Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-23 / 94. szám
2010. ÁPRILIS 23., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 EGYHÁZI TÜKÖR Zenés hálaadó istentiszteletet tartanak Madocsán Lelke, hite lesz a falunak pörböly Sokan segítenek, hogy végre felépülhessen a kápolna Ünnepi zenés hálaadó istentiszteletet tartanak április 25- én, vasárnap, 11 órától a ma- docsai református templomban. Lemle Zoltán Csokonai Vitéz Mihály-alkotódíjas lelki- pásztor hirdet igét. Köszöntőt mond Csillagné Szánthó Polixéna, Szekszárd művelődési bizottságának elnöke, presbiter. Közreműködik a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes, Authné Fuchs Márta, Ágotha Zoltán és Ágotha- Vajer Andrea brácsaművészek, Köntös Hedvig gordonkaművész, Lozsányi Tamás orgonaművész, Tillai Tímea énekművész és Lemle Zoltán (tenor). Vezényel: Naszladi Judit. ■ Gy. M. Felújították az egyik aparhanti feszületet aparhant Külső segítség nélkül újított fel a településen egy keresztet Sasvári Gábor, valamint Szilágyi Miklós. Utóbbi lapunknak elmondta: számítása szerint legalább 15 éve tették rendbe utoljára a feszületet. - A lábazat nagyon rossz állapotban volt, a süllyedést és az apróbb hibákat is javítani kellett, ezeken kívül a kerítés is cserére szorult. Mintegy hat nap alatt készültünk el a rekonstrukcióval, és örömmel tölt el, hogy ezáltal mi is tudtunk valamit tenni a településünkért - mondta Szilágyi Miklós. A felújítás húsvétra fejeződött be. ■ V. B. Sasvári Gábor és Szilágyi Miklós Herendi János plébános, címzetes apát szentelte meg a kápolna helyét, miután Gayer János polgármester köszöntötte az egybegyűlteket Régóta szeretnének a pörbölyiek egy ökumenikus kápolnát építeni, hiszen a falunak egyetlen temploma sincs. Kezdeményezésük, úgy tűnik, most sikerrel jár. Szombaton letették az épület alapkövét. Hargitai Éva pörböly A csípősen hideg tavaszi idő sem tartotta vissza az elmúlt szombaton reggel az embereket, hogy összegyűljenek a pörbölyi faluház előtt. Az alkalom, ami összehozta a helybelieket, az épülő ökumenikus kápolna alapkőletétele volt. A hosszas fáradozás meghozta eredményét. A Pörbölyön lakók már régóta szerettek volna egy kápolnát építtetni, mert a falunak nincsen temploma. Azért nincs, mert korábban nem volt önálló a település, a lakóközösség csak a 70es, 80-as években alakult ki - mondta Gayer János polgármester. Amikor önállóak lettek, olyan sok teendője volt az önkormányzatnak, hogy a kápolna szintén fontos kérdése ezek mellett háttérbe szorult. Pedig az ötlet többször is felvetődött. Első alkalommal még idősebb Szalai Jánosné kezdeményezte az építését, majd az emlékezetes, tragikus buszbaleset után a szülők gondolták úgy, hogy kellene a faluban egy kápolnát építeni - mondta Szalai Anikó, az egyik kezdeményező, a közreműködő Pörböly Jövőjéért Alapítvány gazdasági vezetője. Eleinte nem koronázta siker a törekvést. Mostanra Jozic Szilvia, Élő István, Juhász László, Wachtler Richárd, Szalai Anikó és Benkő Piroska kezdeményezésére megközelítően kilencmillió forint gyűlt össze a célra. Az önkormányzat ingyen felajánlott egy telket, több társadalmi szervezet és kisebb-nagyobb vállalkozás támogatja a kezdeményezést. Sokan társadalmi munkájukkal járulnak hozzá a megvalósításhoz. Többek között Kismődi István bátaszéki építész is, aki ingyen megtervezte a kápolnát. Összesen 32-en ajánlották fel segítségüket, kétkezi munkájukat. Miért érezték úgy, hogy egy településen kell lennie legalább egy kápolnának? Benkő Piroska szerint azért, mert e nélkül nincs a falunak hite, lelke. Havonta egyszer méltatlan körülmények között tartják meg a katolikus misét, a kultúrházban, ahol csak egy Szent László szobor jelzi, milyen célra használják olykor a helyiséget. Ugyanott hallgatják az igét, ahol máskor bálokat tartanak, vagy a gyerekek testnevelésórán vesznek részt. Egy másik, neve elhallgatását kérő helybeli lakos is azt hangsúlyozta, hogy fontos lenne méltó körülmények között megtartani az istentiszteletet, hiszen sokan vannak a faluban, akik vallásukat gyakorolják. Ő maga korábban más településen élt, ahol volt templom. Akkor rendszeresen járt is az istentiszteletekre, ám itt Pörbölyön nem látogatja az alkalmakat. Talán ha kész lesz az épület, akkor ez is megváltozik. Ugyanakkor úgy véli, a kápolna szimbólum, amely nélkül a település nem teljes. Szombaton tették le a kápolna alapkövét A TERV MEGVALÓSÍTÁSA/e/é szombaton reggel megtették az első látványos lépést a falubeliek. Lerakták az alapkövet, miután Herendi János plébános, címzetes apát megáldotta a helyet, ahol felépülhet az épület, amely a falunak a szeretet melegét adó otthona lesz. A munka csütörtökön kezdődött meg, amikor kiásták az alapot, amelyet várhatóan szombaton kezdenek el