Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-13 / 110. szám
2010. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 DUNA-SIÓ MENTI VÍZI TÁRSULAT Hagy némi kívánnivalót a fizetési hajlandóság A vízi társulatok esetében „kényszertagság” van: törvény írja elő, hogy mindenki, aki a társulat működési területén földtulajdonos vagy földhasználó, az kötelezően tagja az illetékes társulatnak. Talán ez is közrejátszik abban, hogy a tagok egy részének fizetési hajlandósága hagy kívánnivalót maga után. A tapasztalatok szerint a kiközlést követően a tagság mintegy fele fizeti meg a társulati hozzájárulást, második felszólításra a fennmaradók további mintegy fele. Ezután a társulat az adóhatósághoz, az APEH- hez, illetve az önkormányzatok jegyzőihez fordul, mivel a hozzájárulás adók módjára behajtható. Ezekben az ügyekben a társulat és a jegyzők együttműködése nem minden esetben optimális. Az elmúlt évben 98,86 millió forint társulati hozzájárulást vetettek ki a teljes területen, ebből csak 67,89 millió folyt be. Az egyes rész-vízgyűjtő területeken jelentős eltérések mutatkoznak: a Szekszárd és Bátaszék környéki rész-vízgyűjtő esetében például a kivetett hozzájárulásnak 75 százalékát fizették be a tagok, míg a Nádor csatorna vízgyűjtőjének földhasználóinak befizetései 53 százalékot tettek ki tavaly. A vízi társulatok anyagi helyzetét az is befolyásolja, hogy míg példáid 2000-ben az állam még minden, a tagok által befizetett 1 forinthoz kettőt hozzátett, később az állami kiegészítés a felére csökkent, majd megszűnt Az államtól a vízi társulatok ma már legfeljebb csekély összegű, megelőzésre fordítható fenntartási támogatásra számíthatnak. Kétszáz éve alakult az első vízi társulat A vízi társulatok feladata az árvizek, belvizek elleni védekezés, az általuk kezelt csatornáknál a vizek elfolyásának biztosítása. Az első vízi társulat éppen kétszáz éve jött létre, árvízmentesítő társulatként. Manapság, az éghajlat változásával egyre fontosabb célkitűzéssé válik a vizek adott területen való megtartása. A természetvédelmi szervezetek is ezt támogatják. Ezen törekvést azonban nem könnyű összeegyeztetni a vízi társulatok tevékenységével. A kiemelt vízfolyásokat az állam kezeli, tartja fenn, mint például a Dunát, a Siót A másik kategóriába a vízi társulatok kezelésében levő, vagy üzemeltetésre átvett kisebb csatornák, árkok, patakok tartoznak. Ezenkívül számos régi üzemi vízfolyás is létezik, amik rendszerint önkormányzati tulajdonban és kezelésben, valamint jellemzően igen rossz állapotban vannak. Általános törekvés, hogy ezeket is a vízi társulatok üzemeltessék. A Duna- Sió menti Vízi társulat ezt csak a csatorna előzetes rekonstrukciója esetén tudja vállalni, de együttműködve a tulajdonossal. Jó példa volt erre a társulat és a bonyhádi önkormányzat közös pályázata révén a völgységi malomárok rekonstrukciója. A csatornát azóta a vízi társulat tartja fenn. AZ OLDAL A DUNA-SIÓ MENTI VÍZI TÁRSULAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. Közös kassza a kaszáláshoz eredmény A tagok hosszú távú érdekeit szolgálják a változások A murgai árok kotrását ez év elején végeztette el a vízi társulat. Képünkön Wolfart László műszaki ügyintéző a vízfolyás felsőnánai szakaszánál- Azt szeretnénk elérni, hogy a vízi társulatra ne a gazdákat úgymond megsarcoló szerveződésként tekintsenek a tagok, hanem azt egy, az ő érdekükben tevékenykedő, szolgáló szervezetként értékeljék - mondta Tóth István, a Duna-Sió menti Vízi Társulat elnöke. Stembach Zsolt Mély válságban vette át 2006. májusában az akkori nevén Szekszárd-Paksi Vízi Társulatot a szervezet mostani vezetése. Tóth István, az intéző bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a társulatnak ki nem fizetett számlái és az APEH felé fennálló tartozása miatt több mint het- venmillió forint adóssága volt. A vízi társulat ekkor már túl volt azon a 2005-ös küldöttgyűlésen, amikor eldőlt, hogy mégsem kér maga ellen önfelszámolást. Ilyen körülmények között kezdte meg a működését az új intéző bizottság. Először is részletfizetést kértek a tartozások ki- egyenlítésére, de így is évente mintegy 15 millió forintot kellett adósságtörlesztésre fordítani. A bevételek növelése érdekében, a kár-haszon elv, valamint a szolidaritás jegyében, a földhasználók által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásokat immár a társulat teljes működési területéről beszedték - a jogszabályoknak és az országos gyakorlatnak megfelelően. Addig ugyanis csak azok a gazdák voltak erre kötelezve, akiknek földjeik a vízfolyások, csatornák közelében voltak. Az intézkedés révén a korábbi mintegy 6600 földrészlet helyett már 19 ezer után kellett hozzájárulást fizetni, ami sokakból felzúdulást váltott ki. A közös teherviselésbe bevontak egy részével nem sikerült elfogadtatni az új rendszert. Azzal viszont, hogy mindenkinek fizetnie kellett, el tudták érni, hogy két évig ne emelkedjen a hozzájárulás mértéke. Szükség volt a nyilvántartási rendszer naprakésszé tételére is. A társulat csak a földtulajdonosok nyilvántartását kaphatta meg, így sok esetben nekik küldték ki a fizetési felszólítást, ho-' lőtt az esetek kilencvenkilenc százalékában a földhasználók fizetik a hozzájárulást. A tulajdonosoknak kiküldött nem jogos fizetési felszólítások miatt is érte kritika a társulatot. A nyilvántartás egyeztetése, pontosítása mintegy két évbe telt, de most már lényegében naprakész a rendszer. ■ Helyben dönthetik el, hogy mire használják a befizetések egy részét. A reform értékű változtatások minden nehézség ellenére eredményt hoztak. A vízi társulat kifizette korábbi adósságát, és immár fő feladatára, a kezelésében levő vízfolyások karbantartására tud koncentrálni. A tervek szerint központilag továbbra is évi egyszeri kaszálást végeznek majd, de az ehhez, illetve a társulat működtetéséhez szükséges költségen felül megmaradó pénzt az egyes rész-vízgyűjtők kapják meg, súlyarányuknak megfelelő összegben, szabad fel- használásra. így helyben lehet eldönteni, hogy ezt a forrást további kaszálásra, műtárgy felújítására, mederkotrásra, mezőgazdasági út rendbe tételére vagy más, a tagok érdekében álló célra fordítják. A tervezett új rendszer ösztönzőleg is hathat, hiszen minél több tag fizeti be önként a hozzájárulást, annál több pénz marad meg helyi felhasználásra. A későbbiekben a társulat vezetése azt is elképzelhetőnek tartja, hogy differenciált legyen a társulati hozzájárulás mértéke, annak függvényében, hogy az adott területen mennyi fenntartási munkát kell elvégezni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy például a Sárköz térségében sokkal több ilyen feladat adódik, mint mondjuk Tengelic és Szedres környékén. INFORMÁCIÓK Holnap tartják a küldöttgyűlést május 14-én, pénteken, 10 órától tartja küldöttgyűlését a Duna-Sió menti Vízi Társulat a sióagárdi művelődési házban. A napirenden szerepel az intéző bizottság, illetve a felügyelő bizottság beszámolója a 2009. évi munkáról, a társulat alapszabályának módosítása, az idei gazdasági terv és a pénzügyi terv jóváhagyása. Gondolkodnak a saját munkaszervezetről A TÁRSULATNAK 1995 óta nincs saját munkaszervezete, miután annak a Szekszárd-Paksi Környezetvédelmi és Vízügyi Kft-be történő kiszervezése megtörtént. A társulat vezetése vizsgálja, hogy érdemes-e saját munkaszervezetet