Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-19 / 90. szám

2010. ÁPRILIS 19., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG Érdemes egy kicsit megdolgoz­tatnod az agytekervényeidet, hi­szen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a vá­laszt az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népúj­ság címére. MIKOR ÉS KINEK A TISZTELETÉRE KEZDTÉK EL ÉPÍTENI A RHODOSZI KOLOSSZUST? CÍM: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: április 23. MÚLT HETI NYERTESÜNK: VinCZe Erika (Grábóc). Gratulálunk! Egy forró nyári éjszakán Arianét elrabolja egy hatal­mas sárkány. A szörnyeteg a távoli, sötét Varázserdőbe vi­szi. Úgy tűnik, hogy az erd& ben élő mágikus lények nem kedvelik a kislányt, különben Nanny McPhee: A varázsdada Amikor Nanny McPhee fel­bukkan a Brown-házban, a hét gyerek, akik alig egy esz­tendeje veszítették el az édes­anyjukat, azonnal ellenséget látnak benne. Nem elég, hogy rusnya, azt gondolják róla, hogy gonosz, sőt, lehet, hogy egyenesen boszorkány. Egy szörnyű, ijesztő nevelőnő. Am hiába akarnak borsot tömi az orra alá, hogy ugyanúgy elűzzék őt is, mint azt tették az előző tizenhét dada esetében, a varázserejé­vel szemben tehetetlenek. Minden kezd megváltozni, és a házban egyszer csak min­den úgy történik, ahogy Nanny McPhee szeretné. Nanny McPhee - A varázsda­da, színes, magyarul beszélő, angol, családi vígjáték. Ren­dező: Kirk Jones, szereplők: Emma Thompson, Colirr Firth. Vanessa Wälder: A tündérkirály átka miért szórna rá sötét varázslatot a tündeki­rály Leandro? Egy át­kot, amely megakadá­lyozza, hogy Ariane hazatérhessen. Az átok hatására az em­berek világában min­denki elfelejti, hogy a kislány valaha is létezett. Ariane kétségbe esik, de a Va­rázserdőben barátai is akad­nak, akik a segítségére siet­nek. Vanessa Wälder: A tün­dérkirály átka, Pongrác Ki­adó, 2010., 238 oldal. Forrás: www.libri.hu Kilencszáz tevén szállították el a csoda maradékát A világ egyik legnagyobb szob­ra lehetne, ha meg állna a Rhodoszi kolosszus. A világ hét csodája közül a hatodik helyet érdemelte ki az építmény, amely a maga korában, az ókor­ban páratlan alkotásnak minő­sült. A Héliosz napisten tiszte- ® letére Rhodoszon emelt monst- » rum építése Kr. e. 302-ben kez­dődött el. Azért tisztelegtek ek- * kora emlékművel az isten előtt, • mert érzésük szerint ő segítet- m te őket, hogy a nem sokkal ko­rábban lezajlott makedón tá- * madásoknak ellen tudjanak áll- % ni, és a város megmeneküljön az ostromban. * A források szerint Khárész, az * építőmester először egy hatal­mas vasszerkezetet készített, * amelyet aztán agyaggal vontak « be. A szobrot ezután földhányás- sal vették körül, hogy rá tudják * illeszteni a külsejét alkotó bronz- » lapokat Az egész építmény bel- # sejét kövekkel rakták meg, hogy Valahogy így nézhetett ki a szobor * * stabilan álljon. A szobor építésé­nél - a feljegyzésekből tudjuk - * 15 tonna bronzot és 9 tonna va- k sat használtak fel. Maga a szobor 33-35 méter magas volt, és egy * 15 méteres talapzaton állt. « Az alkotás azonban így sem volt túl hosszú életű. A i: Wikipédia szerint Kr. e. 225- * ben egy hatalmas erejű földren- ^ gés rázta meg a szigetet. Ekkor