Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-12 / 109. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. MÁJUS 12„ SZERDA Míg a halál el nem választ gyász A temetésen részt kell vennie gyereknek, felnőttnek is Sok esetben csak a temetés után tör elő igazán a fájdalom, a szomorúság (képünk illusztráció) Pályázat segíti a rákötéseket a közcsatornára Szekszárdon szekszárd Összesen 800 ezer fo­rintot szavazott meg a város köz­gyűlése a közcsatornával nem rendelkező ingatlantulajdonosok részére kiírt, a rákötést segítő pá­lyázati programra. Az önkor­mányzat támogatni kívánja azon fogyasztókat, akik ingatlana előtt közcsatorna húzódik, de még nin­csenek arra rákötve. Ez mintegy háromszáz házat érinthet Szek­szárdon. A rákötés költségei in­gatlanonként eltérőek lehetnek. Ahol már korábban kiépült a köz­csatorna, nagyobb számban azon fogyasztók nem kötöttek rá a há­lózatra, ahol az átlagosnál maga­sabb költségigények merültek fel, illetve a szociális helyzetük mi­att nem tudták előteremteni a szükséges forrást A lakosságnak pályáznia kell a támogatásra, in­gatlanonként legfeljebb bruttó 150 ezer forintot lehet igényelni. Az elbírálásánál többek között előnyt jelent a szociális helyzet, a vállalt saját erő aránya. ■ R. T. Eltünedeznek az iskola diákjai a szünetekben bonyhád Mindössze egyetlen di­ák vett részt a bonyhádi Jókai Mór Szakközépiskola diákönkormány­zata által tartott ülésen. Pedig a megbeszélés a tanulók érdekeit is képviselte volna, hiszen itt felte­hették volna kérdéseitek, elmond­hatták volna problémáikat. Frei György Péter, a DÖK-öt segítő ta­nár mindenesetre ismertette a szervezet éves tevékenységét, il­letve beszélt a házirend betartásá­nak fontosságáról is. Komoly prob­lémát jelent ugyanis, hogy portás híján a diákok kimennek a szü­netben az intézményből. ■ M. Á. Frei György Péter (balról) és Pata­ki Zoltán a megbeszélésen A haláltól talán minden ember fél. A legrosszabb, amikor valamelyik közeli szeretteinket veszítjük el. Aki itt marad, az nem, vagy csak nehezen talál vigaszra. Molnár Ágnes- Bár a nevelőapám már évek óta nagyon beteg volt, az utolsó pillanatig hittünk benne, hogy felépül - meséli egy szekszárdi lány. - Hiába történt a tragédia évekkel ezelőtt, máig szívbemar- kolóan fáj, hogy nem lehet ve­lünk. Emlékszem, a temetés után elköltöztünk édesanyám­mal a nagyszülőkhöz, és hóna­pokig nem tudtunk hazamenni, nem mertünk emlékezni. A ne­velőapám hiánya miatt érzett üresség idővel enyhült, emlékét a fájdalom helyett a hála érzése vette át, amiért egy ideig az éle­tünk része lehetett. Ez már las­■ Mindig legyen valaki a gyászoló mellett. san 15 éve történt, mégis sok­szor érzem a hiányát, ilyenkor kilátogatok hozzá a temetőbe. Egy hozzátartozónk elveszíté­se a legfájdalmasabb dolog a vilá­gon. Minél közelebbi rokonát, szereltét veszíti el valaki, annál mélyebb a gyötrelem. Persze, a gyászt mindenki máshogy éli meg és dolgozza fel, ennek szaka­szai azonban a legtöbb embernél azonosak. Kitanics Márk pszicho­lógus szerint a többség a hirtelen halálhír hallatán először sokkos állapotba kerül, nem tudja elfo­gadni, hogy az elhunyt többé nem tér haza, nem találkozhat, nem beszélhet vele már. - Egészen más, ha valaki hosszú betegség után távozik, üyen esetekben a gyász már korábban elkezdődik - mondta a pszichológus. A