Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-05-02 / 18. szám
2010. MÁJUS 2., VASÁRNAP SZTORI 5 Magyarország, az éticsiga-nagyhatalom csúszó csemege Kevesen próbálkoznak a csempészettel, mert eladhatatlan a feketén gyűjtött csiga Hivatalosan évente kétezer tonna éticsigát vesznek át Magyarországon a gyűjtőktől a felvásárlók. Olaszok, franciák, belgák eszik meg őket. Most Gödöllőn lebukott egy illegális átvevő, 105 ezer csigát engedtek vissza az erdőbe. Árvay N. Tivadar Jellegtelen íze van, mégis kurrens csemege a nyugati éttermekben az éticsiga. Hogy miért kedvelik például a franciák, a spanyolok vagy a belgák, arra Pacs István, az Éticsiga Termék- tanács elnöke ad magyarázatot. „Évszázados titkos receptek szerint készítik el a csigát, 15-20- féle fűszerrel ízesítve, amelyeket millió módon lehet variálni. A csigahús éppen a jellegtelen íze miatt mindenki a kedve szerint ízesítheti.” A terméktanács elnöke is szereti a csigahúst, ezzel ahhoz a kisebbséghez tartozik Magyarországon, akik nem csak sertést vagy szárnyast látnak szívesen az asztalon. „A csigahúsnak minimális a zsírtartalma, nagyon jó az ami- nosav- és az ásványianyag-össze- tétele, ezért kitűnő diétás, diabetikus fogások készülhetnek belőle. A magyarok azonban tele vannak előítéletekkel, pedig aki egyszer megkóstolja a jót, az kitart mellette” - teszi hozzá Pacs István. Persze az elterjedés nem csak gusztus kérdése: a csigahús éppen különleges mivolta miatt drága csemege. A hazai csigagyűjtésnek szigorú szabályai vannak. A védett állatból évente 2000 tonnát lehet felvásárolni, melynek a felét veszi át a két magyar feldolgozó, a zalaszentgróti és a vajai üzem, a fennmaradó 50 százalék élő állapotban exportra kerül. Bár a szabályok szerint április 1-jétől június 15-ig szabad a csigaszedés, pillanatnyilag áll az átvétel, mert csökkent a külföldi kereslet, a hazai feldolgozásra kerülő mennyiség pedig már a feldolgozóknál van. „Az éticsiga védettségé indokolja a szigorú szabályozást - mondja Pacs István. - Vannak országok, ahol egyáltalán nem lehet gyűjteni az állatokat, mert a korábbi nyakló nélAz európai piacnak alig néhány százalékát birtokoljuk, de a magyar éticsiga a kitűnő minősége miatt keresett termék. Évente kétezer tonnát lehet felszedni hazánkban a védett állatból. küli fólszedés miatt szinte eltűnt a faj. Magyarország jól áll, és az ésszerű gazdálkodásnak, valamint a kitűnő minőségnek köszönhetően remélhetőleg hosszú ideig nyújt tisztességes jövedelmet a csigázás azoknak a szegény családoknak, amelyek ebből élnek. Az idén 80- 100 forintot kapnak egy kiló élő csigáért. A legnagyobb hasznuk azonban az éttermeknek, boltoknak van, amelyek sajnoSútem magyarok, mert nálunk a csigafogyasztásnak nincs gasztronómiai hagyománya.” A korlátozás egyébként nem csak Időbeni és mennyiségi, hanem területre és méretre is vonatkozik. Természetvédelmi, védett és magánterületen tilos a gyűjtés, és a három centiméternél kisebb házátmérőjű állatokat sem veszik át. Pacs István szerint az illegális gyűjtésnek nincs is értelme, mert az apró vagy kvótán felüli csigákat senki nem veszi át. A feldolgozás és a felvásárlás is engedélyhez kötött, amelyet a környezetvédelmi minisztérium területi felügyelősége, illetve a termék- tanács szignál, és egyedi sorszámmal lát el. „El nem tudom ■ „Aki egyszer megkóstolja a jót, az kitart mellette.” Az élő állatokat a feldolgozás és a szállítás előtt is átválogatják képzelni, hogy az illegális felvásárlók - ha vannak ilyenek - hol adnak túl a szállítmányaikon - teszi hozzá Pacs István, aki arról sem tud, hogy a magyar határokon valaha lebuktak volna éticsigacsempészek. Ráadásul ha sikerülne kilopni az országból az állatokat, újabb akadály következne, mert a külföldi feldolgozók sem vehetik át a kerülőúton érkező szállítmányokat. A múlt héten Gödöllőn lebuktatott illegális csigafelvásárló házaspár sem értékesíthette volna azt a 105 ezer példányt, amelyet a rendőrség foglalt le náluk. A felvásárlók vesztét egy tájvédelmi területen gyűjtögető fiatalember okozta, akire az Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllői Tájegység Isaszegi Őrkerület vezetője figyelt fel. A természetvédelmi őr kiderítette, hogy a felszedett állatokat hol akarják leadni, és az erdőkertesi átvevőhelyhez rendőrségi segítséget kért. Az ellenőrzéskor 12 zsák méreten aluli csigát találtak, melyek eszmei értéke több mint 51 millió forint. A nyomozók megtalálták —'-azt a felvásárlóhelyet is, ahová a méreten aluli csigákat szállították volna. A gödöllői telephelyet üzemeltető házaspár garázsában 66 láda éticsigát foglaltak le, miután bebizonyosodott, hogy nem rendelkeznek 2010-re érvényes engedéllyel. A105 600 