eltört a monstrum egyik lába, • majd az egész összeomlott. # Rhodosz istenfélő lakosai újra akarták építeni, amihez III. * Ptolemaiosz király anyagi se- m gítséget is felajánlott, de a vá­rosban levő orákulum ezt meg- * tiltotta. «, A darabok is szomorú véget értek, hiszen amikor 653-ban az ® arabok meghódították a szige- * tét, a maradék fémet eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda * szerint 900 tevén szállította el. * Az iskola előtt a beszéd fejlődése az egyik legfontosabb a gyermek életében. Képünkön Ferencz Eszter logopédus (balról) Hollósi Majával és édesanyjával Van, amikor a játék fontos fejlődés Az első évek határozzák meg a tanuláshoz való viszonyt * A hazug A kígyó meg a hal A kígyó cimboraságot fogadott a hallal.- Húgocskám - mondja a kí­gyó a halnak -, végy fel a há­tadra, és vigyél el csónakázni a tengeren.- Szívesen - felelte a hal -, ülj a hátamra, majd viszlek, hadd lásd, milyen a mi tengerünk. A kígyó a hal köré csavarodott, s elúsztak a tengeren. Alig úsztak valamicskét, mikor a kígyó megharapta a hal hátát.- Nővérkém, miért harapsz engem? - kérdezte a hal.- 0, csak úgy véletlenül - fe­lelte a kígyó. Megtilt úsztak egy ideig, s a kí­gyó ismét belemart a hal hátába.- Nővérkém, miért harapdálsz engem? - kérdezte a hal.- A napfény megzavarta a fe­jemet - felelte a kígyó. Ismét úsztak egy ideig, s a kí­gyó megint megharapta a halat- Nővérkém, miért harapdálsz engem folyton?- Ez a szokásom - felelte a kí­gyó.- Hát nekem is van egy szoká­som - felelte a hal, s jó mé­lyen lebukott a víz alá a ten­gerbe. A kígyó fuldokolni kez­dett s elmerült. Nem érdemes túl korán terhelni a gyermeket az otthoni tanulással, hiszen az óvodai és a kisiskolás évek még nagyrészt a já­tékról, délutáni pihenés­ről kell, hogy szóljanak. Ha a tanulás gyötrelemmé válik, az lesz az iskolában eltöltött hosszú idő is. Hargitai Éva Mindenki szeretné, hogy a gyer­meke okos, sikeres, boldog fel­nőtt legyen. Ennek érdekében a szülők hajlamosak túl korán el­kezdeni a gyermek „fejleszté­sét”. Fontos azonban, hogy nem szabad a kicsit túlterhelni. - Az óvoda még csak a játékról kell, hogy szóljon, amelyen keresztül mindent megtanulhat, amire az ő korában szüksége lehet - mondta Rajkóné Kiss Ágnes, az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazga­tója. Hozzátette, szociális kom­petenciái fejlődnek, beszédkész­sége kialakul. Az egyetlen do­log, amit a szülő tehet ennek elő­segítése érdekében, hogy renge­teget beszélteti a kicsit, hogy mi­re az iskolába ér, ki tudja fejez­ni magát, tudjon kérdezni, ösz- szetett mondatokat alkotni, és egyáltalán legyen kedve beszél­ni. Ez egyértelműnek látszik, de sajnos nem az. A gyerekek na­gyon könnyen megérzik, ha nem figyelnek rájuk, és elmegy a kedvük a beszélgetéstől. Fon­tos, hogy otthon figyelmesen meghallgassák őket, lefekvés előtt megbeszéljék a dolgokat, egy kicsit meséljenek. Nem lehet eleget hangsúlyoz­ni, hogy az esti beszélgetések, a mesék milyen fontos szerepet töltenek be a gyermekek fejlődé­sében. Az édesanya, édesapa ál­tal előadott történetek megmoz­gatják a kicsik fantáziáját, nekik maguknak kell felépíteniük a történet világát, fej­lődik kreativitásuk. A televízió