Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-19 / 115. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁJUS 19., SZERDA VADÁSZAT Távoltartás: házipraktikák a kiskertekben és a szőlőkben Az őz is használja a felhajtókat sztráda A vadátjáró és a vadvédő háló sem jelent teljes biztonságot Egyre több kiskert- és szőlőtulajdonos panaszkodik, hogy vad, elsősorban őz, nyúl garázdálkodik az erdővel határolt területeken. A vadak gyakran táplálkoznak mezőgazdaságilag művelt területen, és ezzel kárt okoznak a növényzetben. E károk ellen nem az irtásukkal, hanem mesterséges vadeltartó területek létrehozásával és riasztással kell védekezni. A nagyvadak - vaddisznó, szarvas, őz - ellen elsősorban magas, erős kerítéssel védekezhetünk, ha lehetőség van rá, kerítsük körbe kertünket, gyümölcsösünket, szőlőnket Különösen nagy veszélyben vannak a fiatal telepítések. Kiegészítő védelemként használhatunk permetezhető vadriasztó szert, amely színével, illatával és ízével riasztja az állatokat, és a telepített növények károsítását nagymértékben csökkenti, illetve megakadályozza. Ezek a vadriasztó szerek gyakorlatilag nem mérgezőek, a munka-egészségügyi várakozási idő és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő nincs korlátozva. Hatásukat kétféle módon fejtik ki, egyrészt fizikailag akadályozzák a rágást, bevonatot képeznek a növényen, másrészt kellemetlen szag- és ízhatást keltve riasztanak. A nyúlkár ellen legjobb a hálós védelem, de fontos a háló mérete, szövésének vagy lyukacsos- ságának sűrűsége, valamint anyaga. Csak megfelelő háló fel- használásával csökkenthető a vadkár. ■ Két vadat már ki kellett lőni, egyet pedig elütöttek az autópálya Tolna megyei szakaszán. Egyelőre még nincsenek felmérések arról, használják-e a vadak a vadátjárókat. Rácz Tibor Rövid másfél hónap alatt, amióta megnyitották az M6os autópálya Dunaújváros-Pécs közötti szakaszát, két őzet kellett kilőni a vadásztársaságoknak, egyet pedig egy autós elütött a sztráda Tolna megyei szakaszán - mondta el kérdésünkre dr. Szecsei Zsolt, a megyei főkapitányság közlekedésrendészeti és autópálya-felügyeleti osztályának vezetője. Mint mondta, Szekszárd és Bátaszék között hatszor gázoltak el az autósok különféle apróvadat, borzot, rókát, de emellett többször előfordult az is, hogy kutyák sétáltak a száguldozó autók között. Az őzekkel pedig a Szekszárdtól északra húzódó szakaszon találkozhattak az autósok.- A kutya és a vad már 130-as tempónál is hatalmas balesetveszélyt jelent, az pedig tudva levő, hogy vannak, akik ennél gyorsabban is közlekednek a sztrádán. Egy autóst például nemrég 210 küométe- res óránkénti sebességgel mértünk be. Ha valaki ebben a tempóban üt el egy őzet, az halálos kimenetelű balesetet is eredményezhet- húzta alá dr. Szecsei Zsolt Hozzátette, ha őzet észlelnek az autópálya-rendőrök, lelassítják a forgalmat, értesítik a vadásztársasáAz M6-OS Tolna megyei szakaszán van vadátjáró és védőkerítés is, mégis előfordul, hogy őzek tévednek a sztrádára. Egyet már el is ütöttek gokat, s ha ők úgy döntenek, hogy kilövik a vadat, arra az időre lezárják az Mó-osl Sokszor előfordul, hogy a négylábúak a felhajtón keresztül mennek fel a sztrádára. Király István, a Tolna Megyei Vadászkamara titkára kérdésünkre elmondta, az M9-es gyorsforgalmi útról folyamatosan kapják a jelentést az úton kószáló vadról, de az M6-oson történt esetekről is tudnak. Mint mondta, az autópályához épített vadátjárók arra valók, hogy elkülönítsék a vadakat az autópályától, de mivel még csak másfél hónapja készült el, nincsenek A tervező cég egyeztetett a vadásztársaságokkal major Gábor, az autópálya Szekszárd-Bátaszék közötti szakaszát tervező Unite/ 83 Zrt irodaigazgatója, s az említett szakasz tervezési projektvezetője kérdésünkre elmondta, az elképzeléseket a vadásztársaságokkal egyeztették. A pályát és a vadakat is a sztráda teljes hosszában 2,8 méter magas vadvédő-háló óvja. Emellett a Gemenc és a Natura 2000-területén húzódó őcsényi részen a műtárgyak alá tervezték a vadátjárót, amelyek füvesített, zöld területek, ahová szintén vadvédő hálók terelik be az állatokat Általában a vízfolyás-átvezetések is hasonló célt szolgálnak. A Geresdi dombságban az alagutak és a völgyhidak miatt pedig szerinte az autópálya nem akadályozza a vad mozgását arról tapasztalataik, hogy mennyire működnek jól ezek az átjárók. - Gondolkodunk azon, hogy készítünk egy hatékonysági tanulmányt, ám ez sok pénzbe kerül. Két lehetséges megoldás van megnézni, mennyi vad megy át az átjárón. Az egyik, hogy bekameráz- zuk, a másik, ami még drágább, hogy kijárunk a helyszínre, elgereblyézzük a területet, s vizsgáljuk, mennyi állat hagyott nyomot A legbiztonságosabbá az teszi a közlekedést az autópályán, ha a vadelzáró kerítés a lehető leghatékonyabb - húzta alá. Prizmák riasztják a vadat közös a gond A gázolás nemcsak az autósoknak okoz kárt Kiváló gemenci vadállomány S gemenc Ápolják a tartamos vadgazdálkodás hagyományait A Gemenci erőben kiváló a vadállomány, négy területen is lehetőség van a vadászatra A vadriasztó prizma hatásos, éjszaka elriasztja a vadat A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.