darab csigát - melynek eszmei értéke 200 millió forint - az alapos átvizsgálás után a természetvédelmi őrkerület vezetője Gödöllő külterületén szabadon engedte, az elkövetők ellen pedig eljárás indult. Ha nincs eső, nyugalmi állapotba kerülnek A kicsik megmenekülnek az éticsiga élve is szállítható, de ehhez vízszegény környezetbe kell helyezni. Az állatok ugyanis akkor aktívak, ha felvesznek bizonyos mennyiségű vizet: előbújnak, táplálkoznak, és feltöltődik a bélcsatornájuk. Szállítani akkor lehet őket, ha a víz és a tápanyag kiürült a testükből. Ilyenkor visszahúzódnak a házukba, melynek szájánál vékony hártyát képeznek, és így akár évekig életben maradnak. TERMÉSZETESEN SZÓ nincs éheztetésről: a természetben ugyanígy működik a csigakolónia. Ha hetekig nincs eső, begubóznak és eltűnnek, de amint a csapadék mennyisége nő, újra előkerülnek az állatok. Ezt a műsort évente többször eljátsszák az állatok, tavaly például a szárazság miatt 4 hónapig meg sem mozdultak, és a telet is a talaj felső rétegébe húzódva alusszák át. SZÁLLÍTÁS ELŐTT „kipucolják" a csigákat, hogy üres bélrendszerrel érkezzenek a feldolgozó- üzembe. Ott újabb átválogatáson dől el, hogy mi lesz az állatok sorsa - a kicsik mennek vissza a természetbe, a többit élve szállítják külföldre, illetve a gyártósorra kerülnek. a csigahúst is méretre válogatják, egy részét tömbökbe fagyasztva szállítják tovább, a többit konyhakészre dolgozzák fel - a házába visszatöltve, fűszervajjal ízesítve csomagolják. J Munkaerő-piaci tébolyító pillanatképek RADOS VIRÁG ELKEL A FIZETÉSKIEGÉSZÍTÉS manapság - nyilván erre apellált régi haverom, amikor a neten az egyik közösségi oldalon megkeresett. Hogy ő tud nekem egy jópofa munkát, az újságírás mellett is nyugodtan űzhetem, és olyan gazdag leszek belőle, hogy még. Kérdezem, miről volna szó. Hát azt nem lehet így elmondani, hangzik a válasz, találkoznunk kellene. Több mint tíz éve nem láttam a srácot, egy kávét javasolok tehát, amellett majd elmeséli, mi van vele, és a munka rejtelmeibe is beavat. Nem, az nem jó, tiltakozik ő, a melótémával külön kell foglalkozni, nem lehet csak uk- mukfukk egy kávé mellett. MEGINT MEGKÉRDEZTEM, mi a jó fene ez. Mire a srác: nekem való, hiszen szeretek emberekkel foglalkozni, sőt, segíteni is szeretek rajtuk, ráadásul a szakmám révén egy rakással találkoztam az elmúlt években. Hánnyal is? Négyszázzal, ötszázzal? Inkább négy-ötezerrel, vágom rá, amitől a haverom még jobban felderül. És megígéri, hamarosan hív. Amúgy ő is csak most tanulja az egészet; azt, aki őt belevitte, négy éve még elhajtotta, csakhogy az illető időközben megszedte magát, ami a barátomat is meggyőzte. fel is hívott két nap múlva. Éppen egy gyenge pillanatomban kapott el: belementem. Ám később, jóval a megbeszélt időpont előtt dobtam a srácnak egy e-mailt: ha nem hajlandó elárulni, mi a munka, nem megyek el. Sértődötten konstatálta, milyen megbízhataüan vagyok én. Majd közölte, örül, hogy végre levelezhetett egy elégedett emberrel. Visszaírtam neki, hogy igen, elégedett vagyok, mert boldogan élek a párommal, és kész. Na, erre végleg elhallgatott. ismerősöm hónapok óta tébo- lyog a munkaerőpiacon. Brókercégek, ingatlanközvetítők, biztosítók hívják vissza az önéletrajza olvastán. Jöjjön el hozzájuk. Hogy pontosan mit kellene csinálni? Az majd kiderül, telefonon úgysem lehet megérteni. De ha nem lehet, akkor hogy fogja ő elvégezni a feladatot? Arra is van megoldás: a tanfolyam. Hogy ki fizeti? Természetesen az álláskereső. Az egy egyész napos, aprólékos és profi okítás az ötcsillagos szállodában, csupán 30 ezer forint, a hozzá tartozó tankönyv pedig csak 15 ezer. Utána, ha megfelel a vizsgán, még az is lehet, hogy dolgozhat a cégnek. más munkáltató nem vesződik holmi tanfolyamszervezéssel. Elég neki, ha a dolgozó beül az irodájába napi nyolc órában értékesíteni. Két hétig ingyen. Színházjegyet például, beteg gyerekek javára. Hogy mi lesz a két hét után? Azt majd eldönti a főnök. Akinek szerencséje van, és egy rakás jegyet eladott, azt minimálbérre talán be is jelentik. és tessék mondani, ez mire jó? - kérdezték a kínai és a külföldi újságírók, amikor megtekintették a sanghaji expó magyar pavilonjának fő attrakcióját, a Gömböcöt. Erre, ugye, jó választ nem lehet adni, mert semmire, így a próbaüzem azzal a tanulsággal szolgált, hogy több szöveges információt kell közzétenni a Gömböcről, a tárgyról, amelynek egy stabil és egy instabil nyugalmi pontja van. hat napig tartott a próbaüzem, közben 60 imitált VIP- delegációt is beküldtek a kínaiak. És mi a fő tanulság? Sokan vannak. Félmillióan akarták megnézni csak a kínai pavilont: sorsot húztak közöttük. A gömböchöz nem kellett sorszám.
