagy biztonsággal ellátná Tengelic-Szőlőhegyet és Dunaszentgyörgyöt megfelelő mennyiségű és jó minőségű ivóvízzel. Az első fordulóban siker- rel jártak, a település ÁÁÍ ? több mint hét és lél millió forintot nyert, ebből , készült el a részletes HÜ megvalósíthatósági tanulmány és egyéb dokumentumok. Ezeket ősszel benyújtva a második fordulóban is „megméreti” magát a település. Ha pozitív elbírálást nyer a pályázat, akkor az 160 millió forintos Európai Uniós támogatás valósul meg a beruházás, amihez hozzátartozik egy 3,5-4 km hosszú nyomóvezeték cseréje is. ▲------MÚj h/laqyarorzzáq V I íj J/ FEJLESZTÉSI TERV J I-4 4 A *
