Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-05-02 / 18. szám

2010. MÁJUS 2., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL „A pokolból a mennybe kerültem" Akkor teljesítette kívánságát a sors, amikor már lemondott róla A csodálatos tavaszi nap­fényben egy mosolygós, gyönyörű kisfiú próbál­gatja első lépéseit a zöld füvön. Péterke még nem tud verset mondái Anyák napján, de nem baj. Édes­anyjának az ő léte a legna­gyobb ajándék. Venter Marianna Rita számára az Anyák napja ti­zenöt évig maga volt a pokol. Nem hogy nem várta ezt a na­pot, valóságos lelki gyötrelmet okozott a számára. Édesanyja 16 éve meghalt, neki pedig nem volt gyermeke. Amíg mások édesanyjukat köszöntötték, vagy gyermekeik köszöntését fogadták, ő a temetőt járta. Mert az anyukája éppen Anyák nap­ján halt meg. A helyzet azonban tavaly meg­változott. Mégpedig olyan mó­don, amire senki sem számított, és olyan örömmel, ami most kár­pótolja a sokévi bánatért. Tavaly május 25-én ugyanis megszüle­tett Kocsis Péter, Zimmermann Rita és Kocsis József kisfia.- Huszonöt éve vagyunk együtt, húsz éve házasodtunk össze - kezdi Rita. - Bejártuk a gyermektelen házaspárok útját, de sem a kezelések, sem a lom­bikbébi program nem járt siker rel. Nagyjából tíz éve annak, hogy a sok sikertelenség után lemondtunk a gyerekről. Meg­próbáltuk megtalálni a helyze­tünk pozitív oldalát, kényelme­sen berendezni az életünket, felkészülni arra, hogy mi már csak ketten maradunk. Ennek a döntésnek az értel­mében cserélték négyszobás házukat egy kisebbre, amelyet igyekeztek minél kényelmeseb­bé, komfortosabbá tenni. 2008 augusztusában beköltöztek az új házba. 2008 szeptemberében pedig Rita terhes lett.- Negyvenöt évesen minden másra gondol az ember, amikor zavar támad a teste működésé­ben, de arra nem, hogy gyereke lesz. Persze ez a lehetőség is megfordult a fejemben, és vé­gül a férjemet kértem meg rá, hogy vásároljon egy terhességi tesztet. Nagyon sokan ismer­nek minket a városban, nem akartam ennyi idősen „égetni” Péterke a legszebb ajándék Anyák napjára. Tavaly ilyenkor még csak várakoztak rá, az idén pedig már megöleli az édesanyját magam a patikában. A terhes­ségi teszt pozitív lett, és lassan kezdtük felfogni, hogy teljesen természetes módon, minden se­gítség nélkül a negyvenes éve­inkben teljesül az, amire olyan régóta vágytunk. A meglepetés után azonban jött az aggoda­lom. S a kilenc hónapot végig az öröm, a boldogság, az aggoda­lom, a félelem, és a várakozás különös keveréke jellemezte. A házaspár aggódott a gyer­mek egészségéért, az édesanya egészségéért, ugyanis Rita a ter­hesség szövődményeként diabé- teszes lett. A probléma a szülés után szerencsére megszűnt. Nagyon sokat köszönhet dr. Varga Józsefnek, dr. Kun Attilá­nak és dr. Sudár Zsoltnak, a me­gyei kórház orvosainak, akik mindent megtettek annak érde­kében, hogy ő is és a gyermeke is egészséges legyen. Péterke Pécsett született, az apuka, amíg lehetett a párja mellett maradt, végül a babát császármetszéssel segítették vi­lágra. •“"'Azt szoktam mondani, hogy hatan vagyunk, mert mindhárman az Ikrek jegyében születtünk. Imádom a tavaszt, nemcsak azért, mert a leg­szebb évszak, ha­nem azért is, mert a névnapok, születésnapok mind ilyenkor vannak a családban - nevet Rita. ■ Péterke ki­egyensúlyo­zott gyerek. Bár a hölgyek korát nem illik firtatni, sem leírni, ő nem tit­kolja, hány éves. Nem is kell, mert tízet nyugodtan letagad­hatna! Mint mondja, szülés után három hónappal már visz- szanyerte a formá­ját, és arra is büsz­ke, hogy ennyi idő­sen fél évig szoptat­ni tudta a kisfiát.