létrehoznia, vagy olcsóbb a piacról megvásárolni a szolgáltatásokat. Utóbbi esetben lehetőség lenne arra, hogy a megfelelő gépekkel rendelkező tagok is elvégezhessék a fenntartási munkákat Öttagú intéző bizottság irányít az intéző bizottság tagjai: Tóth István elnök (Bogyiszlói, Erős András elnökhelyettes (Felsőnána), Törjék István (Madocsa), Nagy Imre (Szedres), Háry János (Sióagárd). Az ellenőrző bizottság tagjai: Sebestyén András elnök (Kakasd), Nagy László (Decs), Szemes István (Paks). A társulat saját alkalmazottja Wolfart László műszaki ügyintéző. A tavaly új nevet felvett társulat székhelye is új, Szekszárdon, a Széchenyi u. 56-60. alatt, a földhivatal épületében található. Elismerések a bicentenáriumon az első vízi társulat megalakulásának kétszázadik évfordulója alkalmából a Vízi Társulatok Országos Szövetsége ünnepi rendezvénysorozatot szervez. A bicentená- riumra emlékplaketteket is kiadnak, amelyet a vízi társulatokban tevékenykedő legaktívabb szakemberek vehetnek át. A Duna-Sió menti Vízi Társulatból hárman kapnak Uyen elismerést. r Érdekeltségi hozzájárulások összege Szántóterület után Egyéb terület után (Ft+áfa)/hektár (Ft+áfa)/hektár 2007 ______ 600______________________300 20 08 650 _ 325 2009 _ 700______________________350 20 10 ~ " 760 ” 380 Az országban elsőként választottak küldötteket demokratikus Hat rész-vízgyűjtőre osztották a területet, mindhárom szféra képviselteti magát A Duna-Sió menti Vízi Társulatban immár nem felkért, hanem választott küldöttek hozzák a döntéseket. A küldöttválasztást az elmúlt télen bonyolították le. A korábbi küldötteket jellemzően még a rendszerváltás előtt kérték fel, határozatlan időre. Ez a gyakorlat az egész országban így működött. Nem volt ez törvénytelen, igaz, demokratikusnak se nevezhető, ami jogosan vetett fel kritikákat a társulati tagokban. A vízi társulatokról szóló törvény pedig, amely már előírta a küldöttek választását, korábban nem létezett, azt csak tavaly alkotta meg az országgyűlés. A Duna-Sió menti Vízi Társulat mindenesetre az országban elsőként választotta meg az új küldötteket, szám szerint negyvenkettőt. Egy olyan alapszabály-változást is végrehajtottak, amely szerint a vízi társulat területét 6 rész-vízgyűjtőre osztották. Négy ilyen területet 6-6 küldött képvisel, kettőt pedig 9-9. Egy-egy rész-vízgyűjtőn belül mindhárom érintett szférának, tehát az önkormányzatoknak, a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak és a magántermelőknek is van képviselője, egyharmad- egyharmad arányban. Sikerült azt is elérni, hogy a küldöttek más-más településről is érkezzenek. A hat rész-vízgyűjtő terület és az érintett települések a következők: I. Dunakömlődi főcsatorna és a paks-faddi főcsatorna vízgyűjtője (12 vízfolyás): Duna- földvár, Bölcske, Madocsa, Németkér, Paks, Dunaszent- györgy, Gerjen. II. Duna és holtágak vízgyűjtője (3 vízfolyás): Fadd, Tolna- Mözs, Bogyiszló. III. Nádor csatorna vízgyűjtője (3 vízfolyás): Bikács, Györ- köny, Nagydorog, Kajdacs, Pusztahencse, Tengelic, Fácánkert, Sárszentlőrinc, Pál- fa, Szedres. IV. Sió és mellékágai vízgyűjtője (6 vízfolyás): Kölesd, Kistormás, Varsád, Felsőnána, Mur- ga, Kéty, Zomba, Kisdorog, Kisvejke, Nagyvejke, Tevel, Závod, Mucsi, Lengyel, Medina, Harc, Sióagárd. V. Völgységi patak vízgyűjtője (8 vízfolyás): Bonyhád, Bony- hádvarasd, Aparhant, Mucs- fa, Izmény, Győré, Váralja, Nagymányok, Kismányok, Grábóc, Cikó. VLSzekszárd-bátai belvízöblö- zet, Szekszárdi-dombság és a Lajvér patak vízgyűjtője (13 vízfolyás): Szekszárd, Ocsény, Decs, Sárpilis, Várdomb, Mórágy, Alsónyék, Pörböly, Mőcsény, Szálka, Alsónána, Bátaszék, Báta- apáti, Báta.