-nél 4 üzemi vadászterületen van lehetőség a vadászatra. Mivel évről évre jelentős számú magyar és külföldi vendég érkezik ide, megkérdeztük Fodermayer Vilmos vadászati osztályvezetőt, mik az eddigi tapasztalatai a szezont illetően, és mi a helyzet az utánpótlással.- Már egy hónapja lehet az őzbakokra vadászni. Eddig hány állatot ejtettek el a területen?- Az őzbakszezon kiválóan indult, hiszen a mai napig 78 őzbakot hoztak terítékre a vadászvendégek. Közülük több is kiválónak számít. Érdekes, hogy jelentősen átalakul a bérvadászati piac. A korábbi egyeduralkodó német és osztrák vendégkör folyamatosan csökken, helyüket a szlovák és cseh vadászvendégek töltik be. A fent említett őzbakok 60 százalékát ezen országokból érkezők ejtették el nálunk.- Adottak a feltételek az utódok felnevelésére? A következő szezonra is biztosított az utánpótlás?- Eddig kedvező körülmények között tudták világra hozni és nevelni utódaikat a gímszarvasok, őzek és vaddisznók is. A nyugalom biztosítása, a megfelelő és rendszeres takarmányozás a legfontosabb feladatunk annak érdekében, hogy a szaporulatot minél nagyobb számban meg tudjuk tartani, fel tudjuk nevelni.- Az elmúlt napokban jelentős csapadék hullott. Félő, hogy árvíz lesz?- Bár egy kisebb árhullám elindult a Dunán, remélhetőleg a tavalyihoz hasonló árvízi vészhelyzet nem fog kialakulni. A sok eső ellenére jelenleg szúnyogmentes körülmények vannak. Szerencsére. ▲ Szegény embert az ág is húzza, a vadásztársaságokat pedig még a vad és a gépjármű ütközéséből eredő kár is. Egy ilyen eseményre egy gyengébb lábon álló vadásztársaság akár csődöt is jelenthet. Az autós is pórul jár. A vad-gépjármű ütközése két veszélyes üzem találkozása, legalábbis jogi megközelítésből. Mindkét fél szenved el kárt Az autós a gépjárműben, míg a vad- gazdálkodást folytatók a vadban keletkezettet. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében egy gímszarvas bika vadgazdálkodási értéke akár 3 millió 750 ezer forint is lehet. A lehetséges megoldás nem feltétlenül a vadveszélyt jelző közúti táblák száz méterenként történő kihelyezése, ezzel csak „farkast kiáltunk”, a jelzőtáblák hatása nem fog érvényesülni. Ennél sokkal hatékonyabbak a vadriasztó prizmák. A PRIZMÁK MŰKÖDÉSI ELVE A prizmák a gépjármű fényszórói által kibocsátott fényt az úttest jobb és bal oldala melletti területre szórják szét. Ezzel a fényhatással a vadat megtorpanásra, illetve az úttól való menekülésre késztetik. A terepadottságoktól függően a prizma által szétszórt fény szöge változtatható. Hátránya a megoldásnak, hogy csak este tölti be szerepét, valamint az, hogy az utak mentén lévő úgynevezett széljelzőkön lehet elhelyezni, azok pedig csak legfeljebb a kétszámjegyű utakon találhatók. A vad normál életvitelét figyelembe véve egyébként főként az esti időszak az, amikor az autós találkozhat yele. A PRIZMÁK EREDMÉNYESSÉGE A prizmák hatékonyságát 2009 őszén mérték fel. Ekkor derült ki, Tolna megye valószínűleg úttörője az ilyen típusú védekezésnek. A felmérés eredménye egyértelműen pozitív, az érintett útszakaszokon a prizmák telepítését megelőző évek átlagának mindössze 15 százaléka volt a regisztrált vad-gépjármű ütközések száma. Több szakaszon megszűnt a gázolás. A kezdeti sikereken felbuzdulva idén további fokozott veszélyű útszakaszokat térképeznek fel és védenek meg a lehetőséghez mérten. Ettől függetlenül tudomásul kell venni, hogy éjszaka mindig fokozott figyelemmel közlekedjünk, különös tekintettel erdő, illetve erdősáv mellett vagy közelében fekvő utakon. Fokozottan veszélyes időszakok még a tavaszi, a nyár végi és az őszi hónapok, amikor a különböző vadfajok násza van, illetve az élőhely-használat időszakos változása. ■ Király István ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE A VADRIASZTÓ PRIZMA A magyar Közút Kht. Tolna Megyei Igazgatóságának koordinálásával 2007 óta Tolna megyében a legveszélyesebbnek ítélt útszakaszokon kihelyeztek úgynevezett vadriasztó prizmákat. 2007-ben 6500 méter hosszan, több szakaszban, 2008-ban 4650 méter, míg 2009-ben 1300 méter hosszan. így a megyében összesen 12 450 méternyi útszakasz áll a prizmák védelme alatt. A projektben részt vállalt a Tolna Megyei Baleset-megelőzési Bizottság, a Tolna Megyei Vadászszövetség és a Hungária Biztosító is. ▲