- Péterke csodálatos gyerek! - mondja. - Arra készültünk, hogy mennyi mindennel kell Édesanyja naplóját folytatja maga is kései gyermek volt. Édesanyja a születése évében, 1963-ban kezdte íro­gatni azt a naplót, amelyben feljegyezte a kislánya születé­se előtti és utáni történéseket. A félbeszakadt naplót most ő folytatja, beírja a Péterkével kapcsolatos történéseket, a beceneveket, versikéket, mon- dókákat, amelyeket a kisfiú olyan szívesen hallgat. A már itt-ott megsárgult lapokon két édesanya szeretete kel életre, és köti össze a nagymamát, az anyukát és az unokát. majd alkalmazkodnunk hozzá, és ehelyett ő alkalmazkodik hozzánk. Kiegyensúlyozott, mo­solygós baba, eszik, alszik, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Rita azt is elárulja, hogy a kis­fia születése, az anyaság, na­gyon sok pozitív változást ho­zott az életébe. A pokolból a mennybe kerültem - mondja mosolyogva. A gyermektelen- ség évei a hangulatára is rá­nyomták a bélyegüket, s bár nem lett megkeseredett nő, na­gyon sok mindent másképpen látott, mint manapság.- Hosszú évek óta „alvó” ba­rátságok éledtek fel, mióta meg­született a kisfiam. A férjem családjától, a környezetemtől, a barátoktól, ismerősöktől renge­teg szeretetet, figyelmet kapok, és ez a szeretet-áradat nagyon- nagyon jólesik. Igyekszem any- nyit visszaadni belőle, ameny- nyit csak tudok. JEGYZET STEINBACH ZSOLT Mint májusban a baracklekvár At a kevésbé tehetős csa­ládok spájzában általában már legfeljebb, ha egyetlen üveg baracklekvár árválko­dik május első vasárnapjá­nak tájékán, úgy köztudottan anya is csak egy van. aki eleinte émelyeg, meg öklendezik. Utána vi­szont nagyon is megjön az ét­vágya, hogy végül egy férfi­magazin szemszögéből ron­dán elmedvésedjen az alakja, egy női magazin értékítélete szerint pedig istencsapásos narancsbőröket, meg terhes­ségi csíkokat növesszen. Vé­gül szörnyű kínok között ki­préseli magából azt, akinek mindezt köszönheti. Hogy az­tán, mikor néhány másodperc múlva a mellére teszik azt a maszatos, csúnya, ordító kis lényt, fogja magát és a puszta szívverésével elcsendesítse, plusz a szívébe zárja őt, örök­re. És ettől még olyan boldog is lesz, mint még soha. sy csak egy van, az az egy, akinek nem adatik meg, hogy saját kicsi vérét a maga testéből táplálja, de mindent megtenne azért, hogy legyen egy apró emberke, aki az ő nyakát kulcsolja át, ha bol­dog, az ő ölébe menekül, ha bántják, akinek ő készítheti a Kárpát-medence legfigye* lemreméltóbb krumplistész­táját, és ő stoppolhatja meg a zokniját, még akkor is, ami­kor már nem is olyan apró az az emberke. egy van, aki lehet melírozott és ősz hajú, dundi és sovány, okos és butácska, a lényeg, hogy, bár ezt talán nem mindig éreztetik vele, de azért ő a legdrágább a vi­lágon. Akinek közreműködé­se nélkül az életnek valószí­nűleg nem lenne értelme. Pláne, hogy élet sem igen lenne. csak egy van, úgy hívják, hogy Mutter, Anyuska, Má- mi, Ánjá, Munika, Nővér és persze Nagymami, meg ki tudja még, mennyi neve van. Szóval nagyjából ez az egy. Anya. Lezuhanhatott volna az autó műszaki A tűzoltók beavatkozására volt szükség Elindult a gemenci kisvasút Az egész család talált magának szórakozást A tűzoltók beavatko­zására volt szükség péntek reggel a Bottyán-hegyen. Egy furgon olyan szerencsétlenül állt ott meg, hogy erősebb széllökés, vagy egy esőzés utáni földcsú­szás miatt lezuhanhatott volna, így pedig egy épületet veszélyez­tetett. A katasztrófavédelem mun­katársai lakossági bejelentés ré­vén értesültek az esetről. Ábra­hám Sándor, tűzoltási mentési osztályvezető elmondta, hogy két szerkocsival, egy fecskendő- és az egyik új műszaki mentő autóval mentek a helyszínre. A furgon­hoz azonban csak kézi szerszá­mokkal fértek hozzá. Hat ember két és fél óra alatt helyezte víz­szintbe az autót. ■ A furgon erősen megdőlt, félő volt, hogy az alatta lévő lakóházra zuhan Munkába állt a Gemen­ci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. fel­újított dízelmozdonya, amelyet a tegnapi Gemenci majálison pró­bálhatott ki először a nagyközön­ség. De vasútmodellező és lovas­bemutatót is láthattak az érdek­lődők a pörbölyi Ökoturisztikai Központban. A gyerekfoglalko­záson keltkalácsot és halászlé­tésztát lehetett készíteni, volt mézkóstoló is. A kisvasút Lassi megállójában látszórét várta a kicsiket történelmi idők szabad­téri játékaival, kalózhajóval. És persze volt lehetőség gyalogtú­rára is. Csiszár Angéla rendez­vényszervező elmondta, közel 450 vendéget fogadtak szomba­ton. ■ H. E. A kisvasút Rezét nevű gőzmozdonyával közelről ismerkedhettek a gyerekek

Next

/
Thumbnails
Contents