Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-28 / 122. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁJUS 28., PÉNTEK 4 Az Qt civil szervezetnek az Élet háza ad otthont varsádon öt bejegyzett civil szervezet működik. Az első az Idősek Klubja volt, akik jóvoltából sikerült tavaly át­adni az Élet házát, mely a szociális alapellátás mellett otthont ad valamennyi civil szervezetnek. A Varsádért If­júsági Klub 12 éve veszi ki a részét a kulturális és sportélet szervezéséből. A Nyugdíjasok Érdekszerveze­te szintén 12 éve alakult. Az elmúlt években még két - az Őszirózsa és a Goldman férfi - nyugdíjasklub alakult. Polgárőrsége is van két éve a falunak két éve 14 taggal alakult meg a helyi polgárőrség. Sajnos akad tennivalójuk, mert vannak, akik nem tisz­telik mások tulajdonát, sem a törvényt. A polgárőrök es­ténként is járják a település utcáit, és a külterületekre is figyelnek. Meg is lett ennek az eredménye, jelentősen visszaesett a lopások száma. Helyben nincs állás, még diplomásnak sem nagy edina a bajai Eötvös Jó­zsef Főiskola neveléstudo­mányi karának végzős hall­gatója, két hét választja el a diplomájától. Varsádon nőtt fel, később Gyünkön, a gim­náziumban érettségizett. Úgy érzi, nem érte hátrány amiatt, hogy egy kis faluból indult az élete. Edina most választás előtt áll. Az már biztos, hogy diploma után helyben nem tud elhelyez­kedni, de abban bízik, hogy olyan munkahelyet talál majd, mely közel van, s a bejárás megoldott, és majd ha eljön az ideje, ő is Varsá­don tud családot alapítani. Nagy Edina A lakosság korösszetétele óvodás korú: általános feletti: 100 257 összesen: 414 A CIKKEKET MAUTHNER ILONA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJE­LENÉSÉT A VARSÁDI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA. ALMANACH 2010 - VARSÁD Az itt élők szociális biztonsága a legfontosabb, ezt a célt szolgálja a már 3 éve működő földprogram és az idén indult Sorsfordító program is Védőháló a lakók fölött elszántság A hátrányos helyzet előnye, hogy kevesebb az önrész Hátrányos helyzetű tele­pülés Varsád. Csendes fa­lu még napközben is, és sok a régi épület. A Kö­tesd felől ide vezető út nem a legjobb, nem könnyű innen munkába járni. Az itt élők azonban elszántak, keresik a kitö­rési pontokat. Mauthner Hona Programok és pályázatok. And­rási Zoltánná polgármester min­dent elkövet, hogy e két fogalom tartalmat nyerjen. A Sorsfordító- sorsformáló programot idén in­dították el, hat jelentkező volt, ebből hárman nyerték el a bi­zalmat. Ők egyszerre tanulják és végzik a zöldségtermesztést és baromfinevelést A nyolc hó­napos képzés a gyakorlatra épül, a cél, hogy a munka hosz- szabb távon - a saját szükségle­ten kívül - keresetkiegészítést is jelentsen az érintetteknek. Minden ötletre szükség van, hiszen helyben alig akad mun­ka. Óvodája van ugyan a falu­nak, de az iskolásokat már Gyönkre kell szállítani. Csupán négy vállalkozójuk van, ők a me­zőgazdaságban érdekeltek. A megélhetésért utazni kell Gyönkre, Szekszárdra és a kör­nyező településekre. Minden nehézség ellenére nem segélye­kért állnak sorba az itt élők, ha­nem a szociális fóldprogramban kapott területekért. Ez utóbbi­ban húsz család ér­dekelt, akik egyen­ként 400 négyzet- méter körüli terüle­tet művelnek. Hagyma és krumpli vetéséhez és a műveléshez szükséges per- metszereket kaptak ingyen az önkormányzattól. Idén baromfi­neveléssel bővítették a progra­mot, előnevelt csirkét és tápot kaptak a jelentkezők. A szerző­dés rögzítette, hogy a csirkék egy részét meg kell tartaniuk to­jótyúknak.