Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-26 / 120. szám
5 2010. MÁJUS 26., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP Hatszáz csecsemőt ringattak bölcső alapítvány Nagy nehezen utolérték a budai macskák támogatottságát Nemhogy az elmúlt 15 évben, de az évszázadok alatt sem sokat változott a társadalom szemlélete. Szégyen lányfejjel gyereket szülni. A babára még ma is mondják, hogy fattyú, tapasztalja Budavári Zita, a Bölcső alapítója. Ihárosi Ibolya SZEKSZÁRD - BUDAPEST A Bölcső Alapítvány Szekszárd egyik „nevezetessége”, amely országos hírnévre tett szert. Az alapítvány 15. születésnapját nemrégiben Budapesten neves előadók és meghívott vendégek, s néhány örökbefogadó család részvételével ünnepelték. A Bölcső ez év tavaszáig 600 gyermeket „ringatott”. A babák közül mintegy négyszázan a szekszárdi kórházban jöttek a világra. A szülés előtt az anyák úgy érezték, hogy nem tudják, nem akarják vállalni a nem tervezett, nem várt, sőt eltitkolt gyermeküket. Húsz százalékuk mégis hazavitte a csecsemőt, mondta el Budavári Zita, az alapító és kuratóriumi elnök. Ez az arány évek óta tartja magát, pedig a szülésig a terhes körülményei általában mit sem változnak. Ahogy a társadalmi szemlélet sem. Nemhogy 15 év alatt, de évszázadok során sem. Megdöbbentő. Szégyen lányfejjel gyereket szülni, s a kicsire még ma is mondják, hogy fattyú, mesélte Budavári Zita. A terhes először azt nem fogja fel, hogy tényleg gyereke lesz, néha csak akkor hiszi el, ha már megmozdult a baba. A kiszolgáltatott nő rendszerint úgy véli, ha titkolja a várandósságot, akkor más sem látja, mégis fél a leleplezéstől. Nem bízik abban, hogy van segítség, csak sodródik az eseményekkel, s végül teljesen egyedül marad a félelemmel, s gyakran a szegénységgel, a munkanélküliséggel, a reménytelenséggel. A csecsemőgyilkossághoz nem kell sok, elég annyi, hogy ha felsír a gyerek, s egy kispárnával elhallgattatják. Sőt, semmit sem kell tenni, hiszen a baba az ellátatlanságba is belehal, sorolta a Bölcső alapítója. Szerencsére sokat változott a gyámhivatalok szemlélete és némely jogszabály. Emlékszik még Budavári Zita, hogy amikor az első ügyben forDr. Gujás Erika adta át a jubileumi konferencián a magzati szívfrekvenciát regisztráló készüléket dr. Répásy Istvánnak, a szekszárdi szülészet főorvosának dúlt az illetékes megyei szervezethez, nemhogy segítséget nem kapott, de sírva jött ki a hivatalból. Azóta a jogszabályi háttér változása megerősítette a Bölcső Alapítvány által 15 éve folytatott gyakorlatot, miszerint támaszt nyújt a terhességüket eltitkolni kényszerülő anyáknak, és családot keres a babáknak, akikről végül lemondanak. Szomorú változás, hogy az utóbbi években megnőtt a fiatal terhesek száma, tavaly például három 15 éves is volt közöttük. A hozzájuk fordulók közt vannak első szülők és a sokadik gyermeküket nem vállalók a 14 és fél éves kamaszlánytól a 48 éves asszonyig. A bajba kerültek alig több mint fele volt hajadon, a többiek házasságban, élettársi kapcsolatban, elváltán vagy özvegyen éltek. Az alapítvány működésének legfőbb forrása az adományozók 1 százalékos adófelajánlása. Évekbe került, míg sikerült utolérniük a budai macskákért létrehozott civil szervezet támogatottságát, mondta az alapítvány elnöke nem kis keserűséggel, de tényként. Ebből az 1 százalékból valósult meg az alapítvány szekszárdi, majd budapesti anyaotthona. Budavári Zita telefonja tizenöt éve van bekapcsolva. Az alapítványhoz ezen idő alatt kilencszá- zan fordultak. Kilencszáz sors, kilencszáz dráma és tizenöt év állandó készültségben. Jogos a kérdés, mindezt hogyan és meddig lehet bírni. A hogyanra azt válaszolta, hogy az örökbe fogadni szándékozók türelmetlenségét egyre nehezebben viseli. Egyre többen és egyre inkább azt hiszik, hogy az alapítvány hivatal, amelynek adminisztrációs háttérszervezete van, és a feladta mielőbb szállítani az örökbefogadható gyereket A meddig- re pedig az a válasz, hogy néhány éven belül visszavonul az alapítvány éléről, mert mint mondta, szeretne még utazni és több időt együtt tölteni a családjával. A szekszárdi anyaotthont hamarosan elcserélik egy nagyobbra. Ebben lesz egy kis garzon lakás a főállású szociális munkásnak, aki átveszi az ügyeket, aki ráérez ennek a munkának a sokrétűségére, és aki szívügyének tekinti a Bölcső Alapítvány jövőjét. ■ Lehet olyan élethelyzet amikor egy nő nem tudja vállalni gyermekét? Szavazzon honlapunkon w / ma 16 óráig: TEOLhu W A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. A csecsemők megmentéséért jött létre A gondolat 1994 februárjában született, amikor egyetlen hét alatt öt csecsemő holttestét találták meg az ország különböző pontjain. Budavári Zita úgy érezte, ha ezek az anyák idő ben segítséget kapnak, a babák életét megmenthették volna. Az azóta már közhasznú civil szervezetet 1995. április 11- én vették nyilvántartásba. A Bölcső Alapítvány ma már azzal a kettős céllal működik, hogy a nem várt és nem vállalt újszülötteknek bölcsőt, a krízis- helyzetben lévő terheseknek segítő kezet nyújtson. Ebben a munkában állandó partner az alapítvány kuratóriuma és a szekszárdi kórház szülészete, amelynek köszönetképpen a május 2-i jubileumi konferencián adott át a Bölcső Alapítvány kuratóriumának nevében dr. Gujás Erika egy Phillips gyártmányú magzati szívfrekvenciát regisztráló készüléket, közel 1,6 millió forint értékben. ■ Kilencszáz sors, tizenöt év állandó készültség. Katonák bukkannak elő az ismeretlenség homályából sírfeltárás Óvatosan kell eljárni a kihantoláskor, egy zubbonygomb is sokat elárul az elhunytról kéty Több száz ismeretlen katona jelölt és jeltelen sírja lehet még szanaszét az országban. Erdőségekben, szántóföldeken, betemetett lövészárkokban. Ezt állítja dr. Négyesi Lajos a HM hadtörténeti intézetének osztályvezetője. Az alezredes a Hadirégész, Hadszíntérkutató és Hagyományőrző Osztály élén áll, s ebben a minőségében járt nemrég Kétyen. Egy II. világháborús sír feltárását végezte el, a természettudományi múzeum antropológusa, Kustár Ágnes és mások közreműködésével. A kérdés az volt, hogy a kétyi sírban magyar vagy orosz katonák nyugszanak. Könnyű volt a dolguk, mert a megtalált zubbonygombok, csatok és más leletek egyértelművé tették, hogy a magyar honvédség egyenruháját viselte a három áldozat. Egyikük Svájcban élő lánya kezdeményezte az elhunytak azonosítását. További vizsgálatokat még végeznek a kihantolás után is, de a nemzeti hovatartozás már biztos. A sírfeltárást a Panteon Kft. támogatta. Ennek köszönhetően is jól mennek a dolgok - a katonasírok feltárását illetően - Tolna megyében, meg a helyi nemzetőrök és honvéd hagyományőrzők tevékenysége révén is. Ahogy dr. Négyesi Lajos fogalmazott: a nemzetőrök, élen a megyei parancsnokkal, Kovács Kétyen három magyar katona maradványait találták meg A képgalériát keresse a TE0L.hu hírportálon Jánossal, jó gazdái a hadisír-ku- tatásnak. Azon vannak, hogy az ismeretlen katonák személyi azonosságát tisztázzák. Ehhez első lépés az óvatos sírfeltárás. Minden, egy apró gomb is sokat elárulhat az elhunytról. Ugyanakkor arra is kitért az alezredes, hogy az ilyen feltárások anyagi háttere nem biztosított. A közreműködők - beleértve őt magát is - gyakorlatilag ingyen, üzemanyagköltség-visszatérítés ellenében dolgoznak. Véleménye szerint speciális, direkt ilyen munkára felkészített, és ezért fizetett szakcsoportot kellene létrehozni a jövőben erre a feladatra. ■ Wessely A szerzeteseket segítő laikusok példáját követi a borlovagrend BÁTASZÉK - Örülök az összefogásnak, és hogy végre mi is büszkélkedhetünk borrenddel, ami öregbíti a környék borászainak hírnevét - fejezte ki örömét Bognár Jenő polgármester a Cikádor Borlovagrend tegnapi megalakulásával kapcsolatban. A tagok az országban elsőként 1142-ben Bátaszéken apátságot alapító ciszterci renddel kapcsolatos legendát választottak, vagyis a szerzeteseket a szőlészetben segítő laikusok példáját állítják maguk elé. Címerükben pedig a kolostor feltárásánál talált égetett agyagtégla mintája, a szájában tölgyágat tartó szarvas képe látható. A rend tagjainak öltözete sötétkék bocskai. A szín, amely zászlajukban is visszaköszön a Báta- székre betelepült svábokra utal. A rend nagymestere Récsei János lett. ■ H. E. Köszönet a pedagógusnak és a háziorvosnak szedres Tölgyesi Józsefnének, a szedresi Bezerédj István Általános Iskola nyugdíjas pedagógusának, illetve dr. Gombay Csongornak, a falu egykori háziorvosának ítélték oda idén a „Szedres Községért” kitüntetést - tudtuk meg Koleszár Mihály polgármestertől. Tölgyesi Józsefné több évtizedes kiemelkedő szaktanári munkája során nyolc évig igazgatóhelyettesként, tizenöt évig igazgatóként is tevékenykedett. A kitüntetést a múlt heti közmeghallgatáson adták át Tölgyesi Józsefnének. Dr. Gombay Csongor - egyéb elfoglaltsága miatt - nem tudta átvenni a díjat. ■ S. K. Koleszár Mihály, Tölgyesi Józsefné Támogatókat keresnek a harci gyereknaphoz harc Idén is nagyszabású gyermeknapi programot szerveznek Harcon, nem csak a helybéli gyerekek részére. Bóni Zoltán polgármester, a Harc Jövőjéért Ála- pítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy az idei, immár ötödik rendezvényt június 25-26-án rendezik meg. Ismét színes programot állítottak össze, és ezúttal is arra törekednek, hogy mind az ellátás, mind a programok tekintetében a lehető legtöbb ingyenes, vagy jelképes összegű lehetőséget tudják biztosítani. Ehhez viszont, csakúgy, mint az elmúlt években, támogatókra van szükség. A felajánlásokat az alapítvány számlájára várják. ■ K. S.