erre nem alkalmas, ott min­dent készen kap a gyermek, neki nem kell dolgoz­nia, ráadásul olyan gyorsan ér­kezik az információ, hogy azt fel sem tudja dolgozni. Mivel írásra, olvasásra épülő társadalomban Hétvégére aján­lott a pótlás, a gyakorlás. A tanulási technikákat is tanulnia kell a gyereknek a felső tagozattal megvál­toznak a dolgok, erre már ne­gyedik osztályban fel kell ké­szíteni a gyermeket, meg kell tanítani neki a különböző ta­nulási technikákat. Fontos, hogy egy kis szusszanás után délután kezdjen el tanulni a kamasz, ne maradjon estére a dolog. Mindig előbb a szó­beli anyagot sajátítsa el, azu­tán következhet az írásbeli, hiszen ez már a tanultak gya­korlása. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogyan alakít­sa ki napirendjét, időbeosztá­sát, hogyan tanuljon, emelje ki a lényeget, jegyzeteljen. Eb­ben olykor segítségre lehet szüksége. Sokszor sajnos a szülők is csak a saját tapasz­talataikra építhetnek. Ha gondban vannak, érdemes szakember - osztályfőnök, ne­velési tanácsadó, iskolapszi­chológus - segítségét, taná­csait kérni. Fontos, hogy a ter­helést csak fokozatosan növel­jék. Ha hirtelen nagy mennyi­ségű tanulnivaló zúdul a ka­maszra, az komoly szorongás­hoz vezethet. élünk, természetes, hogy a gye­rekeket korán elkezdik érdekel­ni a betűk. Ha kérdezősködnek, el lehet magyarázni nekik, hogy melyik betű mit jelent, de eről­tetni nem szabad az olvasás-írás tanulá­sát. Egy jól fejlődő gyermeknél ezek a teendők, azonban ha nem szeret a kicsi rajzolni, beszélni, esetleg beszédhibája van, érdemes szakember segít­ségét kérni.- A kisiskolásoknál még min­dig nem kell erőltetni a hétköz­nap délutánonkénti tanulást, mert nincs értelme a fáradt gyermeket tovább gyötörni - hangsúlyozta a szakember. Ilyenkor fontosabb, hogy kipi­henje magát, másnap frissen ül­jön az iskolapadba. A hétvége al­kalmas arra, hogy a szülővel együtt bepótolják a hiányossá­gokat. Természetesen ekkor is játékosan, erőltetés nélkül érde­mes megközelíteni a témát. Szem előtt kell tartani, hogy ez az időszak alapozza meg a ké­sőbbieket, és ha már az elején el­veszik a gyermek kedvét a ta­nulástól, gyötrődés lesz neki az előtte álló hosszú iskolákban töl­tött idő. Élt volt egy király. Egyszer szétküldte minden égtáj felé a kürtöseit, hogy hangos szóval hirdessék ki a nép között:- Halljátok, emberek! Aki közü- letek legjobban tud hazudni, an­nak a király egy aranyalmát ad! Mindenhonnan tódultak a ki­rály udvarába: királyfiak, her­cegek és vezírek fiai, egyszó­val számlálatlan sok ember, de egy sem tetszett a királynak. Végül egy szegény, ágrólsza- kadt ember jött a királyhoz, kezében nagy korsóval.- Hát te mit akarsz? - kérdi a király.- Jó erőt, egészséget, uram kirá­lyom - mondja a szegény em­ber -, jöttem a pénzemért: adó­som vagy egy korsó arannyal.- Hazudsz - feleli a király -, nem tartozom én neked sem­mivel sem.- Hazudok? Akkor add ide az aranyalmát, ha hazudok. A király felismerte a huncut­ságot, s ellenkezni kezdett.- Nem, nem hazudsz.- Ha nem hazudok, akkor add meg az adósságod. Látta a király, hogy győzött a szegény ember; egy szót sem szólt többé, hanem nekiadta az aranyalmát, (örmény népmesék)

Next

/
Thumbnails
Contents