- Az öngondoskodásra szeret­nénk az embereket megtanítani - mondta a polgármester. - Ösz­tönözni szeretnénk őket arra, hogy ha egy mód van rá, ne se­Fontosnak tart­ják a környe­zetvédelmet. gélyt kérjenek, hanem legalább a saját szükségleteiket fedezzék a konyhakertből. A munkanélküliség így is je­lentős a faluban, a helyi felnőt­tek 25,9 százaléka regisztrált álláske­reső, ami maga­sabb a kistérség 23,1 százalékos át­lagánál. Több család is elma­radt a villanyszámla kifizetésé­vel, ezért a szolgáltatóval kötöt­tek egy szerződést. Aki meg­kapta a védett fogyasztói stá­tuszt - az önkormányzat adja ki az igazolást arról, hogy az érintett család erre rászorul - az részletfizetési kedvezmény­ben részesülhet. Andrási Zoltánná elmondta, minden nehézség ellenére több elképzelést sikerült az elmúlt években megvalósítani: vala­mennyi közintézmény akadály­mentes, társulásban ugyan, de ellátják az óvodai, iskolai és szo­ciális alapellátási feladatokat, a házi segítségnyújtást, a jelző­rendszeres házigondozást, az egészségügyi ellátást, van moz­gó könyvtáruk, gyermekjóléti szolgálatuk. Fontos a település számára a környezetvédelem. Évek óta be­kapcsolódnak a Magyar Közút által szervezett szemétszedési akcióba, a parlagfű irtására nagy hangsúlyt fektetnek. A közfoglalkoztatás keretében pe­dig virágokat ültetnek, a falut szépítik, tisztán tartják. Andrási Zoltánné polgár­mester Szennyvízhálózatot építenek még ebben az évben pályázaton 266 millió forintot nyert a falu, ebből a pénzből és a hozzá kapcsolódó 5 szá­zalékos önrészből még az idén elkezdik építeni a szennyvíz- hálózatot. A lakók kétharma­da vállalta, hogy az önrészt - 90 ezer forintot - befizeti. A gáz- és vezetékes vízhálózat már korábban kiépült. Andrá­si Zoltánné polgármester el­mondta, jelenleg a szerződése­ket kötik, és várhatóan jövőre készülnek el a munkákkal, hi­szen az átadást nyári és téli próbaüzem előzi majd meg. Pályázatokkal javítanak a helyzetükön A hátrányos helyzetnek is van némi előnye, magasabb a támo­gatás összege, és az önrész pedig alacsonyabb. Ez utóbbi azt jelen­ti, hogy a teljes beruházási költ­ség 5, maximum 10 százalékát kell önerőből befizetniük. Az ön­erőt a helyi iparűzési adóból be­folyt összegből fedezi a falu. Az elmúlt egy év alatt a következő pályázatokon nyertek: a KIÚT Kht. közmunkaprogramban 1 személy foglalkoztatását oldot­ták meg hat hónapra, közmunka gépeket tudtak vásárolni, a falu­ban tájékoztató táblákat és eső­beállókat helyeztek el, melyek mutatósak, így ez is a telepü­lés szépítésére szolgált. Emellett a Baptista Szeretetszolgálat két alkalommal uniós élelmiszer­csomagot osztott a rászorultak között. Az elmúlt hét évben sok-sok sikeres pályázattal közel 484 millió forint támogatáshoz jutot­tak a varsádiak, melyet mindig a helyiek javára fordítottak, mondta Andrási Zoltánné pol­gármester. A falunapra öt közeli község focistáit várják Idén június 5-én lesz a falunap, és ennek keretein belül rendezik a Dudás István emlékkupát is. A kispályás labdarúgó-bajnokság délelőtt kezdődik, a meghívot­tak: Kistormás, Udvari, Kölesd, Szakadát és Miszla felnőtt és if­júsági csapatai. Közben a főző­verseny is