ször­nyű hírt követő kétségbeesést azonban gyorsan felváltja az ösz- szeszedettség állapota, ez egészen a temetésig tart A szertartás kö­rüli teendők ugyanis olyannyira lefoglalják a gyászolót, hogy szin­te nem is ér rá a tragédiával fog­lalkozni. A folyamatos ügyintézés, a rengeteg feladat a figyelemelte­relés miatt enyhít valamelyest a fájdalmon, így érdemes belefeled­kezni a teendőkbe. Ehhez a sza­kaszhoz hozzátartozik az is, hogy a halál élménye még annyira új, hogy a gyászoló fel sem fogja, mi történt. Ilyenkor a „mintha eluta­zott volna” érzés él az emberek­ben, tudat alatt még mindig haza­várják azt, aki már nincs közöt­tük. Az összeszedettség a temetés után sokaknál egy szempillantás alatt véget ér, a fájdalmas elin­téznivalók végeztével a gyászoló összeomolhat, magába roskad- hat. Ilyenkor többeknél kaotikus állapot figyelhető meg, van, hogy az illető agresszíven viselkedik, hirtelen sírógörcsöt kap, majd megint másik pillanatban telje­sen nyugodtnak tűnik. Haragud­hat a világra, bárkire, bűnöst ke­res, aki miatt elhunyt a szerette. Ezek az érzések azonban telje­sen normálisak. Nagyon fontos, hogy az érzelmeket mindenki ki­adja magából. Komoly segítséget jelenthetnek ilyenkor a barátok, ismerősök, és a család összetar­tó ereje is. Ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy mindig legyen valaki az illető mellett.- A gyászreakció általában 6 hó­naptól 1 évig tart - ismertette Kitanics Márk. Ha valaki több ide­je küzd az elfogadással, vagy a va­lóságtól elrugaszkodott módon kezd gondolkodni, összeesküvés elméleteket gyárt, esetleg öngyil­kossági szándék tételezhető fel ná­la, érdemes pszichológushoz for­dulni. így könnyebben feldolgozza a veszteséget a gyászoló. Nehezebb az elfogadás, ha nem megy el a temetésre A gyászolónak szüksége van arra, hogy jelen legyen a te­metésen, legyen az felnőtt, vagy gyermek, javasolja Kitanics Márk. Erre azért van szükség, mert könnyebb bele­törődni a helyzetbe, ha az em­ber konkrétan látja, eltemet­ték az elhunytat. aki nem vesz részt a szertar­táson, előfordul, hogy előbb- utóbb elkezd elméleteket gyár­tani arról, hogy szerette még­sem halt meg, egyszer csak visszatér hozzá. így viszont még nehezebb túljutni a gyá­szon, vagy akár új életet kez­deni. Már az új szabályok szerint foglalkoztatnak Az elmúlt egy hónapban Tolna megyében 3635-en tettek eleget a már új, egyszerűsített foglal­koztatási feltételek szerint az al­kalmi munkavállalók bejelenté­sének. Mint ismert, az alkalmi munkavállalás új szabályai ápri­lis 1-jétől érvényesek. Az új törvény az alkalmi mun­ka helyett az egyszerűsített fog­lalkoztatás fogalma alatt hatféle, külön szabályokkal rendelkező munkatípust különböztet meg: mezőgazdasági idénymunka, speciális növénytermesztési idénymunka, idegenforgalmi idénymunka, háztartási munka, közhasznú szervezeteknél való foglalkoztatás és bizonyos válto­zásokkal az alkalmi munka. A fő szabály szerint a munkavég­zés megkezdéséig kell a bejelen­tést a 10T1041E adatlapon meg­tenni elektronikus úton, telefo­non vagy július 1-jétől sms-ben. Egy esetben nem kötelező a munka kezdete előtt bejelentést tenni: a speciális növénytermesz­tésnél. Ebben az esetben a mun­ka kezdetétől számítva a követke­ző hónap tizenkettedikéig lehet bejelenteni a foglalkoztatást. A dél-dunántúli régióban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálybalépése óta (április 1. és 26. között) 15 338 adatlap érkezett be az igazgató­sághoz, ebből 7031 Baranyából, 4672 Somogyból és 3635 Tolná­ból. ■ M. I. A Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Mikes u. 14.) értesíti Ügyfeleit, hogy a korábban meghirdetett chippelési és oltási akció május 15-ig tart. A kedvezményes szolgáltatás igénybevételéről kérjük, érdeklődjön a 74/511-222-es te­lefonszámon. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9.00-19.00, szombaton 9.00-12.00, vasárnap 15.00-17.00 ▲ Nagy a rés a rendszeren, hiányos az ebnyilvántartás Horváth Vencel külterületen la­kik, három keverék kutyát tart. Az egyik állat lebetegedett, és ál­latorvost hívott hozzá, gondolta, ha már úgy is ott van a doki, mindjárt le is rendezhetik az esedékes oltásokat. Akkor lepő­dött meg, amikor egy oltásért 3200 forintot kért az orvos, és a régi könyv helyett is újat vete­tett vele, aminek darabjáért újabb háromszáz forintot kért. A három jószág aznap 10 500 fo­rintjába került, és a doki nagyvo­nalú volt, mert nem kért pénzt a beteg kutya kezeléséért és a ki­szállásért sem. Dr. Fisi István, az állatorvosi kamara megyei elnöke szerint átlagosan 3000 forintot kérnek egy oltásért, de ez az összeg vál­tozhat attól, hogy milyen oltó­anyagot használ az orvos, és tar­talmazza-e a féregtelenítést és az államnak kifizetett ebenkénti 260 forintos illetéket, vagyis eb­adót is. Az utóbbiból befolyt ősz- szeget egyébként feltehetően a rókák veszettség elleni védelmé­re fordítják, mondta a szakem­ber. Az új oltási könyvre azért van szükség, mert több admi­nisztrációt igényel az új rendel­kezés. Hologrammal ellátott bé­lyeget kap a tulajdonos, és csak ezzel, illetve a beragasztott oltó­anyag címkéjével igazolhatja, hogy az oltást megkapta a ku­tyája. Az állatgyógyszert forgalma­zó cégek adatai szerint 30 száza­lékkal esett vissza tavaly a ve­szettség elleni vakcinák forgal­mazása, ez is azt bizonyítja, hogy kevesebben oltatnak, mondta dr. Szabó Ákos állator­vos. Ez azért veszélyes az em­berre nézve is, mert a veszettség vírusa még nem tűnt el az or­szágból. Félő, hogy pár éven be­lül ismét számolni kell vele. Dr. Fisi István elmondta, a múlt évben a szedresi és a sióagárdi körzetében lévő négy településen 36 kutyaharapásról tettek bejelentést, szerencsére az esetek többségében a kutyák oltása rendben volt. A szakma szerint a megoldás az lehetne, ha visszakerülne az ebnyilvántartás és a kontroll az önkormányzatokhoz. ■ M. I. A veszettség még ma is halálos betegség A veszettség tüneteit már az 5000 évvel ezelőtti krónikák­ban is leírták, de az okát nem ismerték, védekezni nem tud­tak ellenne. Pasteur kutatásai nyomán vált ismertté a vírus. 0 hozta létre az első oltóanya­got is. Ennek ellenére még ma is a világon 25 ezer ember hal meg évente a veszettség miatt. A bajt a fertőzött állatok ter­jesztik, leggyakrabban hara­pás útján. A veszettség ember­re, állatra nézve gyógyíthatat­lan, halálos kimenetelű. A vé­dekezés egyetlen módja a vé- dőoltás. Öt évvel ezelőtt Ma­gyarországon is megkezdődött a rókák megelőző védőoltása. Ennek lényege, hogy csalétek­be ágyazott fóliakapszulákat szórnak le repülőgépről az adott terepre tavasszal és ősszel. A kapszulákban elrej­tett oltóanyag 2-3 hétig haté­kony.

Next

/
Thumbnails
Contents