megépíteni. A szervezők reménye szerint decemberre tető alá kerül az épület, amely a település védőszentjének, Szent Lászlónak a nevét viseli majd. Ezt követően a pályázati lehetőségeken múlik a folytatás, és természetesen továbbra is számítanak az adományozók jóindulatára. ■ Sokan ajánlották fel kétkezi munkájukat is. HÍRSÁV Ismét lesznek elsőáldozók siMONTORNYA Egy év szünet után ismét lesznek elsőáldozók Simontornyán. Május első vasárnapján 8 katolikus Fiatal újítja meg - immár önállóan - a keresztény fogadalmat. Az elsőáldozók 3 évi hitélet-előkészítő tanulás és vizsga után részesülnek az oltári szentségben. A fiatalok számára a nagy napot szeretnék igazán emlékezetessé tenni. Az egyház szertartása szerinti hagyományos misét a katolikus gitárcsapat közreműködése színesíti. Azokat az egyházi dalokat adják elő, amelyeket az elsőáldozók kiválasztottak és szeretnek - mondta Végh Istvánná hitoktató, (vl) Az üdvös, emberközpontú országépítésről beszélnek szekszárd Országos előadás-sorozatot szervez a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címmel. A programban résztvevő 18 város egyike Szekszárd. Itt eddig két előadás hangzott el. Dr. Szíjártó István a tradiciona- lizmus és a liberalizmus összevetését választotta témájául, míg dr. Barna Gábor a magyarok Mária-tisz- teletét. A következő előadás április 23-án fél 7-kor kezdődik a katolikus közösségi házban. Gilly Gyula és Szilvácsku Zsolt az ember- központú országépítés szükségességéről beszél, (wg) Jól szerepeltek a szekszárdi diákok Pécsett az egyházmegyei hittanversenyen jól szerepeltek a szekszárdi diákok is. A rajzversenyen, melynek témája II. János Pál pápa és a gyerekek volt, második lett Grúber Mátyás 2. osztályos a Babits iskolából, harmadik pedig Kiss Dorina 2. osztályos (Dienes iskola). AII. János Pál pápa életéről szóló témakörben a 7-8. osztályosok között 1. helyezést ért el Kiss Norbert 7. osztályos (Dienes iskola), 3. pedig Pázmándi Patrik ugyancsak 7. osztályos (Babits iskola) lett. (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Krakkóban mutatott be misét a tamási plébános Tolna megyében járt a Feltámadási Menet zarándoklat A dusnokiak vették át a keresztet a Szent László hídnál KRAKKÓ, tamási Imádsággal tenni az egységért, a békéért, a szerétéiért e széthúzó világban. Ez az unumos apácák célja. Az Unum közösség Budapesten működik. A Tamásiban született Mester Margit Mária alapította, 1938-ban. Az alapi- ■ Folyamatban van tó 1961-ben el- Mester Margit hunyt, de nővértár- Mária boldoggá sai folytatják, amit avatása, az ő vezetésével kezdtek el. Imádságos életet élnek. Azért fohászkodnak, hogy a földi világ lélekben jobbá, szeretetteljesebbé váljon. Folyamatban van Mester Margit Mária boldoggá avatása. Más országokban is ismerik már életútját, elévülhetetlen érdemeit, s hogy még jobban megismerjék, azért Tamási plébánosa is sokat tesz. Hegedűs János szerdán jött haza Krakkóból. Misézett a lengyel városban, és olyan miséken is beszélt Mester Margit Máriáról és az Unumról, amelyeket nem ő tartott; csak felkérték a közreműködésre. A lengyel hívek az addiginál alaposabban megismerhették a magyar apáca hitvallását és cselekedeteit Ahogy náluk szokás, gyűjtést szerveztek. A befolyt pénzt a tamási templom restaurálására ajánlották fel. Annak a templomnak a felújítására, amelyben Mester Margit Máriát megkeresztelték. ■ Április 15-én, csütörtökön, délután megérkezett Szekszárdra a Feltámadási Kereszt Sárbogárd szomszédságából, Alapból. A Za- márdiban kettéválasztott, Árpádkori motívumú szárnyas keresztet a 2004. december 5-i - úgynevezett állampolgársági - népszavazás sokakat elszomorító eredménye keltette életre. A feltámadási menet célja az, hogy a zarándoklattal hirdessék az elfásult vagy csalódott honfitársaknak a Feltámadott Krisztussal való szövetséget, s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A feltámadási menet végcélja a csíksomlyói búcsú. A szekszárdi átadási ceremóniára az esti szentmisén került sor, ahol Ravasz Csaba atya, Komjáthy Atti— | A katolikus iskolából a Szent László hídhoz vitték a keresztet la és Simon Béla köszöntötték a Keresztet és a vendég alapi egyházközség képviselőit. Á mise után Ekkert lózsef, Szilvácsku István és Visontai László továbbvitték a keresztet a bátaszéki templomba, ahol azt a Herendi János plébános által celebrált szertartáson adták át. Másnap, péntek reggel a Szegedi család közreműködésével visszahozták Szekszárdra, a Szent József Katolikus Általános Iskolába, s a tanulók ünnepséget tartottak a tiszteletére. Délután a keresztet egy húsz fős, diákokból, szülőkből és más polgárokból álló kerékpáros zarándoklat továbbvitte a Szent László hídhoz. Ott a dusnokiak nagy csoportja ünnepség keretében vette át ■