elkezdődik. Bárki je­lentkezhet, nevezési díj nincs. A rendezőség biztosít asztalt, pa­dot, vizet. Lesz íjászbemutató, lo­vas kocsikázás, ingyenes, szak­avatott felügyelet mellett. Leg­főbb érték az egészség - ez a mottója annak a sátornak, ahol szakemberek vérnyomást és testzsírt mérnek, életmód taná­csot adnak. A rendezvény az es­te 9 órakor kezdődő élőzenés mulatsággal zárul a művelődési ház nagytermében. De nem a falunap az egyetlen esemény a varsádiak éves prog­ramsorában, a szüreti napon szin­tén nagy a forgalom, de sokan vet­tek részt eddig is a Nyárbúcsúzta­tó gyermeknapon, az Idősek nap­ján, illetve december 24-én, a Min­denki karácsonyán. Mintateríileten kertészkednek sorsfordító A motivációt kell az emberekben erősíteni A fiatalok tánccsoportja a település reménye A Sorsfordító program szakokta­tója Major Gábor, aki mezőgazda- sági technikus. Az ő feladata, hogy az önkormányzat által bizto­sított termőföldeken néhány csa­lád megtanuljon kertészkedni Varsádon és Udvariban. - A fel­adat persze nem ilyen egyszerű, nemcsak az a kérdés, hogyan kell a magokat vagy a palántát a föld­be ültetni, hanem az, hogy miért - mondta a szakoktató. - A moti­vációt kell az emberekben meg­erősíteni, hogy tudatosan gazdál­kodjanak. Ha később társulási for­mában egymással összefogva ter­melnek, akkor már nemcsak a sa­ját szükségleteik kielégítése a cél, hanem az, hogy ebből - ha jól csi­nálják - meg is lehet élni. Major Gábor szakoktató Terveik között szerepel, hogy a fólia alatti kertészkedést is megtanítják. Major Gábor sze­rint egy olyan mintaterületen dolgoznak most, amelynek már a látványától is elégedett az em­ber. Paprikát, paradicsomot, cu­korborsót, hagymát, babot, tök­féléket, káposztát, uborkát és csemege kukoricát termelnek a családok. Nem titkolt cél, hogy egyre többen kapjanak kedvet ahhoz, hegy legalább önellátó­ak legyenek, hiszen ezzel na­gyon sokat lehet spórolni. - Nem beszelve arról, hogy a saját termésről úztosan tudják, nem lett túlpermetezve, tehát egész­ségesebb a boltinál - tette hoz­zá Major Gábor. Tizenhárom általános iskolás ko­rú fiatal, öt fiú és nyolc lány alkot­ja a Remény Tánccsoportot. A ta­náruk, Lovász Gabriella elmond­ta, azért ezt a nevet választották, mert bíznak benne, hogy ápolni tudják a régi hagyo­mányokat, és ismét lesz egy kiváló tánc­csoportja a település­nek. Hetente egy al­kalommal találkoznak, és egy órát próbálnak, zömében magyar (du­nántúli), sváb, valamint modern táncokat tanulnak. Két éve szűnt meg a felnőtt táncegyüttes - meg­házasodtak, gyermeket vállaltak, elköltöztek a fiatalok -, ugyanak­kor megmaradtak a ruhák, így legalább ezeket nem kell megvá­sárolni. Az első nagy megmérette­tésre június 19-én kerülhet sor. Ha sikerül megoldaniuk az uta­zást, Nagyszékelyben lépnének fel a fiatalok. Hiába van ugyanis a falugondnoki busz, abba csak nyolcán férnek el, ar­ról nem is beszélve, hogy az öltöztetésnél, hajfonásnál is elkélne a felnőttek segítsége. A Reménység Tánccsoport vár­ja a fiatalokat, akár a környékbeli falvakból is, akik szívesen csaüa- koznának hozzájuk, és vállalnák a fellépéseket - Nincs felemelőbb érzés, mint amikor a műsor végén felhangzik a taps - tette hozzá Lo­vász Gabriella, aki maga is a fel­nőtt tánccsoport tagja volt ■ Az ifjak foly­tathatják a hagyományt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents