Tolnai Népújság, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-08 / 106. szám

2010. MÁJUS 8., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG m/aí :w: g ggg HÉTVÉGÉ 11 A denevér egy biológiai tünemény furcsa frigy Ősszel párosodnak, de csak tavasszal termékenyül meg a nőstény Érdeklődők egy nászbarlang-kutatő bemutatón. A kis Mészáros Esztert is elhozták a szülei denevért simogatni Lelkes denevérkutató a szekszárdi Dombi Imre. Most a nyugati piszede­nevér élőhelyigényének feltérképezésén dolgozik a Tolna Megyei Termé­szetvédelmi Alapítvány támogatásával. Wessely Gábor Egyre többet tudunk az éjszaka rovarvadászairól. De még nem eleget. Mindössze százéves múltra tekint vissza a denevér­kutatás Magyarországon. A két úttörőnek e téren Vásárhelyi Ist­ván és Méhely Lajos tekinthető, őket követte dr. Topái György, aki már az 1950-es években végzett denevérgyűrűzést. A gyűrű ebben az esetben nem karika, hanem egy omega alakú fémjel, ami nem okoz sérü­lést a felrakáskor, és szabadon mozoghat az állat alkarján. Ugyanolyan - leginkább a röp­labdahálóra emlékeztető - füg­gönyhálókkal fogják be gyűrű­zésre, megfigyelésre a denevé­reket is, mint a madarakat, ám a bőregerek elcsípéséhez véko­nyabb szálú felszerelés szüksé­ges, mert érzékeik kifinomultab­bak. Újabban rádiós nyomköve­téssel is végeznek megfigyelése­ket. Egy 0,35 grammos adót ra­gasztanak az állat hátára, mely- lyel könnyebben követhető a mozgásuk, egyszerűbben meg­találhatóak a nyári szállásaik. Az adó két hét után leválik, s töb­bé nem zavarja a denevért. A rá­diós nyomkövetés nagyon jól szolgálja az élőhelyigény felmé- | rését. § Igazi lendületet 20-25 évvel ezelőtt adott a hazai denevérku­tatásnak Dobrosi Dénes mun­kássága. Sok fiatal követője akadt. Az új generáció denevér­kutatóinak egyike a szekszárdi Dombi Imre, aki a Tolna Megyei Természetvédelmi Alapítvány támogatásával végez gyűrűzést, megfigyelést. Meglepő adatokat mond. Például azt, hogy egy öt­grammos törpedenevér egyetlen éjszaka alatt körülbelül nyolc­száz szúnyogot fogyaszt el. Magyarország denevér-nagy­hatalom, mert változatos a táj, sokféle fajuk otthonra talál itt. Nálunk 28 faj honos, egész Eu­rópában valamivel több, mint negyven. Vannak, amelyek té­len-nyáron barlangokban élnek, vannak, amelyek faodvakba hú­zódnak, s ott is telelnek, és jó pár a vonuló faj, melynek egyedei szeptemberben nászbarlango­kat keresnek fel, aztán téli álom­ba merülnek, s csak áprilisban röppennek elő ismét. Akkor ki­költöznek az ártéri öreg fák od­vába s más nyári szállásokra. Er­dei és kerti kártevők tonnáit fo­gyasztják el tavasztól őszig. Nem csoda hát, hogy a denevérek száz éve védett állatok. Arra is kitért Dombi Imre, hogy az élőhelyek száma vésze­sen fogyatkozik. Az intenzív er­dőgazdálkodás következménye­itől nemcsak a denevér, min­den erdőlakó állat szenved. A szakember szerint nem elég egy-egy odvas fát meghagyni vagy mesterséges denevérhá­zakat létrehozni egy kivágott erdő helyén. Természetes élet­tér kell az ahhoz szokott életkö­zösségeknek. Egyes városlakó fajok egyed- száma megnőtt. Ha a házak repe­déseibe, szellőzőibe, szigetelései alá költöznek, azt persze nem kell tűrni, szakemberek segítségével ki lehet őket zárni. Találnak majd maguknak új szálláshelyet. Saj­nos az erdőlakó fajokra nem a gyarapodás a jellemző. Életterük szűkül, s emiatt az állományuk csökken, egyes kolóniák a har­madukra zsugorodtak. A denevér egy biológiai tüne­mény. A vándorló fajok az Alföld­ről erdélyi, a Dunántúlról bako­nyi vagy mecseki nászbarlan­gokba vonulnak szeptemberben, de a párosodást nem követi rög­tön a megtermékenyülés. Csak a tavaszi ébredéskor. Addig a nős­tény előtárolja a hímivarsejtet. A kicsinyek májusban-júniusban jönnek világra. Télen hibernáltan, visszafo­gott anyagcserés állapotban csüngenek a barlangokban, s húzódnak meg a faodvakban. ■ Magyarország dene­vér-nagyhatalom, sokféle fajuk otthon­ra talál itt. Szívverésük lelassul, testhőmér­sékletük akár 8-10 fokra is le­csökkenhet; a felhalmozott zsír­szövetből élve vészelik át a ro­varmentes időszakot. Ideális esetben akár harminc évig is el­élhet egy denevér. Kevésbé ide­ális esetben az ember, a bagoly vagy valamelyik kisragadozó ál­dozata lesz. Nyugat-Európában az élő­helyvesztés miatt már sok olyan denevérfaj kipusztult, amely Magyarországon még megma­radt. Dombi Imre segítőivel együtt azon van, hogy a helyzet a Gemenc és a Mecsek vidékén ne romoljon. Most a nyugati pi­sze denevér az év denevére, mely az átlagosnál több figyel­met kap. Ennek kutatására, élőhelyigényeinek feltérképezé­sére a Tolna Megyei Természet- védelmi Alapítvány is sikeresen pályázott. Szerencsére e téren az uniós érdekek nem ütköznek a hazaiakkal. Közös cél a faj fenn­maradásának biztosítása. ANEKDOTATÁR Széchenyi-gyászmise Dunafóldvárott 1860. május 3-án az öngyilkossá lett leg­nagyobb magyar megható búcsúztatója a társadalmi összefogás szép példáját mu­tatta. „Mintha az ég is gyászolt, sírt volna, sötét felhőjű s foly­tonos esős idővel tartatott meg gróf Széchenyi Istvánért a ferencesek, Egyed Antal apát s akadémiai tag, s két segédlelkész buzgóságával az engesztelő szentmise-áldo­zat. A ravatalon két fekete lo­bogó közt a nemzeti is fátyol­lal bevonva szomorkodott... A távolról nagy számmal összesereglett s helyi 24 ma­gyar öltözékű birtokos urak vastag fekete viaszgyertyák­kal kezükben, helybeli gyászöltözetű közpolgár leá­nyok a ravatalt megható szo­morúsággal állták körül. Két oldalon az üdvezült halott s a nemzet címereivel, mint gyá­szoló két óriás a templom boltozatába nyúlt fel két pira­mis; két sorban a templom hosszát a céhek 96 ékes lám­pájának árja fényesíté. A nagy oltárt félkörben számos vidéki s helyi női gyászko­szorú ülte körül, a részvét- s bánatkönnyeinek gyöngyei­vel szemökben. Jelen voltak minden rendű hivatalnokok, s minden val­lásbeliek temérdek sokasága; mise alatt a 81 évet haladott aggastyán apát által szer­kesztett versezet, úgy a Szó­zatból 24 sor énekeltettek el.” ■ Dr. Töttős Gábor Május nyolcadikén 155 éve, 1855-ben a nemzeti színházi nyugdíjintézet megköszönte a fürgedi Vas Gerebennek, hogy „Csárdás című színműve után já­randó költői díjából" 20 forintot adott 130 éve, 1870-ben a Vasár­napi Újság a györkönyi Dömötör János versét közölte. 105 éve, 1905-ben a szekszárdi belvárosi templomra két új mozaikablak ke­rült, melyet Tury Gyula festőmű­vész tervezett Május kilencedikén 135 éve, 1875-ben megjelent a nagymányoki Felsmann József Né­met grammatika középtanodai tankönyve. 110 éve, 1900-ban Dunaföldvár mellett elsüllyedt egy vontatógőzös. 65 éve, 1945-ben a világháború befejezésének hírére órákig zúgtak a megyei harangok. Néhány hazai denevérfaj testmérete, életkora, vonulási távolsága és gyakorisága fajnév testhossz (cm) testtömeg (gramm) számyfeszt (cm) maximális életkor (év) max. vonulási távolság (km) hazai gyakorisága korai denevér 6,0-8,2 19-40 32-40 12 2347 gyakori szoprán törpedenevér 3,6-5,1 4-7 18-20 8 775 gyakori piszedenevér 4,5-5,8 7-10 26-29 22 290 ritka tavi denevér 5,5-6,7 13-18 25-30 16 300 ritka kereknyergű patkósdenevér 4,3-5,8 9-14 30-32 13 134 ritka FORRÁS: TOLNA MEGYEI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPÍTVÁNY AZ OLVASÓ ÍRJA AZ OLVASÓ KÉRDEZ Varázslatos Tolna megye Szüleimmel és Marianna test­véremmel az 1960-as, 1970-es években bejártuk hazánk leg­szebb tájait. Természetesen el­jutottunk Tolna megyébe, erre a lankás, dombos vidékre is. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemenci erdő gazdag állat- és növényvilága minden évszakban csodálattal tölti el az utazót. Szekszárdon sétálva, a volt megyeháza épülete előtt szenvedélyesen mesélte apám - aki tanár és könyvtáros is volt -, hogy abban az épület­ben szállt meg 1526. augusztus 14-én n. Lajos és főúri kísérete. Innen indulva a végzetes mo­hácsi csatába. Megnéztük a költőóriás Babits Mihály szülő­házát, akinek verseit csak fel­nőtt fejjel értettem és kedvel­tem meg. Falusi gyerekként imádtam múzeumokba járni. A Wosinsky Mór Megyei Múze­um is életre szóló élmény volt. Jártunk a Garay Szálló és Étte­remben, ahol sok finomságot ettünk. Útba ejtettük a Kisku- lacs vendéglőt is. Sióagárd fehér ingből, pendely- ből álló népviseletéről volt hí­res anno. Bátaszékről csak ke­vesen tudják, hogy a mohácsi csata előtt itt tanácskoztak a fő­urak, választották a sereg élére Tömöri Pál kalocsai érseket. Tolna megyéből nem illik haza­jönni úgy, hogy ne kóstolnánk meg a szekszárdi borvidék ki­váló borait. Családommal há­rom földrészen, 33 országban jártam, ezért állítom: a szek­szárdi vörösborok világhírűek! Távirati stílusban ennyit szeret­tem volna írni. Szüleim, testvé­rem már csak az égi újságos­standokon olvassák írásomat a Tolnai Népújságban. Családom­mal, Pecsuvácz Áron unokám­mal azonban hamarosan visz- szatérünk a varázslatos Tolna megyébe! ■ Paksa Tibor tanár, Lenti Rovatunkban szakértőink segít­ségével olyan kérdésekre keres­sük a választ, amelyek olvasó­inkat foglalkoztatják, illetve amelyeket személyesen nem tet­tek volna fel. Bármilyen kérdé­sük van, forduljanak bizalom­mal Molnár Ágneshez, aki to­vábbítja azt a megfelelő szak­embernek. Elérhetnek minket elektronikus úton az agnes2.molnar@axels.hu cí­men, hívhatnak a 0630/650- 3013-as számon, illetve küld­hetnek levelet is a 7100 Szek- szárd, Liszt Ferenc tér 3. címre. Jelige: Az olvasó kérdez. kérdés: Nehéz helyzetben va­gyok. Elhunyt az élettársam, így ketten élünk együtt egy házban néhai párom lányá­val. Az ingatlan az ő nevén van, de én vagyok a haszonél­vező. A lány jelzálogkölcsönt akar felvenni a házra, én viszont attól félek, nem fize­tés esetén elveszik a fejem fölül az otthonom. Ez megtör­ténhet? DR. SOŐS GABRIELLA ÜGYVÉD VÁLASZOL Feltehetően a jelzálogfedezet miatt haszonélvezőként, mint adóstárs kell szerepelnie olva­sónknak a bankkal kötött hi­telügyletben, ami azt is jelent­heti, hogy esetleges nem fize­tés esetén a bank a kölcsön­szerződésben foglalt biztosí­tékkal élve az ingatlant köz­vetlen végrehajtásba vonhatja, végső soron az ingatlan elár­verezésére is sor kerülhet. Amennyiben a bank csak a gyermek tulajdonában lévő fe­le ingatlant fogadná be fede­zetként, úgy természetesen a fele ingatlanra vezethetne a bank végrehajtást. Amennyi­ben a bank az egész ingatlant kéri fedezetként, úgy az olva­sónk tulajdoni hányadára is végrehajtást vezethetnek nem fizetés esetén. A kölcsönszer­ződés megszegése esetén (például törlesztőrészletek nem fizetése miatt) a bank a szerződést felmondhatja, eb­ben az esetben a banki gya­korlat szerint a haszonélvező­nek ellenérték fizetése nélkül fel kell hagynia az ingatlan használatával, és azt a bank rendelkezésére kell bocsássa. > < * v t

Next

/
Thumbnails
Contents